Szemle

Az Armitage-dalok sosem könnyű menetűek: elképesztő, sokszor nehezen észrevehető rímarzenál és truvájos ritmikai aleatória jellemzi őket. - Írók írókról sorozatunk következő részében Imreh András kérdései nyomán G. István László beszél Simon Armitage-ről.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Sokan hallottak róla, munkáit kevesen ismerték. A fiatalon elhunyt Kim Corbisier kérdéseket, talányokat, hiányt hagyott maga után. És valamiféle mítoszt is. Egy kiállítás ezt kezdte el vizsgálni.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A 2000 vonzása nagyrészt abban áll, hogy individualista demokratikus lap. Igazi közösségek mindig is az ilyen típusú társadalmakban jöttek létre. Legyél, aki vagy, és én ehhez segítelek hozzá – ez képezi a nevelés alapját, s ez az atmoszféra lengi körül a 2000 folyóiratot is. - Vekerdy Tamás szavai a 2000 folyóirat 25. születésnapi estjén a Fugában. Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

– Feltehetek néhány villámkérdést?

– Persze, nyugodtan!

– Hagyomány, vagy újítás?

– Újítás. De ezt kiegészíteném. Újítás a hagyomány tiszteletében. Egy vízöntő mi mást mondjon?

– Siker, vagy alázat?

– Siker. De egyik nem zárja ki a másikat. Sőt.

– Szabadság vagy felelősség?

– Szabadság. És szerelem.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

(Baráti Kristóf hegedűművész Reflexiók című fotókiállítása elé)
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Esterházy-palota, Győr, Király utca 17.

2014. szeptember 12. – október 31.

Megállított zene. Indulás valahonnan. Utazás, át meg át, de mégis ott. Megállás és elidőzés. Egyik helyen, másik helyen. Egyhelyben és mégis között. Csodálkozás, révedés, ahogyan a nézés és látás képpé válik a befogadásban. És csend.

Tovább az ambroozia.hu cikkére >>>

A 2014. szeptemberi Veranda-est vendégei Nyírfalvi Károly és Petőcz András voltak.

TOVÁBB A GALÉRIÁHOZ >>>

Ha nincs egészség, nincs szabadság és méltóság sem. Erről szól a kínai írónő, Xue Yanping első magyarul megjelent regénye, a 21 gramm szerelem. Hőse, Xiaoqi, a petefészekrákkal küzdő elvált asszony rátalál élete szerelmére, és nem képes elfogadni, hogy ez a mindent elsöprő, végtelen boldogság is véget érhet egyszer. Váradi Júlia elmúlásról, lélekről, cenzúráról beszélgetett az írónővel az Írók Boltjában, és ha beszélgetőpartnere pár kilométerrel keletebbről érkezett volna, most piros pöttyös harisnyája is szerepelne az első bekezdésben. Legalább egy kósza felkelő nap-párhuzam erejéig.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Nyírfalvi Károly után Petőcz András mutatkozott be hétfő este a Verandán. Tóth Irén Morci kérdezte, ő pedig beszélt a múltról, a pálya kezdetéről, egy maciról, ami nem lett az övé, arról, milyen is volt a szerkesztői munka a nyolcvanas években, és még sok minden másról.Pianoban kezdte, majd előadói készségeit is megvillantva fortéban zárta. Az est érzelmi-hangulati töltése a csendes rokonszenvtől, nem utolsó sorban a megidézett erotikus verseknek köszönhetően, egyre jobban felforrósodott.

2015-ben ismét Leopold Bloom díj, amely a művészi függetlenséget és a nemzetközi porondra való kilépést kívánja támogatni. A díj körüli változásokról beszélgettünk az alapító John Ward-dal.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Lézeres Látásjavító Központ 2014. április 3-án meghirdetett, nettó 600.000 forint összdíjazású tematikus novellapályázatán a fődíjat Garaczi László Optika című novellája nyerte el. A második helyezett Potozky László Éles című novellája, míg a harmadik Bartók Imre Mintha ünnepnapon címmel beküldött írása lett.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

“Nem az a szégyen, ha az embernek piszkos az arca; a szégyen ott kezdődik, ha nem mossa le.” A 90 éve született Truman Capote leghíresebb műve, a Hidegvérrel a “tényregény” és a modern “megtörtént bűnügyi” történet úttörő példája.

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

A Sinkó-bizottság (dr. Csányi Erzsébet, dr. Ispánovics Csapó Julianna, dr. Utasi Csilla, dr. Toldi Éva és dr. Bence Erika) szeptember 19-én hozott döntése szerint az idei Sinkó-díjat Csík Mónika kapja.

Csík Mónika négy kötettel (Metszetek, Mákvihar, Hattyúnyakú, Instant) rendelkező mese-, novella- és versíró, ezenkívül publicista, a Sikoly irodalmi folyóirat szerkesztőségi tagja, gyermekirodalmi blog szerkesztője és szerzője.

Tovább a magyarszo.com cikkére >>>

Lehet-e a matematikát és az időtényezőt behozni a képzőművészetbe? Kovács Attila az 50-es évek Budapestjén elképzelte, majd Nyugaton, következetes munkával megvalósította. Elmondja, hogyan!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

„Sylvie Germain első regényével az Éjszakák könyvével robbant be az irodalmi köztudatba, amellyel kritikai díjat tömkelegét nyerte el. Nagysikerű A harag napjai című regényét Fémina-díjjal jutalmazta a szakma. Egyéb jelentős regényei között tartjuk számon A rossz szeretők dalát, illetve a középiskolások Goncourt-díját elnyert Magnust. Regényeinek többsége a Rossz, a Szenvedés és a Bűn létének értelmét kutatja a modern lét embertagadó forgatagában, és zsidó-keresztény misztikumtól áthatott életműve a spiritualitást mély humánummal és stiláris gazdagsággal ötvözi” – mint azt olvasom.

Tovább a barkaonline.com cikkére >>>

A kelet-európai rendszerváltás magyarországi szálai is szerepelnek Ken Follett új regényében. Az Évszázad-trilógia befejező kötetéről, Az örökkévalóság küszöbén című könyvről, amely a világpremierrel egy időben jelent meg Magyarországon, a hazai kiadó, a Gabo szerkesztője beszélt az MTI-nek.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Balogh Zsolt nevét Magyarországon aránylag kevesen ismerik, pedig szakmája – a videó- és animációs vetítés – egyik kiemelkedő, nemzetközileg magasan jegyzett képviselője. A londoni olimpia megnyitóünnepségének animációs betétjei, a Chicagóban éppen pár napja megnyílt vándorkiállítás, a David Bowie Is..., a londoni National Theatre előadásainak vetített háttere, a sydney-i operaház fényfestése – ezek a nagyszabású projektek mind-mind Balogh Zsolt nevéhez fűződnek.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Egy kelet-német születésű dokfilmes Egyiptomban követte kamerájával az Arab Tavasz művészeit. Graffiti, stencil, forradalmi electro-pop: képek és hangok, amelyek az események krónikáját adja.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Nem lehet egyszerre zuhanyozni menni és tárcát írni róla. – Ágoston Zoltán tárcája.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

A távoli világok nem mindig összeegyeztethetetlenek, ám vegyítésük furcsa keveréket eredményezhet. Valerij Barikin képein egy sosemvolt világ elevenedik meg.

Tovább a nyest.hu cikkére >>>

A nemrég búcsúkoncertező Bajdázó két tagja, Győrffy Ákos és Gugyella Zoltán duója, a horhos zenekar méltó továbbvivője a „börzsönyi barkács-ambientnek”, első lemezük pedig mostantól bárki számára hozzáférhető. Az idén József Attila-díjjal kitüntetett költőnek pillanatnyilag ez most a fő kifejezési formája, vagy ahogyan ő fogalmaz: egyre inkább zenében és nem szavakban gondolkodik.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>