VideóAz MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója Keresés a honlapon: |
Kötet bemutató
“A szerző meghatározása szerint írása műfaja „miniopera, egy felvonásban, három színben”, ennek ellenére az olvasó hiába keresné az opera műfajára jellemző vonásokat. A neoavantgárd nagygenerációba tartozó Bíró a dadaizmus és a szürrealizmus hagyományait követve, a mondatközi írásjelek és a nyelvtan szabályainak felrúgásával teremti meg szabad asszociációs szövegvilágát. A verssorok repetitív jellege és a színekre tagolás előadásszerűvé teszik a szöveget – az olvasónak az a benyomása támad, mintha egy képzőművészeti lírai performance szövegkönyvét olvasná. A kötet Bak Rita fordításában jelent meg.” Ménes Attila legújabb regényének főhőse a kamasz Juli, akit édesanyja egyedül nevel. Juli anyja, Magdolna, ahelyett, hogy lányával foglalkozna, állandóan és kétségbeesetten keresi a szerelmet, újabb és újabb viszonyokba keveredik, melyek mind szakítással és az anya összeomlásával végződnek. A sok férfivendég miatt a házban is rossz szemmel néznek rájuk, végül már csak az alkoholista ezermester, Teve áll szóba velük. Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal.
Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2013. Petőcz András: Az Egészen Kicsi Kis Létező és egyéb történetek Felnőttmesék "Egy napon, váratlanul, találkoztam az Egészen Kicsi Kis Létezővel. Erről írok ebben a könyvben. Erről a találkozásról. Nagy élvezettel olvastam a költő új gyermekverskötetét. Ez a világlevonat három forrásból ered: megőrzött, természetes gyermeki világlátásból – hiszen már nyolcévesen egy dalt zsongatott. Aztán az óvodás Zselyke a meglepőt, a különöset hétköznapi egyszerűséggel kifejezett gondolatainak, kérdéseinek „kölcsönzéséből”.
A szellem és a szerelem regénye. A hit és a kételkedés regénye. A nagyvilági és szecessziós Pécs regénye. P. Horváth Tamás megírta szülővárosának legizgalmasabb legendáját, a porcelángyáros Zsolnay Miklós felemelkedésének kalandos történetét. Potozky László a magyar próza egyik legnagyobb tehetsége. Mindössze huszonhárom éves, amikor a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál napvilágot lát "Áradás" című novelláskötete, mellyel rögtön kivívja a kritikusok egybehangzó elismerését. A "Nappá lett lámpafény" megjelenésekor pedig még mindig nem töltötte be a huszonöt évet. Új könyvét leginkább a sokszínűség jellemzi, mellyel képes újra és újra meglepni olvasóit. Az íróféle, ha valaki másnak a munkáját dicséri a céhbeliek közül, szinte mindig saját magáról beszél. Azt szereti a másikban, amit őbenne látnak meg mások. Fellinger Károly valakiről azt írta, hogy gyermeki lélekkel megáldott ember. Rá ez éppoly tökéletesen illik. Daloló versei, verselő dalai ezért olyan önfeledtek, tiszták, pontosak. Mert ő tudja, hogy a gyermekvilág kíméletlen univerzum: őgyermeksége nem akkor figyel, nem ott nevet, nem ott ír, ahol te akarod, hanem amikor belőle kikívánkozik. Csak a rácsodálkozás angyali erejével hatni tudó versek férkőzhetnek kis szívéhez. És Fellinger Károly versei ilyenek. (Turczi István) 1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények, meg a többi itt élő nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnőtől megvásárolják a szabad királyi város címet. Térkép Hátadba égetett térkép – Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Költő, műfordító, kritikus. Még ír. E könyv címe a szerző korábbi levélesszé-gyűjteménye, a Bábeli adományok folytatását ígéri. „Bábel” értelme Suhai számára nem meríthető ki az egekbe törő ember büntetésének magyarázatával. Isten a nyelvek „összezavarásával”, a többnyelvűséggel lehetőséget is adott: a párbeszéd, a szóértés lehetőségét. A kinyilatkoztatás eme olvasatával Suhai mintha birtokába jutott volna valami titoknak, amiből (a beszélgetés létteremtő funkciójából) írásai formáját, a levélesszé műfaját is eredezteti. (Levelezéseit, dialogikus gondolatfutamait, logikai levezetéseit.) Versek Az ember olykor visszatekint, emlékezni próbál, rosszra, jóra. Versek „Kergettem Fortunát, Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Költő, műfordító, kritikus, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas PhD-hallgatója. Ez a hatodik verseskötete. “Kántás Balázs a 2013-as könyvhét alkalmából megjelent, a szerző eddigi Celan-kutatásait összegző terjedelmes tanulmánykötete tíz hosszabb fejezetből, önállóan is olvasható nagytanulmányból áll össze. [...] Molnár József Vácott született 1961. szeptember 6-án. Jelenleg is szülővárosában él. Költő, újságíró, mozdonyvezető és az élet egyetemes kérdéseinek megszállott kutatója. Álmában és verssorokat körmölgetve az ember kocsis módjára hajthatja az időt – visszafelé is. Ennél elemibb tapasztalat, ha a múlt tör be az ember életébe, mint most az enyémbe is. Vagy negyven év távolából. Mintegy négy évtizeddel ezelőtt, valamikor a hatvanas évek második, a hetvenes évek első felében íródtak ugyanis ezek az elfeledett, nyomdafestéket elvétve s későn szagolt, most azonban váratlanul előkerült versek. Esszék, tanulmányok, kritikák Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Irodalomtörténész, kritikus, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, utolsóéves doktori hallgatója. Elsődleges kutatási területe Paul Celan költészete és magyarországi recepciója, emellett a kortárs magyar irodalom aktív kritikusa is. Három kritikakötet, három Paul Celanról szóló kismonográfia, valamint egy nagyobb tanulmánykötet szerzője. Ez a nyolcadik nagyobb terjedelmű szakkönyve. 
|
A tengeri csikó éneke
Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket - egyik napróla másikra tengetik fásult és unott életüket. De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? - Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját. Ignacy Karpowicz (1976) lengyel író, prozaista, utazó. Az írás mellett angolból,spanyolból és amhara nyelvből fordít, és utazgat Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.