Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Fordulópontok címmel tizenhat ország huszonhat alkotójának műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A 2015. február 15-ig látogatható tárlat az EUNIC és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közös együttműködésében jött létre.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 

Minden filmjével kockáztat, és vállalja a konfliktusokat. Most is egy számára eddig ismeretlen műfajhoz nyúlt: westernt rendezett a magyar pusztában. A magyar társadalom legnagyobb hibájának azt tartja, hogy az érdek- és nem értékközösség, és hogy a politika illetve a kulturális közeg is egyre jobban elfeledkezik a vidékről. Hajdu Szabolcs szerint kiszámíthatatlan, hogy mikor telik be a pohár a most még csak zúgolódó Facebook-Ludas Matyiknál, és mikor lesz elegük az embereknek az elnyomó Döbrögikből. A mindig bátran nyilatkozó Hajdu Szabolccsal beszélgettünk.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

A Helsinki Bizottság hat jeles írót arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata.

Tovább a helsinkifigyelo.blog.hu cikkére >>>

 

Már két hete megnéztem az új Ken Loach-filmet, a Tiltott táncokat, és azóta azon gondolkozom, miért okozott csalódást, miközben újra megnézném. Persze így megy ez a kedvencekkel.

Tovább a valasz.hu cikkére >>>

 

Legendás írónk, Ottlik Géza leghíresebb regényének, az Iskola a határonnak legújabb fordítását remekül fogadta a lengyel kritika. Márai után ő lehet az új sztár.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 

A könyvet beharangozó bemutató beszélgetésbe könnyű volt belerázódni, még ha egy kicsit el is késtem. A kiadó munkatársain kívül jelen volt könyv fordítója, Dudik Annamária Éva, az irodalomtörténész, műfordító Vihar Judit (a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke) és Né­meth Szilvia, szociológus, oktatáskutató. Azért volt fontos mindannyiuk jelenléte, mert Ruth Ozeki köny­vének fiata­labbik főhőse egy Japánban túlságosan is elterjedt fajta erőszak áldozata, a szerző pedig két kultúra von­zásában egyszerre él. És skype-kapcsolattal ő is jelen lehetett könyve magyarországi bemutatóján.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

 

A júliusban első ízben kihirdetett Chimera Art Award győztese, Tsuyoshi Anzai Budapesten állít ki, ez a lehetőség volt az egyik nyereménye. Nem érdemes kihagyni!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

A Fiatal Írók Szövetsége immáron harmadik éve szervezi meg Újvidéken az Olvass be! elnevezésű programsorozatát, amelynek évadnyitó estjén Tóth Kinga All machine című verseskötetét vizsgálták a Híd Kör fiatal kritikusai. Berényi Emőke moderálása mellett Antalovics Péter, Benedek Miklós és Lábadi Lénárd elemezték a legapróbb részéig ezt a neoavantgárd, kísérletező stílushoz közeli, ám a kortárs magyar irodalomban egyedülálló nyelven megszólaló kötetet. A kritikusok egyetértettek abban, hogy a német avantgárd hatására az All machine-on érződik valamiféle kulturális időeltolódás, és magyarországi viszonylatban olyan új vonulathoz tartozik, aminek lehetséges, hogy nem is lesz több követője. A viszonylag kis kritikai visszhangot pedig annak tulajdonították, hogy még nem alakult ki az a befogadói közeg, amely Tóth Kinga radikálisan gépesített lírai világára nyitott lenne.

Tovább a hid.rs cikkére >>>

 

Vörös Szilvia, az I. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny Nagydíjasa őszintén és fiatal kora ellenére rendkívül határozottan beszélt velünk a hivatásáról – az éneklésről, eddigi pályájának alakulásáról, az újságírók, a média érdeklődéséről és eljövendő terveiről.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Idén júliusban ítélte oda a Nemzet Művésze címeket a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival feltöltött Nemzet Művésze díj Bizottság. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza, s hétfőn, november 17-én adják át a pesti Vigadóban.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

 

Első és második kötet világa, tónusai és tematikája közötti szakadás és szakítás olyan mértékű radikalizmusa, amelyet Lesi Zoltán aktuális, Merül című munkája mutat fel a pályaindító Daphnis ketskéihez (2009, FISZ) viszonyítva, egészen egyedülálló és példaértékű jelenség a kortárs magyar líra horizontján. Az utóbbi években hasonló intenzitású, komplex esztétikai fordulatot talán Sirokai Mátyás életművén belül figyelhettünk meg a Pohárutcában kidolgozott és koncepcióvá emelt fiktív-mitikus városi tér allegorézise és a Beat tanúinak könyve vizionárius-ezoterikus kinyilatkoztatás-poétikája között. Lesi váltása, mindazonáltal, Sirokaihoz képest is élesebb és egyben váratlanabb is, hiszen az első kötet verseiben lefektetett lírai princípiumokhoz képest olyan mértékű elfordulást valósít meg, amely a saját költészeten belül nem egy szerves fejlődés irányát rajzolja, hanem egy a korábbi témákkal és eljárásokkal való teljes szakítást feltételez.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Tizenkettedik alkalommal rendezik meg Budapesten az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivált. November 19-23. között az Uránia moziban futnak az elmúlt években készült legizgalmasabb rajzfilmek.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 

A Pogány Judit és Kovács Zsolt főszereplésével készült magyar alkotás nyerte a Car Shorts nemzetközi rövidfilmes versenyt Berlinben, melyet idén első alkalommal hirdettek meg.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

 

Ezeket a sorokat Nyáry Krisztián íróasztalánál írom. Pontosabban fogalmazva: egykori íróasztalánál, az egykori egyetemi szobájában. Amikor kivételes tehetségű tanársegédként feladta a tudományos pályát, s más utat választott, akkor „örököltem meg” ezt az asztalt. Mindez 1997-ben történt. A bútorzatot azóta sem cserélték le, egyes elemei az 50-es évek retro hangulatát idézik. Más kérdés, hogy én magam egyáltalán meddig maradhatok még e szoba lakója, mielőtt közmunkára terelnének, s így végre tehetnék valami hasznosat, az épületet pedig wellness-szállóként, esetleg kínai áruházként értékesítenék. Természetesen miden szavam túlzás (reméljük!), összes megjegyzésemet áthatja az önvédelemből táplálkozó irónia. Mindemellett sokat elárul az irodalomtörténet-írói szakma/hivatás egyik gyakorlójának jelenlegi közérzetéről.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Egy nap Vancouver lakossága azt tapasztalja, hogy senki, vagyis szinte senki nem aludt előző éjjel. Másnap ugyanez történik. Harmadnap megint. Kiderül, hogy az egész világ ugyanabban a bajban szenved. Csupán néhányan maradnak az alvás képességének birtokában, ráadásul mind ugyanarról álmodnak: egy furcsa, aranyszínű fényről.

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

 

A központ alapkövét november 4-én rakták le, az átadást 2018-ra tervezik.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Határ Győző új verseinek – akárcsak fiatalkori szatíráinak – témái emberi, nemzeti jellemzőink: kiszolgáltatottságaink, gyengeségeink. A kötet szerkezete áttekinthető, építkezésmódja ciklikus, ám álomlebegéssel-álomnaplókkal dúsított költészete néha már szürreális.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Kevés írót szerettem úgy életemben, mint Határ Győzőt
nem mintha utálnám az írókat, vagy idegenkednék tőlük, egyszerűen csak arról van szó, hogy általában sok vagyunk egymásnak, túl sok túl hatalmas ego a világban adódó szűk terekhez képest, óvakodva közeledünk a másikhoz, mégis már háromlépésnyi távolságban összeütközünk, próbálunk kínos mosollyal taszigálódni, hogy közelebb, legalább egy kézfogásnyira – vagy hogy egymás szavát ordítozás nélkül értsük, annyira közel – férkőzzünk, de, mondom, általában ez nem megy

Tovább a holmi.org cikkére >>>

 

HATÁR GYŐZŐ; eredeti nevén Hack Viktor (Gyoma, 1914. november 13. – London, St. George’s kórház, 2006. november 27.): író, költő, filozófus. 1946-ban magyarosított. Műveit már Határ Győző néven publikálta.

Tovább a jelesnapok.oszk.hu cikkére >>>

 

A napokban jelent meg Jacques Derrida főművének teljes magyar fordítása, a Grammatológia a Typotex kiadó gondozásában. Derrida halálának tizedik évfordulója kapcsán, valamint a mű megjelenése alkalmából beszélget egymással Marsó Paula, a kötet fordítója és Angyalosi Gergely, a könyv szerkesztője.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal