VideóPosta Ákos István videója Keresés a honlapon: |
Szemle A hazai filmes szcénában párhuzamos, egymástól független valóságok látszanak kirajzolódni, ez a tendencia pedig nem segíti az atomizálódott szakma újraegyesítését, sőt a kisebb függetlenfilmek útját is rögösebbé teszi. Így vagy úgy, de végül az idei termésből is viszonylag könnyen találtunk tíz olyan alkotást, melyek méltók a figyelemre. Lassan megszokhatjuk, hogy az igazán izgalmas hazai munkákat nem a nagyköltségvetésű, többnyire történelmi témájú filmek között kell keresnünk. 2023-ban II. András, Hadik András, a Báthory család és Semmelweis Ignác történetét is vászonra/képernyőre álmodták, a végeredmény viszont a legjobb esetben (Semmelweis) is korszerűtlen és sótlan, az igazán hajmeresztő próbálkozásoknál (Aranybulla, Hadik) pedig szinte vállalhatatlan. Az idei év így a hazai kínálat látványos kettészakadásáról szólt. Az egyik oldalon ott vannak a forint milliárdokból forgatott, a releváns nemzetközi fesztiválokat elkerülő, művészeti értéket legfeljebb nyomokban hordozó monstre NFI-filmek, míg a másikon a mikroköltségvetésű, az Inkubátor programban, vagy épp teljesen állami támogatás nélkül készülő, egyedi hangú és határokat feszegető függetlenek. Középen pedig sajnos egyre kevesebb film marad, lassan alig találunk „hagyományos” költségvetésű midcult munkákat a kínálatban. Továabb a kulter.hu cikkére >>>
Fotó: Ruth Orkin: Amerikai lány Olaszországban, Firenze, Olaszország, 1951 © Orkin/Engel Film and Photo Archive A hagyományteremtő, 2020-ban elindított szavazás után idén is arra voltunk kíváncsiak, hogy a fotográfiához köthető szakemberek véleménye alapján melyek voltak 2023 legfontosabb hazai fotókiállításai. Mint ahogy az elmúlt három évben, most is igyekeztünk minél szélesebb spektrumból meríteni, hogy minél hitelesebb végeredmény születhessen. Így decemberben megkértük a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának és a Magyar Fotótörténeti Társaság tagjait, valamint a Punkt.hu oldal szerzőit, hogy rangsorolva küldjék el nekünk az általuk legfontosabbnak tartott hazai fotókiállításokat a tavalyi évből. Ennek a széles merítésnek köszönhetően idén is kurátorok, galériavezetők, fotográfusok, fotóművészek, szakírók és oktatók szakmai véleménye alapján állt össze az összesen 57 kiállítást tartalmazó lista. Azt mindannyian tudjuk, milyen, amikor Quentin Tarantino filmet rendez - de milyen, amikor esszét ír? Lichter Péter zseniális esszéje a Tarantino-szövegek skizofréniájáról. Kihagyni veszélyes! Miközben Tarantino első esszékötetét, a Cinema Speculationt újraolvastam a pompás magyar fordításában is (és képzeletben majdnem minden mondat után csillámos konfettit szórtam Sepsi László fejére), folyton az a meglehetősen banális kérdés motoszkált bennem, miért is olvasok filmes könyveket. Az erre adott (szintén banális) válaszom attól függően változik, mi a célom az adott könyv elolvasásával: vagy az, hogy megismerkedjek egy nagyobb téma (irányzat, műfaj, életmű stb.) korábban számomra ismereten mikrokozmoszával (ezt nevezhetjük a klasszikus, ódivatú ismeretterjesztésnek); vagy az, hogy mélyebb összefüggéseket, elméleti koncepciókat használjak fel a saját szövegeimhez, vagy esetleg a tanításhoz (ez már a keményvonalas akadémiai tudományosság szigorú terepe, ahol minden szót patikamérlegen kell megvizsgálni, mielőtt leírunk); de pusztán az is lehet a célom, hogy egy jól megírt, személyesebb hangvételű, kevéssé a megismerésre, mintsem az átélésre törekvő szöveget olvassak (mondjuk egy memoárt vagy életrajzot, esetleg egy „flesselősebb” esszégyűjteményt, mint David Thompson művei).
Az év első filmfesztiválja egyszerre apró, mégis óriás méreteket ölt. Az A24 filmstúdiónak köszönhetjük az elmúlt évtized legkülönlegesebb amerikai – és nemzetközi – független filmjeit. A Mozinet által szervezett filmfesztiválon az emblematikus filmstúdió legjobban várt filmjeivel találkozhatunk premier előtt a Toldi moziban január 4. és 7. között. Ráadásul 6-án este egy Carson Coma akusztik trio koncertnek is részesei lehetnek a nézők. Az A24 – Mozinet Filmfesztivál keretében 2024. január 4. és 7. között minden este egy, az A24 stúdió gyártásában készült nagyágyút láthat a közönség a budapesti Toldi moziban. A január 4-én látható Vaskarom a pankráció világát megreformáló Von Erich-család már-már hihetetlen, de igaz történetét meséli el. A Sundance Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó díjával kitüntetett Sean Durkin (Martha Marcy May Marlene) első nagyköltségvetésű filmjének főszereplője Zac Efron, az operatőre pedig Erdély Mátyás (Saul fia, Napszállta) volt.
Kovács András Ferenc (1959-2023) 64 éves korában elhunyt az egyik legjelentősebb magyar költő, Kovács András Ferenc, a kolozsvári Látó folyóirat korábbi főszerkesztője. Kovács András Ferencről (KAF) első alkalommal Szigeti Csaba óráján hallottam egyetemistaként, még a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Azt a versformát, amelyben KAF versét megírta, Szigeti visszavezette a provanszál vagy oxitán nyelvű trubadúr líráig, s levezette, akkor a verselésnek milyen szabályai voltak, s mára ez, koronként miként változott, s KAF szerepversében mire, miként utalt. Akkor kezdtem olvasni tőle, s valahol a második, harmadik énjénél meg is szeretni őt. Vagy azt, aki álarcosan 4-5 költő bőrébe bújik, vagy ma reggeltől már azt illene írni: búvott. Ahogy a kattintékony médiavilágban minden hír egy kattintássá válhat, úgy egy haláleset is annyi. Mészáros Sándor osztotta meg elsőként: „Meghalt a barátom, Kovács András Ferenc! Nincs, nem lehet. Tegnap este még beszéltünk telefonon.” Tovább a szabadpecs.hu cikkére >>>
Az év vége hagyományosan a számvetés ideje, ezért mi is összeállítottuk, mely tíz film volt az, amely a legnagyobb hatást gyakorolta ránk 2023-ban – és közben vérzik a szívünk azokért a művekért, amelyeket bár szerettünk, mégsem fértek fel listánkra. Összeállításunkban több háromórás nagyeposz, két magyar és egy animációs film is szerepel. Mutatjuk, melyek voltak az év legjobbjai! 10. Magyarázat mindenre (Cirko Film) Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmje minden bizonnyal az elmúlt időszak egyik legfontosabb hazai mozija volt, amely nem csupán azért keltette fel a vártnál is több ember figyelmét, mert díjat nyert a Velencei Filmfesztiválon, hanem azért is, mert szokatlanul nyíltan beszélt az ország politikai megosztottságáról a művészet erejével. A történet egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgáját mutatja be, és azon keresztül vázolja fel, milyen törésvonalak mentén szakad egyre inkább két részre a társadalom. Ahogy kritikánkban is írtuk, a rendező legfőbb erénye, hogy megértéssel fordul mindét oldal irányába. (Reisz Gáborral készült interjúnkat ezen a linken olvashatják.) Tovább a fidelio.hu cikkére >>>
Milyen volt egy disszidens erdélyi magyar művészpalánta élete a nyolcvanas évek Kanadájában? Hogyan hatottak rá a különböző kultúrkörök, és mi adja a festményein is megjelenő indián törzsi művészet varázsát? Miként ápolják a montreáli magyarok kulturális örökségüket? Sipos Sándor képzőművésszel beszélgettünk, aki absztrakt-minimalista alkotásaival meditatív állapotot teremt egy zaklatott korban. Hogyan került az erdélyi havasok fia Kanadába? Részben Farkaslakán, de főleg Marosvásárhelyen nevelkedtem, szocializálódtam, ahol viszonylag hamar realizáltam, hogy egy meghatározott társadalmi rendben élünk, ami akkoriban a szocializmus volt: tisztán körülhatárolt ideológiával és egy rafináltan kidolgozott, jól működő besúgórendszerrel. Emlékszem arra a szomorú pillanatra, amikor a nagyapámnak meg kellett válnia hőn szeretett fekete lovaitól, Szellőtől és Hollótól. Ez a kollektivizálás folyamata volt, amikor az államhatalom újból kifosztotta az embereket. Tovább az orszagut.com cikkére >>>
„Egy költőt be lehet tiltani, ki lehet végezni, és el lehet hallgatni, el lehet törölni az emlékét is, de pont a cenzúrával vagy öncenzúrával megfogni nem nagyon lehet. Mert máshogy, máskor úgyis elmondja, amit akar. Vagy elhallgat. De azzal is elmondja” – mondja Kemény István József Attila-díjas költő az Indexnek adott nagyinterjúban. Kemény István József Attila-díjas költővel egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy: miben segít az öncenzúra, mi a szerepe az írónak a társadalomban, miért szakadt ketté az írótársadalom Magyarországon, milyen párhuzamok vonhatóak a Kádár-kor és az Orbán-rendszer között, miért hagyta abba évekre az írást, min dolgozik jelenleg? Fel tudja idézni, mikor cenzúrázta önmagát? Ha úgy vesszük, mindig. Nyilván vannak olyanok, akik elsőre nyomdakész, hibátlan szöveget írnak, de én nem tartozom ezek közé. És ezzel a legtöbb író így van, akit csak ismerek. Javítják az írásaikat, cenzúrázzák önmagukat. Tovább az index.hu cikkére >>> Jövőre sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen számos múzeum és galéria várja majd remek tárlatokkal a látogatóit. A Punkt felkereste azokat a hazai intézményeket és szervezeteket, amelyek főleg fotó-alapú kiállításokat rendeznek, hogy árulják el olvasóinknak, mi lesz az a fő tárlatuk, amit a 2024-es idényben a legfontosabbnak tartanak. BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL Az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Budapest FotóFesztivál fő kiállítása a Magnum fotóügynökséggel folytatott együttműködésének köszönhetően 2024-ben a női fotográfusokat ünnepli. A Női fókusz című kiállítás – mely ezúttal is a Műcsarnokban kerül megrendezésre – öt fotográfusnő, Eve Arnold, Nanna Heitmann, Inge Morath, Susan Meiselas és Marilyn Silverstone munkáiból mutat be a második világháború utáni időszaktól napjainkig készült felvételeket, és a humanista fotográfiák mellett az ikonikussá vált magazinfotókat, valamint a sztárportrékat is felvonultatja.
Ahogy tavaly, idén is különösen szerencsésnek érezhetjük magunkat, amiért ennyi izgalmas szerzőt kérdezhettünk. Voltak interjúk, amik önálló bemutatók, esmények kapcsán készültek, másokra fesztiválok idején került sor, vagy egy-egy nagyobb projekt részeként. Igazán gazdag év az, amelyikben ennyiféle szerzővel tudtunk interjúzni, mint idén. A legjobb beszélgetéseket összegyűjtöttük, hogy az év végén olvasgathass belőlük. Tovább a konyvesmagazin.hu cikkére >>>
Kontra Ferenc Kép forrása: Kontra Ferenc Díjak, gyakorlat, módszer, közösség, tanítás és tanulás. Mindegyik fogalom egyedi módon jelenik meg Kontra Ferenc életművében. A többszörösen elismert alkotóval beszélgettünk írói pályájának egy újabb mérföldkövénél állva a Prima Primissima-díja kapcsán. Egy rangos díj átadása kapcsán nem kerülhetjük meg a kérdést: hogyan fogadta a Prima Primissima-díjat? Szerencsém van, hogy a díjaimat nem aggastyánkoromban kaptam, hanem amikor még valóban inspirálnak. A Prima Primissima a legnagyobb presztízsű elismerés. Ráadásul a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőivel együtt vettem át, ami igazán nagy élmény volt. Az Oscar-díj átadásához hasonlított a feszültség, a várakozás, az ünnepélyesség. Ott állnak tíz kategóriában egymást váltva a jelöltek, és mindig csak egyvalaki nyer, borítékból húzzák ki a nevét a Müpa hatalmas színpadán, telt ház előtt. El sem hittem, hogy a saját nevemet hallom. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
Magyar Ádám: STAINLESS ╱ videó ╱ 2011–2015 ╱ a TOBE Galéria jóvoltából Magyar Ádám munkái éveken át tartó folyamatos művészeti kísérletek, saját technológiai fejlesztések eredményei. Fő motívuma az idő érzékelése és az annak megértésére irányuló törekvés. Munkássága nemzetközileg is elismert, különleges esztétikájával az AI-technológia egyre mélyülő elméleti vitáiban is hivatkozási pontként szolgál. A Berlinben élő, neves videó- és fotóművész évek óta most először állít ki Magyarországon, a tárlaton legújabb sorozata látható. Új Művészet: Jelenlegi kiállításod anyaga milyen technikával készült? Magyar Ádám: A Matter egy mozgó multiexpo projekt. Visszajárok helyszínekre, és ugyanabból a szögből rögzítek újra és újra. Minden helyhez tartozik egy konzol, ami a kamerát tartja. Egy mágneses alapot ragasztok ki, ami ottmarad, amíg le nem mossa az idő, így akármikor megyek vissza egy helyszínre, a kamera pontosan ugyanazt rögzíti. Így kerülnek egymásra a napok, az órák, a percek. Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>
Szathmári Sándor 1897-ben született Gyulán. Az első világégés nehéz évei alatt végezte el a Műegyetemet. Az akkoriban európai „óriáscég”, a MÁVAG berkeiben kezdte szakmai pályafutását alulfizetett, agyondolgoztatott mérnökként. Soha nem volt az írói „céh” tagja, önmagára mint gondolkodóra tekintett. Írásai irodalmi álcába csomagolt filozofikus eszmefuttatások, amiket gyakran hosszú évekig érlelt. 1935-ben írta meg remekművét, a Kazohiniát. Amit egyaránt elismeréssel fogadott Karinthy és Babits – a kor hazai fantasztikus irodalmának óriásai. Csak nehezen, kerülőkkel jelenhetett meg, ám a várt „felszabadulás” sem hozott sok babért az írónak; a 48-as fordulat után a rendszerváltásig mindössze kétszer – 1957 és 1980 – adták ki, épp annyiszor, ahány külföldi – angol és eszperantó nyelvű – kiadása volt… A nagy mű okán sokan egykönyves szerzőnek, a hazai fikció Madáchának tartották. Ám írt jó néhány elbeszélést is, amik a Gépvilág és más fantasztikus történetek című, 1972-es kötetben (Gondolat Kiadó) láttak napvilágot, és bármikor felveszik a versenyt korának hasonló stílusú hazai, sőt nemzetközi alkotásaival! Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>
Élménydús kalandokat kínál a család minden tagjának a Gödöllői Királyi Kastély, ahol december 28-án 10.00 és 16.00 óra között ünnepi forgatag várja az érdeklődőket. Karácsony alkalmából – amely Erzsébet királyné által különösen kedvelt ünnep volt, hiszen nagyon szeretett másokat megajándékozni – egy varázslatos hangulatú napra várjuk a családokat. Aki ellátogat a Gödöllői Királyi Kastélyba, a Mare Temporis hagyományőrzőinek közreműködésével próbára teheti magát, megfelelne-e a királyi udvar szokásainak és elvárásainak, megtanulhatja az udvari bálok népszerű táncait és részt vehet Erzsébet királyné fogadásán. Tovább a fidelio.hu cikkére >>>
Új, itthon egyedülálló, de világviszonylatban is párját ritkító magánmúzeum nyitotta meg kapuit tavaly Budapest szívében, a Hold utcai piac egykori épületében. Az új intézmény – a Light Art Museum (LAM) – gyorsan közkedveltté vált a budapestiek, és az idelátogató bel- és külföldi turisták körében: már első kiállításuk is több, mint 200 ezer látogatót vonzott, a jelenleg zajló második tárlatra pedig időarányosan eddig még többen voltak kíváncsiak – ilyen számokkal csak a nagy fővárosi múzeumok blockbuster tárlatai büszkélkedhetnek. Vida Szabolccsal, a múzeum művészeti vezetőjével és Bencsik Barnabással, a mostani kiállítás egyik kurátorával a LAM létrejöttének hátteréről, az intézmény különleges profiljához kapcsolódó kihívásokról és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk. – Artportal (AP): Talán sokaknak tudunk még újat mondani, ha felelevenítjük a Light Art Museum létrejöttének történetét. Hogyan, mikor alakult ki az elképzelés, hogy érdemes lenne a hazai múzeumi palettát egy ilyen különleges intézménnyel gyarapítani? – Vida Szabolcs (V.Sz.): Néhány éve, 2020 körül merült fel tulajdonosainkban a gondolat, hogy létre kéne hozni egy alapvetően immerzív térként funkcionáló, fényfestéseknek helyet adó teret és innen indulva jutottunk el végül a fényművészeti múzeumig, ami már ennek az izgalmas műfajnak nemcsak a kreatívipari megjelenéseivel, hanem a kortárs képzőművészeti aspektusaival is foglalkozik, azok befogadó tereként funkcionál. Az ötlet persze nem a semmiből született; az egyik ötletgazda, L. Laki László cégének fő profilja már a 90-es években a partiszervezés volt, aminek természetesen fontos eleme volt a partik látványvilágának megteremtése, azaz harminc éves kötődése van ehhez a világhoz. Tovább az artportal.hu cikkére >>>
A negyedik évszak kapujában állok. December van, korán sötétedik. Komor a föld, fehér, szürke és fekete. Ez illik ahhoz a kevéshez, ami ilyenkor még megterem. Fekete retek a kamrában, fehér gyertya az asztalon. Fekete, fehér, kopár, csend, észak, éjszaka, hideg, sorolom. Mégis kedvemre való évszak ez. Ez a visszahúzódás, tartalékgyűjtés, szótlanság nem idegen tőlem. Szeretek forrón élni, lelkesedni, fejjel nekirohanni a falnak – a saját falaimnak kiváltképp –, és takarásban lenni, elbújni, elcsendesedni is. Tovább az olvasat.hu cikkére >>>
A Semmelweis-film női főszereplőjeként Semmelweis Ignác szerelmét, Emmát alakítja Nagy Katica. Vele beszélgettünk női sorsokról, elmúlt korokról, szakmai kihívásokról. Mennyire áll hozzád közel ez a szerep? Szeretem, amikor egy tőlem nagyon eltérő emberi karaktert kell megformálnom. Emma helyzetéből adódóan nagyon más, mint én, finomabb, visszafogottabb, bizonytalanabb lány, mivel tehetetlen élethelyzetben van. Teljesen át kellett alakulnom ahhoz, hogy meg tudjam őt formálni. Ebben sokat segített a külső átalakulás, az, ahogy felöltöztettek a filmben, és ahogy a hajamat megcsinálták, így könnyebben képzeltem magam az ő bőrébe. Nagyon izgalmas volt, hogy a díszlettervezőknek köszönhetően belecsöppentem egy másik korba, akik tökéletesen megteremtették Semmelweis korát, ami nagyon más, mint ami ma körülvesz minket. Koltai Lajos tanár úr rengeteg segített az instrukcióval, hogyan teremtsem meg Emma bizonytalan lelkivilágát, ahogy ő fogalmazott, segített, hogyan legyek „belülről még kisebb”.
Végre eljött a nap, amikor felfedjük év végi listánk első tíz helyezettjét, ezzel együtt megmutatjuk azt az egyet, amely szerintünk 2023-ban a legjobb szépirodalmi kötet volt. Ahogy a korábbi években, úgy most is november elején húztunk egy határt, majd listába rendeztük a kedvenceinket. Listánk nem átfogó, ezzel együtt vállaltan szubjektív, hiszen csak azokból a szépirodalmi könyvekből választottunk, amelyeket olvastunk, és amelyek elgondolkodtattak vagy megérintettek minket. Így olvastunk mi 2023-ban. Tovább a konyvesmagazin.hu cikkére >>>
Nagy Emma - forrás: MVM Zrt. Nagy Emma egyike azoknak a fiatal tehetségeknek, akik idén átvehették a Junior Prima Díjat az MVM Zrt. által támogatott zeneművészet kategóriában. Ezúttal vele beszélgettünk az elismerés kapcsán. – Mit jelent számodra az, hogy megkaptad a Junior Príma Díjat? – Elsősorban mindenképpen egy óriási visszaigazolást. Attól függetlenül, hogy sosem voltam olyan alkat, akinek az volt az elsődleges, hogy megerősítsék, jó, amit csinál – sokat jelent ez a díj. A zeném kicsit műfajokon kívül esik, és úgy érzem, hogy ezzel a díjjal befogadott egy olyan közeg, amelybe egyébként nem vagyok besorolható. Tovább a papageno.hu cikkére >>>
2023-ban a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója (FFS) nyolc új taggal bővült, akiknek novembertől a K11 Laborban látható Összjáték címmel a bemutatkozó kiállításuk. Új sorozatunkban a következő hetekben itt a Punkton is bemutatjuk az új tagok munkáit. Lantos Olivér: Du musst dein Leben ändern * Jelenleg a Du musst dein Leben ändern című sorozatomon dolgozom. A sorozat a jelenkori polarizált politikai diskurzusra, továbbá a médiában való megjelenésére és annak az emberi pszichére gyakorolt hatásaira fókuszál. 
|
