Szemle

Rekordszámú, 92 ország nevezte be filmjét a legjobb idegen nyelvű film Oscar-mezőnyébe – közölte az amerikai filmakadémia.

A magyar nevezett a Cannes-ban Arany Kamerát nyert Az én XX. századom, a Bűvös vadász, a Simon mágus valamint a nagy sikerű Terápia című tévésorozat alkotója, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje, amely a Berlinale Arany Medve-díjának elnyerése óta további számos nemzetközi filmfesztiválon aratott sikert.

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

Az ötvenes éveiben járó képzőművész elmúlt alkotó évtizedeit a festészetnek, a különböző sokszorosító grafikai eljárásoknak, a szobrászatnak, a rajzművészetnek és a performatív alkotásnak szentelte. Ezen túlmenően jelentős a publicisztikai munkássága is. Jó ideje rendszeresen ír képzőművészeti témájú kritikákat, művészetelméleti jellegű, a művészet és társadalom kérdéskörével foglalkozó tanulmányokat és cikkeket. Elméleti és gyakorlati munkáját kiegészíti a képzőművészeti felsőoktatásban vállalt szerepével is, hiszen a Magyar Képzőművészeti Egyetem mestereként több évtizede foglalkozik az ifjú alkotógenerációk szakmai vezetésével, fejlesztésével. Gaál Józsefet 2017-ben az MMA közgyűlése levelező tagjává választotta. Interjú

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Új kötetéhez provokatív címet választott a szerző, olyannyira, hogy nehezen bogozza ki magát az olvasó a gyanakvásból. a csalásról cím persze felidézheti filozófiai olvasmányainkat is, a filozófiai irodalom puritán, tematikus címeit, ám aki olvasott már Kürti-lírát, biztos lehet benne, hogy ha a szövegeknek van is bölcseleti tétjük, egészen biztosan nem elméleti töprengések monológját hallgathatja ki, hanem tapasztalati igazság, eleven beszéd fogja arcon csapni.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A nyelvi kisebbségi színházak nemzetközi fesztiváljának utolsó előtti előadásaként láthatta a közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Sirályát a Szerb Nemzeti Színház Pera Dobrinović termében.

Tovább a magyarszo.rs cikkére >>>

Plakáttervező, poszterművész, a színek megszállottja. Dan Reisingerrel budapesti kiállítása kapcsán beszélgettünk.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

Svédországban a Svéd Központi Statisztikai Hivatal 2016-os felmérése szerint összesen 16.700 Magyarországon született svéd állampolgár él, de ez a szám nem tartalmazza az Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről származókat. A bevándorlók nagy része a második világháború és 1956 után érkezett, illetve később sokan Romániából, Jugoszláviából, Csehszlovákiából – meg a gazdasági vándorlás hatására Magyarországról.

Az elvándorlás mint élmény mintegy 60-70 svédországi magyar írót/költőt ihletett meg 1945 óta – tudjuk meg Tünde Blomqvist a Két szék között című doktori értekezéséből. A disszertáció védése 2017 szeptember 16-án volt az Uppsalai Egyetem Modern Nyelvek karán.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Calin Peter Netzer filmjének díszbemutatójával indult kedden a Román Filmhét az Urániában. A Szerelmem Ana érzékeny párkapcsolati dráma, a Blue Valentine román megfelelője. A Budapestre érkező címszereplővel, Diana Cavalliotival beszélgettünk.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Carroll Alice Csodaországban, Alice Tükörországban meséinek, James Joyce szövegeinek motívumai, valamint Ladik Katalin versei és hangkölteményei értelmezik a kódok világát. A vászonra és az emberi testre vetített kódok, vizuális költeményeket alkotnak, melyeket partitúraként szolgálnak a performansz folyamán. A kódok valójában torz teremtmények, melyeket felett nincs hatalmunk! Van-e kiút a fogyasztói társadalom kódokkal telerajzolt világából, a kódok labirintusából? Van-e kiút önnön kódlabirintusunkból? – kérdezi Alice, és keresi a választ a performanszban Ladik Katalin október 24-én a Trafóban.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Hogyan viseljük el a szenvedést, hogyan oldhatóak fel a traumatikus élmények, felelőssé tehető-e Isten a bennünket érő tragédiákért? – Többek között ezek a kérdések kerülnek terítékre az Ádám almái című előadásban, amelynek október 21-én lesz a bemutatója a Radnóti Színházban. Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének színpadi adaptációja a jellegzetes skandináv humor groteszk világába kalauzolja a nézőt, miközben egy végtelenül kegyetlen, keserű és megindító pillanatokkal átszőtt emberi történettel szembesít. Az előadásról az Adamot megformáló Pál Andrással beszélgettünk.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Ezekben a napokban, október 12-15. között tartják a régió legnagyobb művészeti kiállítását és vásárát, az Art Market Budapestet a Millenárison. A bőséges kínálatból válogattunk néhány figyelemre méltó – esetenként furcsa – alkotást, amelyekkel akár műgyűjtői karrierjét is beindíthatja.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Kevesen tudnak róla, hogy Miskolcon 2011 óta egy erdélyi hagyományokat ápoló Észak-magyarországi Irodalmi Kör működik, sőt 2013-ban ezzel kapcsolatos Dsida Akadémia létesült, mely évente költőknek, irodalomtörténészeknek díjakat oszt. Elismerésükben részesült már többek között Láng Gusztáv, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Vincze Ferenc, Amedeo Di Francesco, Pomogáts Béla, Gömöri György.

Tovább a helikon.ro cikkére >>>

Négy évtized éppenséggel annyi idő, amennyi elteltével az eleven, aktív, gyakran személyhez kötődő emlékezet átadja helyét a kollektív emlékezetnek. Ami közvetlen és „forró” volt (mondja Jan Assman kultúrakutató), az „hideg” kulturális emlékezetté válik, ráadásul kicserélődnek a szereplők is: 1977-ben nagyrészt Pinczehelyi Sándor képzőművész kezdeményezésére és aktivitásától hajtva alakult meg a Pécsi Galéria, amelynek korszakai a rendszerváltás előtti időktől a kilencvenes évek átmenetiségén keresztül a kulturális fővárosi elképzelésekhez kötődő nagy léptékű intézményfejlesztésekig ívelnek. A megalakulás egy talán soha vissza nem térő, megismételhetetlen pillanat volt a közelmúlt művészetének történetében, és ez többes értelemben is igaz: egyrészt a hetvenes évek neoavantgárd művészeti közege részben informális, a második nyilvánosságban gyökerező fórumokat és formákat hozott létre, ráadásul helyben a Pécsi Műhely működésével közvetlen előzménye és személyi-szakmai feltétele lehetett az intézményes kiállítóhely létrejöttének.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Alig két hét, és itt a Margó Irodalmi Fesztivál, melynek zárónapján végre kiderül, hogy ki kapja idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A tízes rövidlista immáron három névre szűkült: Gyurkovics Tamás, Pető Péter vagy Szöllősi Mátyás kaphatja-e az elismerést, mellyel 500 ezer forintos pénzjutalom és szakmai támogatás is jár. A díjat 2015-ben Papp-Zakor Ilka, 2016-ban pedig Morsányi Bernadett vehette át.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

A Béta Társulat a Kassa hajón létrehozandó helyspecifikus előadásához Koffi Kwahulé A barbárok melankóliája című kortárs drámája és Neil Gaiman kultikus képregénye, a The Sandman szolgáltat alapanyagot. Egy hónappal a bemutató előtt így gondolkodnak a munkafolyamatról:

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Bő évtizede főképp a könnyeden játékos városképeiről ismerjük Osgyányi Sárát, amelyekkel még az egyik 8. évfolyamos irodalom tankönyvbe is bekerült – s tapasztalatból írom, a diákok rajonganak számukra is könnyen befogadható alkotásaiért. Az utóbbi években viszont egyre nagyobb teret kaptak nála a mélyen bensőséges gondolati témájú festmények, melyek egy eddig kevésbé ismert oldalát jelenítik meg a fiatal festőnő művészetének. A gyakran derűs, ám sokszor ennél jóval mélyebb szellemi tartalommal is felruházott munkáival két világ között próbál kapcsolatot teremteni.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

1991-ben a Nappali hold című esszé megjelenését követően brutális támadás éri Csoóri Sándort, erőteljes össztűz kísérli meg elsősorban közéleti diszkvalifikálását, de lejáratási kísérlete költői életművére is kiterjed. Emberileg, morálisan a legsúlyosabb, az antiszemitizmus vádjával támadják, költői teljesítményét kétségbe vonják. Nemcsak Csoóriét persze, de általában a népi, népies, konzervatív irodalomét. Poétikailag ekkor tör be és uralja el a posztmodern a magyarországi irodalmat, az uralkodó beszédmódban elavultnak, legjobb esetben is másodrendűnek minősül az értéktanúsító, közéleti, képviseleti, közösségi költészet, hagyományaival együtt. Az az irodalmi, költészeti eszmény, amelyet Csoóri is magáénak vallott, háttérbe szorul, elerőtlenedik, személye karaktergyilkosság célpontjává válik. Minden együtt áll ahhoz, hogy emberileg és költőileg megroppanjon, összetörjön.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>