Daguerre 1839-ben tette közzé világszenzációt jelentő képrögzítő eljárását. A derék franciának köszönhetően új hóbort kapott lábra, egyre többen akartak képet magukról, idővel a képrögzítés művészetté fejlődött.
A Szahara hangjaként is aposztrofált világzenei felfedezett, a WOMEX-díjas, nyugat-afrikai származású Aziza Brahim fellépése igazi meglepetés a Müpa ünnepi programjai között.
A magyar festészetet megújító Rippl-Rónai József és az európai szobrászat számára új utat mutató Aristide Maillol barátságának történetét idézi fel több mint 200 művön keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szerdától látogatható kiállítása.
Felháborodott nézők mennek haza a Zsótér Sándor által színpadra állított, A bűvös vadász szünetében az Erkel Színház zsúfolt nézőteréről. Lehetnek vagy százan, százötvenen, tán még többen. Jó néhányan goromba megjegyzéseket tesznek, akár úgy, hogy más is abszolút hallhassa ezeket. A legdurvább, amit halottam, hogy „ezt az állatot meghívják rendezni, és biztos még fizettek is neki.” Mások pedig lelkesen ünneplik a produkciót.
Polcz Alaine első házasságáról és II. világháborús megpróbáltatásairól szóló Asszony a fronton című regénye 1991-ben jelent meg először, most, 2014-ben Székely Kriszta vitte színre a Vígszínház Házi Színpadán. Tekintve, hogy egy témát általában azért vesznek elő a színházban, mert aktualitása van, elég tragikus, hogy az előadás vezérmondata – amely a címben szerepel – abszolút igaz a jelenünkre is.
A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti, valamint Film- és Fotóművészeti Tagozata által hirdetett Humántapéták című kiállítás díjátadó ünnepségét december 15-én 18 órakor rendezték meg a Pesti Vigadóban. A pályaművekből rendezett tárlat 2015. január 27-ig látogatható. A megnyitón köszöntőt mondott M. Novák András az MMA rendes tagja, a kiállítást megnyitotta Haris László, az MMA rendes tagja.
Nagyon szép címe van ennek a tanulmánykötetnek. És nagyon találó is, mert 2010-től napjainkig kutatja-elemzi a média(politika) világát. De ugyanezzel a címmel megjelenhetett volna könyv az 1950 vagy 1956 vagy 2000 utáni időkről is.
Újra fel kell fedeznünk a hagyományainkat – vallja Németh Ványi Klári, aki Anarcsi Boszorkányok címmel a költő Czóbel Minka és Büttner Helén festőművész tabukat döntögető kapcsolatáról írt regényt. A szöveg a tények és a fikció rejtelmes keverékében idézi meg a Nyugat előfutárának tartott Czóbel legendákkal és boszorkánytörténetekkel teli életét, valamint a hazai arisztokrácia alkonyát. Németh Ványi Klárival a Kalligram Kiadónál megjelent kötet kapcsán a folklórról, a boszorkányokról és a tabukról beszélgettünk.
A magyar üvegművészeket újra egyre inkább számon tartják a világban, egyre több művük kerül be fontos helyekre. A folyamat felgyorsítására szövetkeztek most össze néhányan.
A másság és a különcség áll a 2014-es ifjúsági regények középpontjában, melyeknek idén szerencsére sem a mennyiségére, sem a minőségére nem panaszkodhatunk. Ráadásul nagy örömünkre tízes listánk felét hazai szerzők művei alkotják, ez pedig ékesen bizonyítja, hogy a műfajnak végre itthon is sikerült kitörnie az Amerika-majmoló habos-babos tiniregények skatulyájából. A közhelyek ellen idén egyébként tudatosan is küzdöttek a szerzők, hiszen a regények feltűnően gyakran helyeznek a középpontba olyan egyébként marginalizált rétegeket, mint a melegek (Trevor, Soha nincs vége) a romák (Carlo Párizsban) és a betegek (Csillagainkban a hiba).
Karácsonykor a fa alatt mindenki mindenkivel kibékült: ha netán lappangott valami elmaradt bocsánatkérés, annak akkor volt az ideje. Igen ám, de megbocsátani annak lehet, aki kéri. Aki nem kéri, annak is lehet, de nem muszáj. - Saly Noémi írása a 2flekken rovatban.
Az A.E. Bizottság szövegei annyira érthetetlenek voltak, hogy mindenki azt hallott bele a számokba, amit akart - Wahorn András szerint ezért lehetett sikeres a 80-as években ez az elképesztő zenekar. A zenész, képzőművész úgy véli, a mai rezsim módszereiben nagyon emlékeztet a Kádár-korra, sőt elővettek egy csomó embert is az akkori időkből. Szerinte se kelet, se nyugat nem vagyunk, a magyaroktól nem is érdemes demokráciát várni. A Kalandra fel című lemez végzett az élen a hvg.hu minden idők legjobb magyar lemezei Top 30-as listáján. Mezőszemerén beszélgettünk a Bizottság egykori alapítójával.
A 20. század legismertebb, bár minden kétséget kizárólag a legellentmondásosabb művészek életébe nyerhetünk bepillantást. Picasso rajzait és Jean Cocteau fotóit bemutató tárlat nyílik tavasszal a Vaszary Galériában.
Határátkelés címen tartottak hármas könyvbemutatót a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Könyvtárában. Korpa Tamás PhD-hallgató konferálta fel a vendégeket: Tinkó Máté Amíg a dolgok rendeződnek, Borbély András Szél és Serestély Zalán Feltételes átkelés című kötetéről beszélgetett a szerzőkkel Lapis József, az intézet tanársegédje.
Pasolini halálának negyvenedik évfordulója adott inspirációt a P.P.Pasoliniproject alkotói számára, hogy erre egy táncszínházi est keretében emlékezzenek.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.