Szemle

Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész Makovecz – Rajzok címmel 50 szabadkézi rajzából nyílik kiállítás a berlini műszaki egyetem építészeti múzeumában 2014. november 20-án, csütörtökön, az építész születésnapján a Collegium Hungaricum kulturális intézet és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében. A tárlatot Csernyus Lőrinc építész, kurátor, Makovecz-tanítvány nyitja meg.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A kötet nem csak a saját test és saját lét élményével kíván foglalkozni, a költőnő lírai testalteregókat „növeszt” ebben a fokozottan egymásba fonódó világban.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Egy Szlovéniában élő magyar diák, a 17 éves Pál Péter kapta a 15. jubileumi Kaleidoszkóp VersFesztivál versmondás kategóriájának fődíját vasárnap.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Fordulópontok címmel tizenhat ország huszonhat alkotójának műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A 2015. február 15-ig látogatható tárlat az EUNIC és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közös együttműködésében jött létre.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Minden filmjével kockáztat, és vállalja a konfliktusokat. Most is egy számára eddig ismeretlen műfajhoz nyúlt: westernt rendezett a magyar pusztában. A magyar társadalom legnagyobb hibájának azt tartja, hogy az érdek- és nem értékközösség, és hogy a politika illetve a kulturális közeg is egyre jobban elfeledkezik a vidékről. Hajdu Szabolcs szerint kiszámíthatatlan, hogy mikor telik be a pohár a most még csak zúgolódó Facebook-Ludas Matyiknál, és mikor lesz elegük az embereknek az elnyomó Döbrögikből. A mindig bátran nyilatkozó Hajdu Szabolccsal beszélgettünk.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

A Helsinki Bizottság hat jeles írót arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata.

Tovább a helsinkifigyelo.blog.hu cikkére >>>

Már két hete megnéztem az új Ken Loach-filmet, a Tiltott táncokat, és azóta azon gondolkozom, miért okozott csalódást, miközben újra megnézném. Persze így megy ez a kedvencekkel.

Tovább a valasz.hu cikkére >>>

Legendás írónk, Ottlik Géza leghíresebb regényének, az Iskola a határonnak legújabb fordítását remekül fogadta a lengyel kritika. Márai után ő lehet az új sztár.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

A könyvet beharangozó bemutató beszélgetésbe könnyű volt belerázódni, még ha egy kicsit el is késtem. A kiadó munkatársain kívül jelen volt könyv fordítója, Dudik Annamária Éva, az irodalomtörténész, műfordító Vihar Judit (a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke) és Né­meth Szilvia, szociológus, oktatáskutató. Azért volt fontos mindannyiuk jelenléte, mert Ruth Ozeki köny­vének fiata­labbik főhőse egy Japánban túlságosan is elterjedt fajta erőszak áldozata, a szerző pedig két kultúra von­zásában egyszerre él. És skype-kapcsolattal ő is jelen lehetett könyve magyarországi bemutatóján.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A júliusban első ízben kihirdetett Chimera Art Award győztese, Tsuyoshi Anzai Budapesten állít ki, ez a lehetőség volt az egyik nyereménye. Nem érdemes kihagyni!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Fiatal Írók Szövetsége immáron harmadik éve szervezi meg Újvidéken az Olvass be! elnevezésű programsorozatát, amelynek évadnyitó estjén Tóth Kinga All machine című verseskötetét vizsgálták a Híd Kör fiatal kritikusai. Berényi Emőke moderálása mellett Antalovics Péter, Benedek Miklós és Lábadi Lénárd elemezték a legapróbb részéig ezt a neoavantgárd, kísérletező stílushoz közeli, ám a kortárs magyar irodalomban egyedülálló nyelven megszólaló kötetet. A kritikusok egyetértettek abban, hogy a német avantgárd hatására az All machine-on érződik valamiféle kulturális időeltolódás, és magyarországi viszonylatban olyan új vonulathoz tartozik, aminek lehetséges, hogy nem is lesz több követője. A viszonylag kis kritikai visszhangot pedig annak tulajdonították, hogy még nem alakult ki az a befogadói közeg, amely Tóth Kinga radikálisan gépesített lírai világára nyitott lenne.

Tovább a hid.rs cikkére >>>

Vörös Szilvia, az I. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny Nagydíjasa őszintén és fiatal kora ellenére rendkívül határozottan beszélt velünk a hivatásáról – az éneklésről, eddigi pályájának alakulásáról, az újságírók, a média érdeklődéséről és eljövendő terveiről.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Idén júliusban ítélte oda a Nemzet Művésze címeket a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival feltöltött Nemzet Művésze díj Bizottság. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza, s hétfőn, november 17-én adják át a pesti Vigadóban.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Első és második kötet világa, tónusai és tematikája közötti szakadás és szakítás olyan mértékű radikalizmusa, amelyet Lesi Zoltán aktuális, Merül című munkája mutat fel a pályaindító Daphnis ketskéihez (2009, FISZ) viszonyítva, egészen egyedülálló és példaértékű jelenség a kortárs magyar líra horizontján. Az utóbbi években hasonló intenzitású, komplex esztétikai fordulatot talán Sirokai Mátyás életművén belül figyelhettünk meg a Pohárutcában kidolgozott és koncepcióvá emelt fiktív-mitikus városi tér allegorézise és a Beat tanúinak könyve vizionárius-ezoterikus kinyilatkoztatás-poétikája között. Lesi váltása, mindazonáltal, Sirokaihoz képest is élesebb és egyben váratlanabb is, hiszen az első kötet verseiben lefektetett lírai princípiumokhoz képest olyan mértékű elfordulást valósít meg, amely a saját költészeten belül nem egy szerves fejlődés irányát rajzolja, hanem egy a korábbi témákkal és eljárásokkal való teljes szakítást feltételez.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Tizenkettedik alkalommal rendezik meg Budapesten az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivált. November 19-23. között az Uránia moziban futnak az elmúlt években készült legizgalmasabb rajzfilmek.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

A Pogány Judit és Kovács Zsolt főszereplésével készült magyar alkotás nyerte a Car Shorts nemzetközi rövidfilmes versenyt Berlinben, melyet idén első alkalommal hirdettek meg.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Ezeket a sorokat Nyáry Krisztián íróasztalánál írom. Pontosabban fogalmazva: egykori íróasztalánál, az egykori egyetemi szobájában. Amikor kivételes tehetségű tanársegédként feladta a tudományos pályát, s más utat választott, akkor „örököltem meg” ezt az asztalt. Mindez 1997-ben történt. A bútorzatot azóta sem cserélték le, egyes elemei az 50-es évek retro hangulatát idézik. Más kérdés, hogy én magam egyáltalán meddig maradhatok még e szoba lakója, mielőtt közmunkára terelnének, s így végre tehetnék valami hasznosat, az épületet pedig wellness-szállóként, esetleg kínai áruházként értékesítenék. Természetesen miden szavam túlzás (reméljük!), összes megjegyzésemet áthatja az önvédelemből táplálkozó irónia. Mindemellett sokat elárul az irodalomtörténet-írói szakma/hivatás egyik gyakorlójának jelenlegi közérzetéről.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Egy nap Vancouver lakossága azt tapasztalja, hogy senki, vagyis szinte senki nem aludt előző éjjel. Másnap ugyanez történik. Harmadnap megint. Kiderül, hogy az egész világ ugyanabban a bajban szenved. Csupán néhányan maradnak az alvás képességének birtokában, ráadásul mind ugyanarról álmodnak: egy furcsa, aranyszínű fényről.

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

A központ alapkövét november 4-én rakták le, az átadást 2018-ra tervezik.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Határ Győző új verseinek – akárcsak fiatalkori szatíráinak – témái emberi, nemzeti jellemzőink: kiszolgáltatottságaink, gyengeségeink. A kötet szerkezete áttekinthető, építkezésmódja ciklikus, ám álomlebegéssel-álomnaplókkal dúsított költészete néha már szürreális.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>