Egyéb publicisztikák, tanulmányok és esszék

A költészet szimbóluma a hárfa. Írország nemzeti jelképe is a hárfa a X. századtól. Az egyik legrégebbi ilyen hangszert a dublini Trinity College-ban őrzik, és a X–XI. században élt Brian Boru ír főkirálynak tulajdonítják.

Napjainkban a kortárs költészet csekély szerephez jut a társadalmi kommunikációban – annak ellenére, hogy a versírást tömegek művelik. Hatalmas túlkínálat van a költeményekből. Mindenki megírja a búját-baját, leggyakrabban minden önkritikát mellőző bőbeszédűséggel, vagy épp a világ sorsát tárgyalja látnoki hittel és ugyancsak visszafogottság nélküli fecsegéssel. A kész művek aztán évekig lapulnak a szerzők íróasztalfiókjaiban, vagy épp a szerkesztőségek „aszalják” azokat tovább. A megjelenés és a kánonok középpontjához való közeledés egeket verdeső presztízs, azonban a napvilágot látott költemények se válnak a közbeszéd részévé, a szűkebb irodalmi kultúrának is csak kis mértékben.

Megfelelt bizonyos elvárásoknak az 1990 előtti rendszerben, mégis ő lett ennek az időszaknak a legszigorúbb, legpontosabb, legemberibb, egyben legvidámabb kritikusa.

1928. január 6-án, Kassán született Bacsó Péter, a sokoldalú filmes szakember, rangos hazai és külföldi művészeti és társadalmi díjakkal elismert alkotó, Palotai Boris írónő fia. Maga is irodalmi vonalon indult, és az írás felől közelített a filmhez. Közölt verseket, kritikákat, dalszövegeket. Főiskolásként részt vett pályatársaival forgatókönyvek írásában (Úttörők, 1949; Szabóné, 1949), és miután végzett, dramaturgként helyezkedett el a Filmgyárban.

210 éve, 1802. december 15-én Kolozsváron, székely, magyar és szász felmenőkkel rendelkező családban született Bolyai János, máig legnagyobb matematikusunk.

Ő volt a nemeuklideszi vagy abszolút, közelebbről a hiperbolikus geometria megalkotója. Fő műve, amely ennek az 1829-ben forradalmian új geometriának a leírása, a szintén matematikus apja által szerkesztett ismeretterjesztő könyv függelékeként jelent meg. Innen a címe, az Appendix.

Weöres Sándor Antik szonáta című versciklusát szeretném bemutatni röviden. Azért ezt, mert szerintem ez a kevésbé ismert műve is magán hordozza nagy költőnk legfőbb kézjegyeit, relatíve egyszerű mivoltában is megmutatja azt a különleges univerzumot, amiért nagyon lehet szeretni Weöres Sándor életművét.

A ciklus az Egybegyűjtött írások bővített kiadásában jelent meg először 1975-ben. Ez is jelzi, hogy maga a szerző nem tulajdonított különösen kiemelt fontosságot neki, tehát például nem szerkesztette bele valamelyik nagyobb művébe, nem helyezte valamely kötet központi helyére, nem tette valamely nagyobb gondolati vagy formai egység reprezentatív vagy címadó darabjává. De ez nem von le egyébként az értékéből. Négy versből álló önálló kis mű, önmagában is befogadható, értékelhető.

„Miért írunk verset?”

A versírás motivációiról

Én úgy látom, a versírás alapvetően érzelmi kérdés. Ezen belül az érzés és az együttérzés motivációja a meghatározó. Az első egyértelmű, de sokan meg is állnak annál. Az érzés másképp megközelítve hangulat: öröm, bánat, szerelem stb., és ez hitelesíti az írás gesztusát. Az élmény vagy megvan, vagy nincs. Csakhogy ez hozzáállás még döntően passzív, hiszen a költő ilyenkor magában keres valamit, ami nem feltétlenül függ össze az ő aktivitásával.

Az empátia az, ami már aktivitást is igényel. Az érzelmek eleve abban jelentenek többet az érzéseknél, hogy az ember tudatosan vagy részben tudatosan válogat a jelen és a jelenbe hozható érzései közül. Az érzelem egy irányba tartó és egy irányba terelt érzések összessége a lélektan szerint is. Az empátia még ennél több: a beleérzés, belelátás, belevetítés képessége.

Odatenni végre valamit úgy, ahogy a kukoricalevelet Vincent arra a képre, talán Kukoricatábla a címe vagy ilyesmi, úgy, ahogy az a kicsike levél engem letaglózott, túl közel is mentem hozzá, rám szólt a teremőr néni, elnézést, mondtam, bocsánat, majdnem beleestem. Egyetlen mozdulattal, egyetlen, tökéletes ecsetvonással, hogy abban benne legyen a teljes életem, ez az összeszorított száj mögötti ordítás. Csakhogy, ahhoz meg kell csinálni az egész képet.

Felszállok a villamosra, nézek egy lányt, aki hasonlít rám, hasonlóak vagyunk, pont a seggét látom, atyaúristen, nekem is ekkora seggem lehet, megállok, előttem egy néni ül, két térde közé szorít egy szatyrot, benne újságpapírral letakart valami, a papíron átüt a piros, talán meggy, csodálatosan terjedő foltok két fontos cikken, az egyik a kormányt szidja a másik a közmédiát, sötétkék mackónadrág, nejlon otthonka, mustársárga kardigán, mellette egy halványlila lány, csupa divatos holmiban, telefonál, majd csörizz meg, mondja, gondosan vasalt haját kisimítja az arcából, a néni igazít egyet a szatyron. Megfulladok. A következőnél felszáll valaki, mellém áll, látom a famernadrágját, a cipője orrát, nem nézek oda, tudom, hogy mosolyog, elmosolyodok. Bőszen kapaszkodunk.

A Napváros elbeszélés a címadó darabja az 1936-ban megjelenő 15. kötetnek Herczeg Ferenc Válogatott Munkáinak Emlékkiadásában, a könyv megszerkesztése során nagy jelentőséget tulajdonítottak neki, pozícióját tekintve is első a tizennyolc alkotás közül.

A történet látszólag két, valójában csak egy képzeletbeli városról, Nonáról szól. A bevezetésben Nona egy fiatal polgárát, a nagyrektor lányát, elrabolta az ellenséges város, Antinona (!) kapitányának kilencedik fia, Leif. A csúcspont pillanatában a fiatal katona meghalt a „saját” városa ostromában, mielőtt feleségül vehette volna az elrabolt lányt.  Napvárost a nonai nagyrektor támadta meg, hogy lányát, Filippát hazaengedjék, aki a zárásban vőlegénye halála után haza is tért és belepusztult a bánatba.

Megváltoztak a dolgok…
Régóta érezni, hogy „valami nincs sehol.”
Hogy valami, valamikor, valahol félrecsúszott a neki rendelt sínpárról, és csak robog, robog egyre sebesebben, lefelé egy meredek hegyoldalon…

Sok helyütt olvasni, hallani, hogy eljött a tudatváltás ideje. Hogy így, ahogy most van, nincs tovább. Elfogyott a még járható út a lábunk alól, hát vagy felnövünk végre, vagy… eltűnünk végleg.

Kutya és tűz?
Lobog a föld tetején a tűz. Akkor ez a tűzkutya éve, tessék mondani? És ezt a két elem piktogramja jelképezi? Nevezetesen a föld tetején lobogó tűz?
Gondolom, akkor az alsó piktogram föld, a felső meg a tűz. De hát már nem 2006-ot írunk. (Akkor volt ugyanis a tűzkutya éve – a kínai horoszkóp szerint.)
Az egyik bevásárlóközpontban hirdeti magát egy kovácsmester. Kínálatában kovácsolt kandalló felszerelések is szerepelnek, mint pl. kandalló- ajtók és készletek, tűzkutyák, szikrafogók és fatartók. Vasnyársra szúrt húst sütöttek a tűzkutyán, a vörsi Talpasházban látható is egy. Ha a tűz immár végérvényesen kihunyt, kandelábereket is rendelhetünk a mesternél.

Kutya és ház?
Nagyon fontos, hogy a kutyaház milyen szerkezetből készül, abban mekkora és milyen minőségű hőszigetelő anyagot helyezünk el. Milyen párazárás kerül a falakba, milyenek a nyílászárók és azok üvegezése. A jobb műszaki felszereltségű kutyaház nyilvánvalóan többe kerül, de hosszú távon megtérül, mert rengeteg energiát takaríthatunk meg a hosszú évek alatt, valamint ott tartózkodásunk is sokkal kellemesebb lesz, a jobb minőségnek köszönhetően. És végül: nem árt, ha a kutya be is fér a házába.

Na és hogyan lehet önnek energiatakarékos kutyája?
Erről, látja, fogalmam sincs.

Házi kutya?
A kutyáknak megadatott az emberiség által ismert legnagyobb kincs: a tudat, hogy jobbá tehetik valaki másnak az életét. A házi kutya az, akinek kutyaháza van. Vagy akinek nincs. Az én kutyámnak van, de nem hajlandó benne lakni.
Gyerekkoromban még megvolt a tábla az udvari oszlopon, miszerint Házalás, koldulás, kintornázás tilos! A kutya viszont akkor is igen megejtően tud finom falatokat koldulni, ha épp az imént ette tele magát. És ezt nem is tiltja tábla sehol. Legalábbis eddig még nem láttam ilyet. Táblakészítők, figyelem!
Egykori bérházban lakunk, a földszinten, a kapuval szemben. Ezt – a postás kivételével – most már mindenki tudja. Este vagy éjszaka, ha valaki bejön a kapun, a kutya éktelen, mondhatnám veszett ugatásba kezd. Ilyenkor nagy szeretettel gondolok vissza a háziasítás korai stádiumát megtestesítő, úgynevezett ősi típusú kutyákra, melyek alakjukban a mai napig leginkább őrzik a Canis familiaris palustris (tőzegkutya) morfológiai jegyeit: egyes fajtái ma sem ugatnak.
A kutyákkal létrejött szövetség elősegítette és felgyorsította az emberré válás folyamatát.

Kutyafül?
Ön talán kutyafülű tatár?
Láttam egy metszetet valamelyik kulturális honlapon. Tatár torzszülöttet ábrázol. Hosszú nyakú, kutyafülű lény álló alakja. Kezében íj és nyílvessző. A készítés éve: 1664, technika: rézmetszet. Tévesen nevezik tatároknak a magyar történetírók a mongolokat, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként vett részt a mongolok hadjárataiban. Természetesen az első sorokban kellett harcolniuk, hogy bizonyítsák rátermettségüket. No meg hát a szelekció miatt.

Újsághír: 30 centisre nőtt egy kutya füle, ezzel bekerült a Guinness-rekordok aktuális kötetébe a leghosszabb fülű kortárs kutya kategóriában. Harbor Colorado államban él, nagy testű, fajtáját tekintve mosómedvekopó.
Ön talán fejes?
Esetleg kutyafejű tatár?
Ez esetben Petőfi említi először kegyedet a János vitézben. Ön talán Kutyafejű tatárnépek fejedelme? – tudakozódik a költő. A korabeli leírások szerint a kutyafejű tatároknak elöl is, hátul is volt a fejükön szemük. Jól gondolja meg! Ha látása kora előrehaladtával meggyengül, vásárolhat duplán szemüveget!

Tudta-e ön, hogy Josip Broz Tito (a későbbi Láncos kutya) az 1943-as Schwarz hadműveletben megsebesült, és életét csak kutyája önfeláldozása mentette meg?
Van önnek gyermeke?
Visel láncot?
Szívja vagy nyírja a füvet?
A gyermekláncfű vagy pitypang (Taraxacum officinale) mindenfelé gyakori évelő növény, régebben nevezték még pongyola pitypangnak, tejesfű virágnak, kákicsnak, de barátfejnek vagy barátfűnek is. Egyes vidékeken kutyatej-nek nevezik, helytelenül, ugyanis a farkas kutyatej-jel (Euphorbia cyparissias) keverik össze, ami egy mérgező tejelő növény.
Szereti ön a tejet?
Na igen, a kutyatej. Tudta, hogy majdnem euphoria?
Egy betű híján.
Ugyanis a kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége. Közel 1700 fajjal. További magyar megnevezései a Pallas nagy lexikona szerint: ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej.
Ne igyon belőle sokat a tűzkutya évében sem! Hashajtó hatású.

Tudta-e, hogy az Euphorbia heptagona nedvéből Afrikában nyílmérget főztek?
És akár igen, akár nem, nagyon kérem, ne mérgelődjön sokat. Nem tesz jót.

Most pedig, ha már ilyen szépen, meghitten magunk között vagyunk, lehetőleg továbbra se beszéljünk a prosztatáról, a felfújódásról, se a hüvelygombáról!
Előre is köszönöm!

Ne szegje kedvünket kiátkozás, se keresztes háború!

Debreczeny György több mint másfél évezredre visszatekintő, mindamellett előremutató, és elrugaszkodásra biztató újévi ünnepi beszéde

(Az Akadémiai helyesírási szótár iránymutatásaival összhangban)

Na, most tiszteljük ünnepeinket, vagy inkább ünnepeljük meg őket? És hogy ne kerülgessük a kihűlt kását, hadd szegezzem rögtön a nyájas olvasónak a következő kérdést is! Miképpen járjunk el a Szilveszter esetében?

Mint tudjuk, ama nap, amelyen a nyugati világ ünnepélyesen elbúcsúztatja az óesztendőt, egy pápáról kapta a nevét, aki a III. és a IV. évszázadban élt, ez utóbbiban választották a keresztény egyház fejévé, s e méltóságát bő huszonegy esztendeig viselhette, egészen 335. december 31-éig. Ugyanis ekkor hunyt el Rómában.

Ki tetszenek találni, hogy ki volt ő?

Mivel szilveszterkor jobbára szilveszteri tárcát írunk, mi már csak ilyenek vagyunk, így joggal  valószínűsíthető hogy Szilveszternek hívták az illetőt.

No, nézzük csak!

Na most tiszteljük a képeket, vagy ne tiszteljük?
787-ben ezen a napon fejeződött be a II. niceai zsinat, amelyet Eiréné bizánci császárnő hívott össze, hogy véget vessen a képrombolásnak. Ettől persze még később, például a franciaországi hugenották, a németalföldi kálvinisták, valamint az angliaipuritánok mozgalmainak történetében is előfordult képrombolás. Úgy látszik, hajózni és képet rombolni szükséges. 
Ó, fejedelmi, királyi nap!

Hány négyzetméter jár?

Olvasom az internetes újságban, hogy jóváhagyta a kormány az állatvédelmi törvény módosítását. Az új jogszabály szerint ezentúl csak a kistestű kutyáknak kellene beérniük tíz négyzetméteres hellyel és négyméteres lánccal, a közepeseknek már legalább tizenöt négyzetméter és hat méteres lánc járna, a nagyoknál pedig húsz négyzetméter és nyolc méter lenne a minimum.

Igazán örvendetes, hogy az állatvédelem terén ilyen nagy léptekkel haladunk.

De vajon hány négyzetméter jár e kis hazából a nagy veszteseknek, a hajléktalanoknak?

Olvasom az újságban, pontosabban annak online változatában, hogy egy 37 esztendős cseh tűzoltó vérkeringését immár hetvenkét napja két szivattyú biztosítja, amelyeket egymással összekötöttek, működésüket összehangolták. A betegnek, akit a műtét után tizenhét napig altattak, újra kell tanulnia járni, és el kell sajátítania az elemmel működő készülék kezelését is. Mondhatnánk: Kelj fel, cserélj elemet és járj!

Mert lám: igenis lehet szív nélkül is élni.

Többen élnek a világon olyan szivattyúval, amely mindenhonnan a pénzt szivattyúzza ki. Ők a világ leggazdagabb emberei.

Ott, a prágai Klinikai és Kísérleti Medicína Intézetében a szivattyúkat összekötötték, itt Magyarországon kiürítették a kamrát.

72 napja él a két szivattyúval a cseh férfi, és 22 éve él szív nélkül Magyarország.

Kelj fel, cserélj elemet és járj Magyarország!