VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
SzemleMiközben idehaza továbbra sincs friss hír a jövő évi Velencei Biennálén való részvételünk ügyében, egyre több helyen már megszületett a döntés. Ismét 7 művészt mutatunk be, akik tuti résztvevők. Tovább az artportal.hu cikkére >>> Lemberg oly mértékben Közép-Európa, olyan nagyon Graz és Prága és Nagyvárad és Szabadka és Krakkó, hogy az első pillanattól fogva megvolt minden. – Méhes Károly tudósítása a Lvivi Könyvvásárról. Tovább a jelenkor.net cikkére >>> A sorozat első része népszerűnek tűnt – talán azért is, mert ez is egy jelzés volt: annál azért jobban benne vagyunk a nemzetközi vérkeringésben, mint sokan gondolják. Íme, újabb bizonyítékok! Tovább az artportal.hu cikkére >>> Forrás: 2014. október 9-én, tizenötödik alkalommal kapta francia szerző az irodalmi Nobel-díjat. Családja révén meghatározó élménye volt Franciaország német megszállása a második világháború idején, műveiben nagy szerepet kap az emlékezés, a múlt feldolgozása. Igaz ez első sikereire, a Les boulevards de ceinture (1972) című regényére és a Sötét Boltok utcájára (1978) is. Móricz-konferencia az ELTE-n – Budapest, ELTE BTK, 2014. szeptember 24–25. Móricz Zsigmondot sokáig a paraszti világ krónikásaként, a társadalmi viszonyok realista ábrázolójaként, a népi írói mozgalom előfutáraként tartották számon, s – ahogy arra Tverdota György is utalt a Lábjegyzet… című beszélgetéssorozat egyik alkalmával – megítélését még mindig erősen meghatározza a hatvanas évek irodalmi recepciója. Az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Móricz Zsigmond Társasággal együttműködve egy olyan konferencia megszervezésére vállalkozott, melynek előadói (mint például Kulcsár Szabó Ernő, Szilágyi Zsófia, Benyovszky Krisztián, Faragó Kornélia, Szirák Péter, Angyalosi Gergely, Gintli Tibor, Fráter Zoltán, Cséve Anna, Hamar Péter és Baranyai Norbert) nyelvi-stilisztikai szempontból közelítették meg és olvasták újra az író alkotásait. Tovább az irodalmiszemle.bici.sk cikkére >>> - Mi a történelem? - kérdezte a lány. Tovább az ekultura.hu cikkére >>> Én nem elmenekültem Magyarországról, a saját hazámból – ahol mellesleg idegenként üldöznek és halálraítéltek – hanem kimenekítettem magammal egy darabot abból a kultúrából, amire valaha büszke volt a világ, manapság azonban pont otthon már nincs rá kereslet, mert a vészjós tömegpszichózis általános méreteket öltött. Bár már nem vagyok rá büszke, de soha sem tagadom meg, hogy magyar vagyok és cigány. Glonczi Ernő költő, műfordító naplóbejegyzéseit közöljük mostantól új sorozatunkban. A miskolci cigány embernek nem volt maradása, elindult szerencsét próbálni – 51 évesen… Az RSK olvasóival megosztja örömét és bánatát. Tovább a romasajtokozpont.hu cikkére >>> A Nobel-díjas író felidézte látogatását a munkatáborok helyszínein, ahol anyja és alkotótársa is raboskodott, és „ahol ma újra gyilkolják az embereket”. Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>> Október 13-19. között rendezik meg az első Magyar Filmhetet, melynek keretében az elmúlt 3 év filmtermésével, 332 benevezett alkotással ismerkedhet meg a közönség a Cinema City MOM Park moziban. Tovább a kulturpart.hu cikkére >>> A díszvendég Finnország nemzeti standján tartott ünnepséggel megnyílt kedden a 66. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója. A The Strain (magyarul: A Kór) című tévésorozat idén nyáron startolt az FX csatornán. A Gulliermo Del Toro megosztó vámpírregényéből készült show oly annyira látványos és tartalmas, hogy alig akadt olyan horror-drámára, illetve vérszívó sztorira éhes néző, akit ne szippantott volna be a The Strain világa. Meseszerűségét a merész történelmi párhuzamok, illetve a társadalmi torz tükör oldja, és teszi oly vonzóvá a közönség számára. Tovább a footer.hu cikkére >>> Most induló sorozatunkban Pilinszky Jánosról közlünk beszélgetéseket, melyek a költőről készülő emlékfilmhez felvett interjúsorozat részei. Az emlékfilm rendezője Mispál Attila. Kirilla Teréz interjújában Takács Zsuzsa mesél Ady-rajongásról, a Pilinszkyvel való első találkozásáról, a szép férfiról. Vallomásában megidézi a költő jellegzetes felolvasási stílusát, egy beteljesülő jóslatát, valamint azt is, mi volt a kereszt óta az emberiség legnagyobb botránya. Tovább a kortarsonline.com cikkére >>> Egy a tizenöthöz az esélye annak, hogy Kertész Imre 2002-es díja után ismét magyar Nobel-díjast köszönthessünk – legalábbis a fogadóirodák szerint. A héten a Svéd Királyi Akadémia várhatóan bejelenti a díjazott nevét, az esélyesek között ezúttal is ott szerepel Nádas Péter neve. "A napokban jelent meg Pillanatragasztó című köteted, mely 25 kisprózát tartalmaz. Az 5 fejezet mindegyikében 5 novella van. Te találtad ki ezt a szerkezetet? Hogyan alakult ki a kötetkoncepció?" Tovább a barkaonline.hu cikkére >>> Udvaros Dorottya kétszer is dolgozott a vasárnap elhunyt Jurij Ljubimov világhírű orosz színházi vezetővel, akire pályája meghatározó rendezőjeként emlékezett vissza. Tovább a szinhaz.hu cikkére >>> Szabó Ábel festőművész kapta az idei Tornyai-plakettet, a 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, az elismerést a kiállítás vasárnapi megnyitóján adták át. A Tornyai-plakettel minden évben a legsikeresebbnek ítélt művész munkásságát ismerik el, amellyel a hazai kiállítások között a legmagasabb összegű, nettó egymillió forintos jutalom jár. Igazi gyerekdarab készül a Nemzetiben! Zenés, szórakoztató, okos. Kitalálója a Karaván Színház és működtetője a Karaván Művészeti Alapítvány. Hitvallásuk a tolerancia erősítése: keresve sem találhattak volna jobb művet, mint Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című, egérbőrbe bújtatott Rómeó és Júlia történet. A bemutató közeledik (október 11.) ideje volt vendégül látni a sajt-ó képviselőit, hogy ízelítőt kaphassanak a közös tortából. Az Egerek című mesejáték ugyanis közös munka, öt színház együttműködésében jön létre. Tovább a nemzetiszinhaz.hu cikkére >>> Elnyerte a nagydíjat a Budapest Bábszínház Lúdas Matyi előadása a Banja Lukai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválon, amelyen Kovács Judit és Tatai Zsolt alakítását is díjazta a zsűri. Tovább a szinhaz.hu cikkére >>> Az útvesztő tökéletesen illeszkedik a mostani ifjúsági regényekből készült filmadaptációk sorába, ezért ne lepődjünk meg, ha a film közben felvetődik bennünk a kérdés: nem láttuk mi már ezt valahol? Akik olvasták a könyvet pedig majd azon ne lepődjenek meg, hogy mennyi mindent változtattak a papírverzióhoz képest. Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>> Jókora serege promenádozik fel és alá a különféle bűnözőknek, szökevényeknek, spicliknek, striciknek és prostiknak; kitüntetett háborús bűnösöknek, véreskezű hősöknek. – Balázs Attila írása. Tovább a jelenkor.net cikkére >>> |