VideóA Partizán videója Keresés a honlapon: |
Kötet bemutató
92 oldal Kíméletlen irodalom Balogh Attila kötete, 13 lírai esszé a kiszolgáltatottságról. A Magyar Cigánytelep Köztársaság megrázó leírása nem(csak) extrém utazás olyan életvilágokba, melyet legtöbben nem ismerünk, hanem a magyarság és kereszténység vakfoltjainak számbavétele (Adyhoz hasonló indulattal pöröl mindkettővel), lírai szociográfia, érzelmes múltkeresés és mágikus horror egyszerre. Balogh Attila (Szikszó, 1956. február 3.) alternatív József Attila díjas költő, író. Nem pusztán nagy tehetség, de kevés verse ellenére vitathatatlanul a mai magyar költészet egyik jelentős, meghatározó alakja. A magyar nyelvű költészet e kiváló alkotója egyben a roma identitás megteremtéséért, átéléséért folytatott küzdelem egyik legautentikusabb alkotója is. Ha a származást nem azonosítjuk a születéssel, ha az identitást a választás és a választhatóság közötti kettősség által meghatározottként ismerjük fel, akkor megértjük Balogh költészetét, senkihez sem hasonlítható humorát. (György Péter) André Ferenc - Csider István(Szerk.) - Mavrák Kata Hugee - Pion István(Szerk.) - Süveg Márk Saiid Nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a slam poetry igazán belakja új otthonát. 2006 óta jöttek-mentek a slammerek, de leginkább jöttek, jöttek és jöttek, közben pedig a közösség bizonyította, hogy valóban értéket teremt, őszinte és megzabolázhatatlan. Mi most mégis megpróbáljuk feltenni a szereplőkre a zablát, keretek közé szorítani őket, hogy életük és munkájuk egy kicsit új szemszögből kerüljön a közönség elé. Van, aki már ismeri őket, és van, aki még csak ismerkedik az új szomszédokkal. Nekünk ők lakótársaink, és szívesen vezetünk körbe közös terünkben a hívatlan látogatótól a beköltözni vágyóig mindenkit. Mert már nem múlhat el év teltházas országos verseny nélkül, hónap klubest nélkül, és hét slam poetry nélkül.
“A szerző meghatározása szerint írása műfaja „miniopera, egy felvonásban, három színben”, ennek ellenére az olvasó hiába keresné az opera műfajára jellemző vonásokat. A neoavantgárd nagygenerációba tartozó Bíró a dadaizmus és a szürrealizmus hagyományait követve, a mondatközi írásjelek és a nyelvtan szabályainak felrúgásával teremti meg szabad asszociációs szövegvilágát. A verssorok repetitív jellege és a színekre tagolás előadásszerűvé teszik a szöveget – az olvasónak az a benyomása támad, mintha egy képzőművészeti lírai performance szövegkönyvét olvasná. A kötet Bak Rita fordításában jelent meg.” Ménes Attila legújabb regényének főhőse a kamasz Juli, akit édesanyja egyedül nevel. Juli anyja, Magdolna, ahelyett, hogy lányával foglalkozna, állandóan és kétségbeesetten keresi a szerelmet, újabb és újabb viszonyokba keveredik, melyek mind szakítással és az anya összeomlásával végződnek. A sok férfivendég miatt a házban is rossz szemmel néznek rájuk, végül már csak az alkoholista ezermester, Teve áll szóba velük. Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal.
Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2013. Petőcz András: Az Egészen Kicsi Kis Létező és egyéb történetek Felnőttmesék "Egy napon, váratlanul, találkoztam az Egészen Kicsi Kis Létezővel. Erről írok ebben a könyvben. Erről a találkozásról. Nagy élvezettel olvastam a költő új gyermekverskötetét. Ez a világlevonat három forrásból ered: megőrzött, természetes gyermeki világlátásból – hiszen már nyolcévesen egy dalt zsongatott. Aztán az óvodás Zselyke a meglepőt, a különöset hétköznapi egyszerűséggel kifejezett gondolatainak, kérdéseinek „kölcsönzéséből”.
A szellem és a szerelem regénye. A hit és a kételkedés regénye. A nagyvilági és szecessziós Pécs regénye. P. Horváth Tamás megírta szülővárosának legizgalmasabb legendáját, a porcelángyáros Zsolnay Miklós felemelkedésének kalandos történetét. Potozky László a magyar próza egyik legnagyobb tehetsége. Mindössze huszonhárom éves, amikor a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál napvilágot lát "Áradás" című novelláskötete, mellyel rögtön kivívja a kritikusok egybehangzó elismerését. A "Nappá lett lámpafény" megjelenésekor pedig még mindig nem töltötte be a huszonöt évet. Új könyvét leginkább a sokszínűség jellemzi, mellyel képes újra és újra meglepni olvasóit. Az íróféle, ha valaki másnak a munkáját dicséri a céhbeliek közül, szinte mindig saját magáról beszél. Azt szereti a másikban, amit őbenne látnak meg mások. Fellinger Károly valakiről azt írta, hogy gyermeki lélekkel megáldott ember. Rá ez éppoly tökéletesen illik. Daloló versei, verselő dalai ezért olyan önfeledtek, tiszták, pontosak. Mert ő tudja, hogy a gyermekvilág kíméletlen univerzum: őgyermeksége nem akkor figyel, nem ott nevet, nem ott ír, ahol te akarod, hanem amikor belőle kikívánkozik. Csak a rácsodálkozás angyali erejével hatni tudó versek férkőzhetnek kis szívéhez. És Fellinger Károly versei ilyenek. (Turczi István) 1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények, meg a többi itt élő nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnőtől megvásárolják a szabad királyi város címet. Térkép Hátadba égetett térkép – Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Költő, műfordító, kritikus. Még ír. E könyv címe a szerző korábbi levélesszé-gyűjteménye, a Bábeli adományok folytatását ígéri. „Bábel” értelme Suhai számára nem meríthető ki az egekbe törő ember büntetésének magyarázatával. Isten a nyelvek „összezavarásával”, a többnyelvűséggel lehetőséget is adott: a párbeszéd, a szóértés lehetőségét. A kinyilatkoztatás eme olvasatával Suhai mintha birtokába jutott volna valami titoknak, amiből (a beszélgetés létteremtő funkciójából) írásai formáját, a levélesszé műfaját is eredezteti. (Levelezéseit, dialogikus gondolatfutamait, logikai levezetéseit.) Versek Az ember olykor visszatekint, emlékezni próbál, rosszra, jóra. Versek „Kergettem Fortunát, Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Költő, műfordító, kritikus, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas PhD-hallgatója. Ez a hatodik verseskötete. “Kántás Balázs a 2013-as könyvhét alkalmából megjelent, a szerző eddigi Celan-kutatásait összegző terjedelmes tanulmánykötete tíz hosszabb fejezetből, önállóan is olvasható nagytanulmányból áll össze. [...] Molnár József Vácott született 1961. szeptember 6-án. Jelenleg is szülővárosában él. Költő, újságíró, mozdonyvezető és az élet egyetemes kérdéseinek megszállott kutatója. 
|
Lector Kiadó, 2014
A tengeri csikó éneke
Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket - egyik napróla másikra tengetik fásult és unott életüket. De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? - Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját. Ignacy Karpowicz (1976) lengyel író, prozaista, utazó. Az írás mellett angolból,spanyolból és amhara nyelvből fordít, és utazgat Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.