Szemle

Simor Ágnes és a svájci Benjamin Glass mozgásos formanyelvekkel dolgozó előadóművészek. Közös projektjük az offline:ontheater, mely túllépve a hagyományos színház keretein társadalmi problémákat feszegető beszélgetéseket is tart, mostanában főként a kivándorlásra fókuszálva.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Érdemes figyelni a kortárs magyar ékszertervezőkre, egyre erősebb a színtér. Mi most Kuti Kriszta és George Radic munkáit és galériáját mutatjuk be.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Téves az a köztudatban elterjedt vélekedés, miszerint cigány írásbeliségről és irodalomról csak a 20. századtól beszélhetünk. Ennek a szemléltetésére szeretnék egy rövid kitekintést tenni a témakör kapcsán a múlt századot megelőző időszakokra.

Tovább a romediafoundation.wordpress.com cikkére >>>

Kísérleti egér rohangálhat úgy az üveglabirintusban, ahogy én tettem a prágai Festival Bazaaron, azzal a különbséggel, hogy étel és ital helyett (egy pohár cseh sör és sütemény van a kezemben) nekem produkciókat kellett megtalálnom, és kísérletvezető önkénteseket.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Párizs idén nyáron elkényeztette a kortárs művészet iránt fogékony műélvezőket. Bevallom, elsősorban Anish Kapoor grandiózus versailles-i jelenléte és a Frank O. Gehry tervezte Louis Vuitton Fondation épülete és a gyűjteménye miatt keltem útra, de a Palais de Tokyo összes kiállítása, a Cartier Fondation kongói művészetet bemutató tárlata és mindenekelőtt Mona Hatoum eddigi legátfogóbb bemutatkozása a Pompidou-ban az év legnagyobb művészeti élményei közé tartoznak.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Könnyű lenne azt mondani, hogy a Lovagkór tükördarab. Nem is tévednénk nagyot – habár… A Lovagkór más, mint amihez hasonlítanám, még ha mutat is amazzal közös vonásokat. Nem regény, ez biztos, de Mirtse Zsuzsa könyvének a műfaját amúgy is nehezen lehetne bármilyen skatulyára írva megtalálni.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A 10 ezer euró összegű díjat Katarina Šević egy külföldi kiállításra, az ahhoz kapcsolódó költségekre és külföldi jelenlétének biztosítására használhatja fel.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Sokan, sokféle módon próbálták már műtárgyvásárlásra bírni azokat, akik nem merik átlépni egy galéria küszöbét. Bajorországban most új, elsőre kissé bizarrnak tűnő megoldás született.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Nemcsak Patrick Ness, de a magyar írók sem tudták szó nélkül végignézni azt, ami az elmúlt napokban, hetekben Magyarországon menekültügyben zajlott. Posztjaikban felszólalnak a kizárólag saját érdekeiket néző politikusok és a hipokrita egyházi személyek ellen, tiltakoznak a nyugati média túlkapásai ellen, és emlékeztetik minden fejét félrefordító olvasójukat arra, hogy hogy nem is olyan régen még a magyaroknak kellett menekülniük.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Átadták a II. Kulturális Filmek Fesztiváljának fődíját a rendezvénynek otthont adó Szatmárcsekén, augusztus 29-én. A mustrára az idén huszonnégy hazai és a Kárpát-medence több magyarlakta vidékének értékeiről készült alkotás jutott be. A fesztiválon a Magyar Művészeti Akadémia kétszázötvenezer forintos különdíjat adott át.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Kompozíciók, amelyeken valóságos motívumokból valószerűtlen tájak bontakoznak ki. Síkok, amelyekbe ha odaképzeled magad, kicsúszik lábad alól a talaj. Utak, falak, lépcsők, amelyek vezetnek a térben. Te sem tudod, hol vagy. A képek között szabadon szárnyalhat a fantázia. Felfedezhető a tűzhelyen a fazék mellett akár a telihold is!

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Szabó Imola Julianna intermediális alkotó, de leginkább költőként, íróként ismerhetjük: tavaly Varratok című versprózagyűjteménye, idén pedig felnőttmesekönyve, a Kinőtt szív jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Utóbbi kötet két részből áll, két kislány mesél bennük a hiányról: a Szélkislány édesapját, Zsilike a látását veszítette el.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

A TÁP Színház új előadásában a szerb Milena Marković 2004-ben írt drámáját, a Babahajót (Brod za lutke) viszi színre. A történetben egy olyan festőnő sorsát követjük végig, akinek útja egyik férfitól a másikig vezet – miközben egyik meséből a másikba lép. A zenét László Attila írta, a szöveget Fekete Ádám dolgozta át, a dalszövegeket Máthé Zsolt költötte.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Ahogyan arról reggel hírt adtunk, délután a Nyugati Pályaudvar tranzitzónájában adott fél-meglepetéskoncertet Palya Bea, erről mutatunk most néhány képet. Csata Judit fotói.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Idén 229 pályázó küldött 2-2 verset a versenyre. Az 5 tagú zsűri a Quasimodo emlékdíjat idén Lanczkor Gábornak ítélte „Caravaggio” című verséért. Különdíjat kap Turcsány Péter „Salvatore” című verséért, és Payer Imre „Romló fal árnyékában, fényben” című verséért. Az emlékdíj 600.000 Ft, a különdíj 200.000 Ft pénzjutalommal jár, amit Balog Zoltán kultuszminiszter miniszteri keretéből biztosít a díjazottak számára. 10 olyan alkotás is született, melynek szerzői oklevelet kapnak. Az oklevéldíjazásban részesülő szerzők, és a versek címei:

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Húsz évet töltött állami gondozásban, ma az egyik legelismertebb roma festőművész. Kíváncsi voltam, mennyire volt hosszú az út idáig, mit őriz a múltból, és az hogyan hat a jelenre. Vári Zsolttal beszélgettem.

Tovább az nlcafe.hu cikkére >>>

Bár Magyarországon 2014-ben és a korábbi években a kristály szó kifejezetten a kristálycukor ára körüli botrány kapcsán került a közbeszédbe, a világ eléggé el nem ítélhető módon egészen másféle összefüggésbe helyezve használta a kifejezést. 2014 a Kristallográfia, azaz a kristályok világával foglalkozó tudomány nemzetközi éve volt, mégpedig azért, mert éppen száz évvel korábban kapott egy német tudós, Max von Laue Nobel-díjat azokért az eredményekért, amelyeket a kristályok vizsgálata során elért. Nevezetesen azért, mert a röntgensugarak alkalmazásával sikerült molekuláris szinten leírnia a kristályszerkezeteket.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Új interjúsorozatunkban tehetséges, a kreatív szakmában jeleskedő testvérpárokat faggatunk ,,a gyermekkor magas füvében megbújó emlékekről”, a tinédzserévek történéseiről, a testvéri viszony alakulásáról. Az első részben két fiatal költőnővel, Kemény Lilivel és Kemény Zsófival beszélgettünk.

Tovább a psmagazin.hu cikkére >>>

„Irodalmi szempontból” nem az a baj, hogy nem a kritika, hanem a leírás dominál. Ez még javára is válik a regényeinek. A baj, hogy a figurái egysíkúak. Leszámítva a szexpartnereket, mindenki Michel Houellebecq. - Vajda Mihály 2flekken.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Hogyan juthattunk el a 21. század elejére odáig, hogy a természeti környezet és az emberi civilizáció egymásnak ellentmondó létezésekké váltak? Az embert a természettől eltávolító első tett(e) – melyet a ránk hagyományozott teremtéstörténet egyenesen bűnbeesésként ír le – az önmaga felé forduló tudás megszerzésének vágya volt. E csodálatos képességének igézetében fajunk azonban kívül rekedt a világ harmóniáján, ráadásul a modern korban egyre gőgösebb, egyre önzőbb módon érzéketlen beavatkozóvá, bolygónk ökoszisztémájának roncsolójává vált. A természet világából kilépve, társadalmi közegét, városi létmódját megteremtve egyre jobban elszakad önmagától is, s elidegenedése szorongást és közönyt, kétségeket és frusztrációkat, értékidegen hedonizálást, de arrogáns hataloméhséget, brutalitást, kegyetlenséget és ebből fakadó kiszolgáltatottságot szült. E negatív erők ellensúlyozására, az eredetmítosz rituáléjának újra és újra történő átélésére, önnön lelke – és immár teste és szellemisége – megmentésére megteremtette a művészeteket.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>