Szemle

A Magyar Fotográfusok Háza által megrendezett Ritkán látott képek című kiállítássorozat immáron harmadszorra tár exkluzív tárlatot a művészet kedvelői elé. A sorozat célja a magyar fotográfiai gyűjtemények kevésbé ismert kincseinek feltárása és bemutatása az érdeklődők számára.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Úgy döntöttem, a szerelemről fogok írni, ha már beszélni nem merek róla újabban. Tegnap láttam, ahogy két lány csókolózik a villamoson. Valami trendi márka akciója egyébként némi „legyünk nyitottak a világra”-felhanggal, hogy poszterekre egynemű párokat tesznek. Ettől majd biztos még többen megveszik a buborékos ízesített vizet. Mióta jógázom, csak mentes vizet fogyasztok. És magamat. Legalábbis próbálom fogyasztani, hogy vékony legyek, mert az valamilyen legalább, múltkor egy lánnyal is összekavartam egy buliban. Erre buknak a fiúk, körülálltak minket, és hujjogtak, füttyögtek, az egyik még a nadrágját is letolta, kicsit para volt.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Történelmi tettet hajtott végre az Operaház, amikor az Erkelbe hirdette meg a West Side Storyt.

Nem ördögtől való ugyanis az igényes muzikel operaénekesekkel való bemutatása, nem is példa nélküli, ugyanakkor a premier tanulsága az, hogy ezt a műfajt is tanulni kell. Még az olyan képzett énekeseknek is, mint akik szakmailag Verdin, Puccinin, Mozarton edződtek. Kevés ugyanis az énekhang hajlékonysága, a muzikel mint műfaj egészen más színészi játékot igényel.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Igazán izgalmas festményről van szó, hiszen amellett, hogy a talányos jelző valóban kifejezetten jól összefoglalja a jellegét, de annak a története is, ahogyan a közönség elé került, beleillik egy kalandfilmbe. Ezenkívül pedig a szerelem a fő témája, és hát az emberi létben talán nincs is ennél talányosabb élmény…

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

– Az idei könyvhétre jelent meg legújabb köteted a FISZ Hortus Conclusus sorozatában, címe Ki mondta, hogy jó volt. Ez a második könyved a FISZ-nél, az első 2010-ben jelent meg, a Kis és egyéb világok című kritikakötet. A kiválóan megfogalmazott cím a múlt időre vonatkozik, egy olyan eseményre, mely rossz emléket idéz. A fülszöveget jegyző, sorozatszerkesztő Herczeg Ákos is a gyerekkori emlékmentésre, a nosztalgiára hívja fel a figyelmet. A címbeli „ki mondta” egyben a szövegek elbeszélőjének kilétére is rákérdez. A múlt megidézése, újraírása, a nosztalgia ironikus kezelése – volt ilyen elképzelésed a címmel? Miért maradt le a címből a kérdőjel? Te is, mint Nádas, utálod a kérdőjeleket?

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A Színházak Éjszakáján – igaz, még a délutáni órákban, 16.30h-kor – újra művészi csemegékkel várja az irodalomszerető közönséget a József Attila Színház és az Újnyugat Irodalmi Kör közös irodalmi szalonja, a teátrum Gaál Erzsébet Stúdiószínpadán. A Legendák nyomában estjén most a kortárs alkotóké (néhány színpadra lépő költő: Petőcz András, Bíró József, Bolemant László, Bozók Ferenc, Debreczeny György, Filip Tamás, Draskóczi Ágnes) lesz a főszerep. Az előadás után Bolyhos-pálinkakóstoló várja az érdeklődőket.

Tovább az iroszovetseg.hu cikkére >>>

84 épület közül lehet válogatni, elképesztő a felhozatal.

Több építészeti díjat is osztanak Magyarországon, de presztízsben mind közül kiemelkedik a Média Építészeti Díja. Az évről évre komoly médiafigyelemmel kísért építészeti megmérettetés súlyát nem csak a jól eltalált alapkoncepció adja: maga az építészszakma is kitüntetésként tekint a versenyben való megmérettetés lehetőségére.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A túlsó part meg... Ne féljen, aranyom, még csak kóstolgatjuk egymást.

Egyet lépett, egyet pihent. Egyet lépett, egyet pihent. Ebben a szigorú, belülről diktált ritmusban közeledett: a botjával indított minden új ütemet, mellé tette a jobb lábát, végül odahúzta a kifelé hajló, satnyább balt is.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Ezzel a szóval kezdődik a lemez, majd gyülekeznek a következők: föld, agyag, por, mécsek, fekete, sárga éj, Jeruzsálem, temették, viharkék, ég, föld, szavak. Azt hisszük, lehet felejteni. Vannak, akik akarnak felejteni. Vannak, akik nem is próbálják a feledést.

Tovább a spanyolnatha.hu cikkére >>>

Az első Bécsi Biennalén (Ideas for Change /Ötletek a változáshoz) a kortárs román művészeti szcéna bemutatása mellett egy román művészek alkotásaiból készült kiállítást is rendeztek Bécsben. A kiállítás nem többre vállalkozik, mint feltérképezi Bukarestet, felszedi a szobrait, a graffitiket, a könyveket, az emlékeket. A tárlat vezérfonalai a román múltra és az avantgárd irányzatokra való reflektálás és a jövőbe pillantás, az avantgárd és a többi modern irányzat kialakulásában ugyanis jelentős szerepet játszottak a románok, mind az irodalom, mind a film és az építészet területén.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Hol van a határ egészséges és veszélyes rajongás között? A Mindent Éváról című darab egyik főszereplője, Kovács Patrícia maga is csodálja kolleganőit, ugyanakkor azt vallja, színésznők esetében különösen hasznos, ha nyitottan és kíváncsian tanulnak egymástól.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Közéleti szerepvállalás, nemzetközi hálózatosság, neoavantgarde. A József Attila Kör idei táborának néhány kulcsszavából is látszik: számos különböző témát érintő programokon vehettek részt azok, akik augusztus utolsó napjaiban a szigligeti Esterházy-kastélyba látogattak.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Milyen a szociálisan elkötelezett kerámia? És milyen, ha még aktualitásokra is reagál? Szimpózium és zárókiállítás, egy csomó tanulsággal.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

„Az alapításának 25. évfordulóját idén ünneplő Kölcsey Társaság a jeles alkalomból egyszerre vet – többféle formában is – számot eddigi tevékenységének szűkebb és tágabb keresztmetszetével” – fogalmazza a 2014-ben megjelent Ugyanaz a föld: Szatmári és partiumi költők antológiájának előszava, melyet Jánosi Zoltán és Antal Balázs, a Kölcsey Társaság elnöke és alelnöke (utóbbi a kötet egyik szerkesztője is) jegyeznek. Kiemelik a Kölcsey Társaság legfontosabb érdemeit, elsősorban a kultúra- és irodalomszervezéssel kapcsolatos tevékenységeit, s egyben megfogalmazzák célkitűzését is: a kötet alcímében is kiemelt régióban Kölcsey Ferenc kultuszának a köztudatban való fenntartását. – Baranyi Gergely kritikája a Kölcsey Társaság gondozásában megjelent Ugyanaz a föld: Szatmári és partiumi költők antológiája című kötetről (Fehérgyarmat – Nyíregyháza, Kölcsey Társaság, 2014)

Tovább az avorospostakocsi.hu cikkére >>>

Ezek a faluképek ellepték a kortárs magyar irodalmat, és engem ez a sztereotip falukép nagyon zavar. Igyekszem bensőségesebb és számomra hitelesebb falvakat ábrázolni. - Beszélgetés Urbán Ákossal a pályakezdésről és az Egy helyben című kötetéről.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

110 éve született Kozmutza Flóra, két jeles művészünk, József Attila és Illyés Gyula múzsája. A bölcsészeti tanulmányokat folytató Flórát az orvosi pálya is vonzotta, így vált a Gyógypedagógiai Főiskola hallgatójává majd első női oktatójává a harmincas években. Az Országos Széchényi Könyvtár tárlatmegnyitóján leánya, Illyés Mária irodalomtörténész elevenítette fel alakját.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

A fiúk országa című novellás- és a Kíméletlen szentimentalizmus című esszékötetedet követte az idei könyvhétre megjelent Elégiazaj. Hogyan és meddig készült ez a verseskötet? Változott-e a munkafolyamat a prózaírás hatására?

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Bognár Antal Még beszél című kötete kétségbevonhatatlanul színes folt a kortárs irodalom palettáján. Nem is könnyű meghatározni, milyen színt látunk pontosan, annyira sokfélét: van itt egy más világban talán Esti Kornéllá avanzsáló, itt (le)süllyedő polgár életét átívelő novellahálózat; van egy az idő számlálását összefoglaló tósztsorozat, s emögött meghúzódik egy összetett társadalmi és történelmi áttekintés – rengeteg ismerettel, bölcsességgel, ami már önmagában is tanulságos lehet az olvasó számára.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

Gilles Deleuze egyik legismertebb művét Francis Bacon festészetéről írta. Magyarul alig egy éve jelent meg először Seregi Tamás nagyszerű fordításában, az Atlantisz Könyvkiadó gondozásában. Bacon képeinek sajátos művészetelméleti értelmezésében Deleuze újszerű, a szokványostól bizonyos szempontból eltérő művészetkoncepciója rajzolódik ki, ami tulajdonképpen közelebb viszi a szerzőt művészetfogalmának interpretációjához, és a modern festészet tendenciáinak mélyebb megértéséhez.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Nyirán Ferenc, a „kétszer született” költő. Huszonöt éves korában az Élet és Irodalom közölte először versét, majd ezt követően az Alföld, a Napjaink és a Mozgó Világ; részt vett az Alföld Stúdió munkájában, Tar Sándor, Csengey Dénes és mások társaságában a stúdió Kikötő című antológiájában szerepelt.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>