Szemle

Miért ragadjunk le az ételeknél – miért ne ennénk könyveket? Persze nem a könyvlapokról és a borítóról van szó. Rengeteg jó olvasmányban fordulnak elő ízletes ételek. Indul a bakterház? Sörgyári Capriccio? Micimackó? Tessék választani, aki jól időzít, talán a Harry Potterből jól ismert vajsört vagy sütőtöklevet is megkóstolhatja, mindenízű drazséval desszert gyanánt. Erzsébetvárosban, a Dob utca 45-ben nyílt új Könyvbár egyik alapítójával, Szalay Gáborral beszélgettünk.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Hatalmas, fekete-fehér portrék. Hogy ki néz kit? Ezt mindenki döntse el maga. A nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív kultúrájának egykori szereplői ők. Déri Miklós képeiből válogatott egy kiállításnyit a Deák Erika Galéria. Töredéke annak a százhúsz portrénak, ami az elmúlt két évben készült. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

A magyar kultúra napján jelent meg Szálinger Balázs Fehérlófia című bábjátékának szövegkönyve az előadás képeivel. A szerzővel az újfajta kihívás, a mesék és a folyóiratszerkesztés mellett arról is beszélgettünk, hogy mit szól írótársa, Kemenes Géfin László perrel való fenyegetéséhez.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Máté Angi az egyik legtehetségesebb, igazi varázsnyelvvel rendelkező meseíró. Vele beszélgettünk a mesék rejtelmes világáról, az alkotás folyamatáról, s egy megdöbbentő hírről is értesültünk.

Tovább az uveghegy.com cikkére >>>

A pécsi művész különleges technikával készülő műgyanta és üvegkompozícióit a világ minden részében árulják, és sztárok vásárolják. A high-tech munkákról az alkotó Gáspár Györgyöt kérdeztük.

Tovább a bama.hu cikkére >>>

A nemrég Mészöly Miklós-díj­jal is kitüntetett íróval, A har­ma­dik híd című, hajléktala­nok­ról szóló, a szegedi haj­lék­ta­la­nok világába bevezető re­gé­nyé­ről, rendszerváltásról, emig­rá­lás­ról, hazugságokról és ön­ámí­tás­ról, perifériáról és provincialitásról beszélgettünk.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A függetlenek legfőbb előnye az intézményes keretek között működő színházakkal szemben, hogy kizárólag a nekik tetsző darabok közül válogathatnak. A szegedi Genéziusz Színház társulatvezetőjével beszélgettünk.

Tovább a szegedma.hu cikkére >>>

Verebics Ágnes képzőművész egy újabb sokkoló sorozattal lepte meg közönségét. Ezúttal nőket démonizált és formált át egyszerre rémületes és egyszerre mélyen ősi teremtésekké: a Hairy Ganggé, azaz a szőrös nőkké. A művészt kérdeztem.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

Ha emlékezetes marad valami az Örkény Színház új Tartuffe-előadásából, Pogány Judit belépője biztosan az lesz. Épp csak felmegy a függöny, s ő – Orgon anyja szerepében – a színpadra robban vasárnapi ünneplőbe öltözött falusi asszonyságként.

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

Marno Jánost kérdeztük műfordításról, avantgárdról és barokk metafizikáról.

Tovább a versumonline.hu cikkére >>>

Forgács nem tekinti szentnek, érinthetetlennek, objektívnek a nyomokat, amiből rekonstruálni lehetne, kellene a kontextust és a történetet. Egy rendkívüli kiállítás New Yorkban.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Csokonai Színház művészével, aki műfordítóként, színészként és rendezőként is részt vesz a Krisztus születése című előadásban, Mispál Attila beszélgetett. A Misima Jukio három korai műve alapján született produkció február 13-tól látható a Horváth Árpád Stúdiószínházban.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Ismeretlen Orbán Balázs-portrék, a Nopcsa család tagjairól készült fotók és eredeti Szathmári Pap Károly-képek is szerepelnek Molnár Attila fotógyűjteményében. Húsz év alatt több ezer képet vásárolt aukciókon és zsibvásárokon, nagyrészt a saját pénzéből. Előfordult, hogy ritka, 19. századi csángó fotókat vagy a Bánffy család fotóalbumát kellett átengednie más vevőnek, mert nem tudott pénzt szerezni a megvásárlásukra. Az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesületet is azért alapította, hogy felhívja a figyelmet: léteznie kellene egy ilyen múzeumnak, kezdetben legalább az interneten.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Idén negyedszer kerül megrendezésre a Kathakar Nemzetközi Mesemondó Fesztivál Delhiben. A világ minden tájáról érkező mesemondók négy napon át több helyszínen, angolul mesélnek az indiai közönségnek. Idén először hazánk is képviselteti magát a jeles eseményen. P. Nagy Laura pécsi író meséit az angliai születésű színész, tanár Daniel Hall kelti életre.

Nemzedéki közérzetfilm. Riasztóan komolyan és kissé mesterkélten cseng a címke, ennél rövidebben mégsem összegezhető, miért örülhetünk Reisz Gábor bemutatkozó rendezésének. A fiatal alkotó komoly baráti együttműködéssel és kényszerű "gerillamódszerekkel" készült diplomamunkája a harmincasok táborába lépő magyar Y-generáció sajátos életérzését jeleníti meg nagy adag humorral és empátiával. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan apró epizódok és hangulatjelentések hol lazább, hol szorosabb füzére, a tablószerűen szétterülő történetet egy szakítás feldolgozása fogja össze. Reisz vállalása mindenképpen hiánypótló, hisz az eddigi leghitelesebb hazai mozi, mely ezt a sajátos korcsoportot vizsgálja. Szeretni pedig azért lehet, mert rendkívül szimpatikus és szórakoztató film született.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb magyar kortárs képzőművészeti helyszíne volt. Most szervezeti önállósága elvesztése apropóján felidézzük a MODEM legfontosabb kiállításait. Búcsú vagy sem?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Kelemen Anna
(A szerző a KodolányiJános Főiskola egykori hallgatója)
„…amennyire fullasztó volt a diktatúra, annyira volt izgalmas és pezsgő az ellenzéki körök élete.”
Besúgók, szuperlektorok és szamizdat-butik – a kommunizmus idejének Magyarországán járunk. Ez a három szó néhány kulcsfogalom az irodalmi élet ellehetetlenítésére tett kísérletek és a túlélésért küzdő ellenzéki irodalmárok történetében. A József Attila Kör Kádár-korszak kulturális életét feldolgozó beszélgetéssorozatának e heti vendége a Jelenlét folyóirat újraindítója, valamint a Médium Art nevű szamizdat kiadvány létrehozója, Petőcz András volt.

Tovább a kodolanyi.hu cikkére >>>

A tárcafüzérek saját mértéktelenségükre, tökéletlenségükre érzékenyen reflektálva rajzolják fel előttünk a Szív Ernő-művek csúcsait. – Márjánovics Diána recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Száz évvel ezelőtt született, a főváros má­sodik kerületében élt és dolgozott Nyer­ges Pál festőművész, grafikus – és idős korában a Rákóczi Gimnáziumban lett ta­nár. A pest­hideg­kúti Klebelsberg Kultúr­kúria életmű-kiállítással emlékezik meg a művészről.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Dániel András grafikus első önálló mesekönyve 2012-ben jelent meg. A két szeleburdi boszorkányról és furcsaságaikról szóló, elképesztően helyes Matild és Margaréta óta egyre szokatlanabb és eredetibb lények születtek az alkotótól.

Tovább a divany.hu cikkére >>>