VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Kötet bemutatóAmikor annak idején elújságoltam az oviban, hogy „Apa lakatos és költő”, az óvó nénik kedvesen viccelődtek, de nem igazán tudtak mit kezdeni vele. Mentségükre szolgáljon: mások se nagyon. A legnehezebb dolga e két nyilvánvalóan össze nem illeszthető valóság összeillesztésével persze magának Apának volt. Évtizedekig élt kettős állampolgárként: egyik hazája a vers, másik az, ahol „nem kap (...) ünnepi csendet a szó”. "Amikor sírsz, Isten is szemtelenül fiatalnak tűnik hozzád képest." Még hogy nincsenek véletlenek, még hogy csak kivéletlenezett helyzetekben hat a szó. Alighogy leírom: Földerengés, mozogni és morogni kezd a föld, ijedtemben a hatmásodpercest elírom hatmásdopersecnek. Mozrogni, morzogni, ez is benne van a pakliban. Elnézést minden hanghibakiért; a technika ördöge, akár a nyomdáé, nem bír magával néha. Most néha van, egy hatmásodperces reng, földerenghetett valami technikai a földnek néhai hőskorából — a Simonadriai-tenger alatt húzódó törésvonal mozroghat, morzoghat egy hatmásodperces nagyot. Ijedtemben megijedek attól, hogy megijedek. Belemorzongok, a líraföld mennyire belsőrendű. A szerző legújabb kötetében a társkeresés és a párválasztás tematikáját járja körül. Iróniával fűszerezett történeteivel átfogó képet kíván nyújtani. Egyfajta görbe tükröt tár az olvasó elé, megmutatva bennük: milyenek is vagyunk Az írások esendőségünkről, gyarlóságainkról, kényelmünkről, vágyainkról, félelmeinkről emberi dolgainkról szólnak. Buktatókról amelyek a szerző szerint legtöbbünkkel előfordulhatnak. Kiadó: NAPKÚT KIADÓ KFT Mézesmadzag Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért! Egy kóbor poétának olykor kacagtató, máskor megríkató hányattatásai a sicamberek országában
Kötetbemutató
Kőhalmi Ildikó negyedik kötetét veheti most kezébe az olvasó. Pár évvel ezelőtt a Narancs galaxis egyik verse került elém az interneten. Soha nem fogom elfelejteni azt az érzést, amit a 184. szútra okozott. Sokáig ott villogott szemem előtt a szó: megrekedés. Ha az ember elmerül kicsit a virtuális világban, sorozatban kaphat útravalót, műanyag dobozba zárt késztermékeket a sejtszintű éhezésére, válaszkereséseire. De csak ideig-meddig oldódik a feszültség. A rengeteg szerzett sérülésre nem elég néhány sebtapasz, nagyon mélyre kell utazni, visszarétegződni, egészen addig a helyig, ahol az elme magára marad démonaival. Határozottan élvezem, hogy a 'Kőversek' központozás nélküliek. Nem gyorséttermi értekmindentjólmegmondtad. Aki veszi a fáradságot, hogy kutasson a szavak között, nekiszaladjon másodjára is, és sokszor többértelmű sorokat válasszon ki magának, az a végén valódi kincset kap. Rainer Maria Rilke (Prága, 1875. december 4. – Valmont, 1926. december 29.) a 20. századi német nyelvű költészet egyik legjelentősebb képviselője. Talán legfőbb érdeme a költői nyelv szinte végtelen tökéletesítése volt. Egy ilyen nyelv kihívásait komolyan venni a „magyar Rilke” életre keltésében egyszerre lehetett becsvágya és volt kötelessége a fordítónak. "Ez a könyv rövid prózákat és illusztrációkat tartalmaz. Ha a prózák festmények lennének, akvarellek lennének. Könnyű őket olvasni, utazás közben,váróteremben, megállókban, elalvás előtt, ágyban, köztes időkben. Érdemes őket úgy olvasni, ahogy verseket szokás: lassan, ízlelgetve a mondatokat." Türjei Zoltán ízig-vérig XXI. századi költő, aki paradox módon éppen arra döbbenti rá olvasóját, hogy a magunk mögött hagyott század egyáltalán nem ért véget. A keresés motívuma, amely a köteten végighúzódik, az irodalom legrégebbi toposzai közé tartozik, amit a posztmodern is nagy előszeretettel alkalmaz, s ez a tény önmagában is visszakapcsolja az írót és az olvasót a korábbi időkhöz. A kötet kereső lírai énje sok arcot visel, gyakran kisfiúnak, máskor kissé groteszk dráma szereplőjének, olykor különös képességekkel rendelkező elvarázsolt figurának láttatja magát, olyannak, aki magával a létezéssel, "a most és a mindjárt" közötti űr felszámolásával kísérletezik. Az elveszettség, a kétségbeesés állapota és ezzel szemben a védekezés és megmenekülés különféle gesztusai sokarcú egységet alkotnak a kötetben. Lector Kiadó, 2014 92 oldal Kíméletlen irodalom Balogh Attila kötete, 13 lírai esszé a kiszolgáltatottságról. A Magyar Cigánytelep Köztársaság megrázó leírása nem(csak) extrém utazás olyan életvilágokba, melyet legtöbben nem ismerünk, hanem a magyarság és kereszténység vakfoltjainak számbavétele (Adyhoz hasonló indulattal pöröl mindkettővel), lírai szociográfia, érzelmes múltkeresés és mágikus horror egyszerre. Balogh Attila (Szikszó, 1956. február 3.) alternatív József Attila díjas költő, író. Nem pusztán nagy tehetség, de kevés verse ellenére vitathatatlanul a mai magyar költészet egyik jelentős, meghatározó alakja. A magyar nyelvű költészet e kiváló alkotója egyben a roma identitás megteremtéséért, átéléséért folytatott küzdelem egyik legautentikusabb alkotója is. Ha a származást nem azonosítjuk a születéssel, ha az identitást a választás és a választhatóság közötti kettősség által meghatározottként ismerjük fel, akkor megértjük Balogh költészetét, senkihez sem hasonlítható humorát. (György Péter) André Ferenc - Csider István(Szerk.) - Mavrák Kata Hugee - Pion István(Szerk.) - Süveg Márk Saiid Nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a slam poetry igazán belakja új otthonát. 2006 óta jöttek-mentek a slammerek, de leginkább jöttek, jöttek és jöttek, közben pedig a közösség bizonyította, hogy valóban értéket teremt, őszinte és megzabolázhatatlan. Mi most mégis megpróbáljuk feltenni a szereplőkre a zablát, keretek közé szorítani őket, hogy életük és munkájuk egy kicsit új szemszögből kerüljön a közönség elé. Van, aki már ismeri őket, és van, aki még csak ismerkedik az új szomszédokkal. Nekünk ők lakótársaink, és szívesen vezetünk körbe közös terünkben a hívatlan látogatótól a beköltözni vágyóig mindenkit. Mert már nem múlhat el év teltházas országos verseny nélkül, hónap klubest nélkül, és hét slam poetry nélkül. A tengeri csikó éneke “A szerző meghatározása szerint írása műfaja „miniopera, egy felvonásban, három színben”, ennek ellenére az olvasó hiába keresné az opera műfajára jellemző vonásokat. A neoavantgárd nagygenerációba tartozó Bíró a dadaizmus és a szürrealizmus hagyományait követve, a mondatközi írásjelek és a nyelvtan szabályainak felrúgásával teremti meg szabad asszociációs szövegvilágát. A verssorok repetitív jellege és a színekre tagolás előadásszerűvé teszik a szöveget – az olvasónak az a benyomása támad, mintha egy képzőművészeti lírai performance szövegkönyvét olvasná. A kötet Bak Rita fordításában jelent meg.” Ménes Attila legújabb regényének főhőse a kamasz Juli, akit édesanyja egyedül nevel. Juli anyja, Magdolna, ahelyett, hogy lányával foglalkozna, állandóan és kétségbeesetten keresi a szerelmet, újabb és újabb viszonyokba keveredik, melyek mind szakítással és az anya összeomlásával végződnek. A sok férfivendég miatt a házban is rossz szemmel néznek rájuk, végül már csak az alkoholista ezermester, Teve áll szóba velük. Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket - egyik napróla másikra tengetik fásult és unott életüket. De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? - Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját. Ignacy Karpowicz (1976) lengyel író, prozaista, utazó. Az írás mellett angolból,spanyolból és amhara nyelvből fordít, és utazgat Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját. Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2013. Petőcz András: Az Egészen Kicsi Kis Létező és egyéb történetek Felnőttmesék "Egy napon, váratlanul, találkoztam az Egészen Kicsi Kis Létezővel. Erről írok ebben a könyvben. Erről a találkozásról. Nagy élvezettel olvastam a költő új gyermekverskötetét. Ez a világlevonat három forrásból ered: megőrzött, természetes gyermeki világlátásból – hiszen már nyolcévesen egy dalt zsongatott. Aztán az óvodás Zselyke a meglepőt, a különöset hétköznapi egyszerűséggel kifejezett gondolatainak, kérdéseinek „kölcsönzéséből”. A szellem és a szerelem regénye. A hit és a kételkedés regénye. A nagyvilági és szecessziós Pécs regénye. P. Horváth Tamás megírta szülővárosának legizgalmasabb legendáját, a porcelángyáros Zsolnay Miklós felemelkedésének kalandos történetét. |