Áprilisban az Írók boltjában az És mégis című kötet bemutatóján sokan állni kényszerültek, az estet pedig vastaps zárta. A szerzővel Szűcs Teri, irodalomtörténész és Oriold Károly, az Oriold és Társai Kiadó vezetője beszélgetett. B. Gáspár Judit évtizedek óta praktizáló pszichoterapeuta, akit praxisán kívül (is) foglalkoztat e gyógyító gyakorlat elméleti, elmélettörténeti, elvi háttere, általános humán irányultsága pedig érdeklődését a filozófia és a művészet vizeire is elviszi. Mindenesetre az, amit Polányi Mihály, B. Gáspárnak is kedvelt szerzője, az intellektuális elköteleződést jelentő remény aktusának nevezett, a bemutató végére mintha kollektív átéléssé formálódott volna a teremben.
Április 24-én a pécsi Martyn Ferenc Múzeumban megnyílt az Álom ihlette művészet – Chagall remekművei Pécsett című kiállítás, ami a világhírű művész bibliai témájú litográfiáit, az Odüsszeiához készült illusztrációit, a Párizsi Opera mennyezetfreskójának terveit, illetve a jeruzsálemi Hadassah Egyetemi Kórház zsinagógájának ablaküveg-terveit tartalmazza. A tárlaton látható 140 litográfia remek lehetőséget teremt betekinteni Marc Chagall alkotói munkafolyamatába, egyedi forma- és színvilágába.
„Jó voltál, cigánygyerek!” Mi tagadás, megüti a fülemet a különös bók a Kisszínház előterében A velencei kalmár első – és egyelőre egyetlen – előadása után. Aztán bólintok: tényleg jó volt. A fiatalember meg tényleg cigánygyerek… – Jászay Tamás írása
Nálunk tanult és itt dolgozik a japán születésű Fukui Yusuke. Mindkét kultúra hatását viselik a művei, mindkét ország traumáit megszenvedi. Tesla című kiállítása a hó végéig még látható.
Az 1990-ben megalakult Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesület 1991-ben hirdette meg először a groteszk képző-, iparművészeti és fotópályázatot, öt évvel később pedig gyűjteményt hozott létre a kiállításokon részt vevő művészek felajánlásaiból. Az egyesület háromévente rendezi meg nemzetközi tárlatait, így május 29. és július 30. között immár a kilencedik bemutatót tartják a kaposvári Vaszary Képtárban.
Átadták a köztestületi díjakat az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) csütörtöki budapesti közgyűlésén: a Nagydíjat Tornai József költő, műfordító, a nemzet művésze; az Életműdíjat pedig Kallós Zoltán néprajztudós, a nemzet művésze vehette át.
2015-ben a Hévíz Irodalmi Díjat (Hévíz Önkormányzat és a HÉVÍZ művészeti folyóirat díját) Szántó T. Gábornak ítélték a lap 2014/1. számában megjelent, A leghosszabb éjszaka című novellájáért. A díjat május 27-én adták át az írónak Hévízen.
Rost, szál, szövet, vászon, ruha… Mindannyian életünk állandó és egyben legközvetlenebb társaként tekinthetünk rá. Az első puha, lágyillatú babaruha, a mindig lecsúszó, kitérdelt, kiszakadt tréning nadrág fűszaga, az első öltöny kényelmetlen, protokollmozgásra kényszerítő zártsága örök emlék a tudatnak és a testnek is. A konszolidált és a kihívó, a beilleszkedő és a provokatív közötti átjárhatósággal eltöltött ifjúkor, majd a hierarchikus öltözködés formakülönbségeibe való beilleszkedés vár szinte minden földi halandóra. A legvégén a hideg, rojtozott-csipkézett fényes selyem érzékeny, formakövető tulajdonsága az, ami diszkréten utal az alatta fekvő földi útjáról távozó korpuszára.
Megjelent az Az évek iszkolása című „beszélgető könyv” Esterházy Péterrel, amely számos titokba beavat. Az interjúkötetről és Istenről is beszélgettünk vele.
Egybehangzó szakmai- és közönségvélemény, hogy a legjobb előadás született meg idén a Pécsi Harmadik Színházban: Martin McDonagh Piszkavas című színművéről van szó, Parti Nagy Lajos magyar szövegével és Vincze János rendezésében. A főszereplővel, Bacskó Tündével találkoztunk, s nem csupán a közvetlen élményről, hanem sok más egyébről is beszélgettünk, még az is kiderült, miért szereti Pécset.
Eseményszámba ment ez az este a WSSZ-ben, kint jégeső szivárvánnyal, bent zene, szavak és festéklenyomatok - pillantsanak bele Oroszy Csaba festőművész tárlatába!
Esterházy Péter 65. születésnapjára készült ez a titkos önéletrajz – miként az író egy rádióinterjújában nevezte a kötetet –, ha már a szerző úgymond nem szándékozik önéletrajzot írni. A könyvet olvasva emlékezés és valóság, élet és művészet folyamatos egymásba játszásának lehetünk tanúi Esterházy életének idővonalán csúszkálva, amelyhez a szöveg szélén sorjázó évszámok szolgálnak segítségül.
A KULTer.hu nagysikerű projektjének továbbgondolása, az R25 – A rendszerváltás után született generáció a magyar lírában című antológia a 86. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg, a JAK-füzetek 193. darabjaként, 25 tehetséges fiatal szerző verseivel.
Gazdáné Olosz Ella (Keresztvár, Románia, 1937. január 3 – Kovászna, Románia, 1993. február 7.) erdélyi textilművészt és néprajzkutatót alig ismerik Magyarországon. Alig ismerjük Magyarországon. De egy ilyen formátumú tárlat már alkalmas arra, hogy világosan kirajzolódjanak törekvései, gondolkodásmódja, munkamódszere, és ami a legfontosabb, művészetének üzenethordozó, kommunikációképes jellege.
Három színházi kötet, három különböző szerzői szemlélet. Vitára ingerlő, szenvedélyes társadalmi kórrajzok is Koltai Tamás színházkritikái. Földes Anna miközben egy-egy előadást néz, emlékezetében visszakutakodik a múltba, izgatja, hogy a különböző darabok milyen színpadi életutat jártak be. Lőrinc László pedig beleszerelmesedett egy témába, és 30 évig írta, mire könyvet formált belőle.
Minden bizonnyal nagyon leegyszerűsített gondolatmenet lenne, hogy az írók közéleti szerepvállaláshoz való viszonyát nem csupán egy adott ország demokratikus berendezkedésének jelenlegi mértéke, de akár évszazadokra visszanyúló története is meghatározza. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett ELit Budapest 2015: Európa tükörben című workshopon elhangzottak esetében azonban könnyen le lehetett volna efféle következtetést is vonni. Az program az uniót támogatású ELit, Literature House Europa keretein belül, a József Attila Kör együttműködésével jött létre.
“A borítónak figyelemfelkeltőnek, de legalábbis érdekesnek kell lennie, ami nem árt, ha esetleg a történetről is elárul egy-két részletet.” Szabó Leventével, a Helikon Zsebkönyvek illusztrátorával Kibelbeck Mara beszélgetett.
A világirodalom mai napig legmeghatározóbb műve, Goethe Faustja idén 225 éve, hogy nyomtatásba került. A jeles évforduló alkalmából a Magyar Állami Operaház májusban saját fesztivált indított, amelynek középpontjában az ördög és az ember viszonya áll. A programsorozat nyitódarabja Gounod Faust c. operája volt. KRITIKA
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.