Szemle

ÉVTIZEDEK ÓTA NÉZEM Bátai Sándor töredékes, nyomokban megjelenő, archaizáltan elmosódó, néha egészen konkrétan is megjelenő jeleit. Jó lenne ilyen időtlen jelnek lenni, töredékesen tökéletesnek, tökéletesen töredékesnek. „Minden Egész eltörött”? Igen, de attól még gyönyörködhetünk a töredékesség poétikájában. Megfejtetlenül és méltóságteljesen tűnni el a földi létezés bIrodalmából, amikor ideje lesz. Hogy ezt Semminek vagy Felejtésnek vagy Halálnak hívjuk, mindegy. Valahogy mindig ilyenek jutnak eszembe, erre emlékeztetnek és figyelmeztetnek folyton Bátai Sándor fragmentumszerű munkái, betű- és képi jelei és időnkénti csonkolt-csonka ábrái.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

A közelmúltban jelent meg Baranyi Ferenc Ballada a hunyászkodókról című kötete, amelyben a költő napjaink közéleti-politikai jelenségeire reflektál fiatalokat megszégyenítő indulattal. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mit érnek a „közszolgálati” versek, s nem bánja-e, hogy nem költözött inkább Dante hazájába.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Interjú Kassai István zongoraművésszel, a Mosonyi Mihály-emlékév egyik kezdeményezőjével és szervezőjével a 200 éve született magyar zeneszerző tiszteletére megvalósuló emlékévről.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Az a megrázó benne, hogy a legtöbb gyerek nem a saját maga álmait rajzolta meg, hanem a családja jövőbeni boldogságát. Ezt Süveg Áron magyar fotós mesélte az Origónak adott interjúban, miután portrésorozatot készített a menekült gyerekekről és a rajzaikról.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

A Pécsi Tudományegyetem és a Nemzetközi Magyarságtudományi Intézet két napos konferenciát rendezett Időértelmezések a magyarságtudományokban címmel, melyen én is előadtam. „Árpád vezér, akinek a mindenség Istene volt a segítője”: Felvilágosodás korabeli szépirodalmi munkák és történeti források vizsgálata a honfoglalás szempontjából című előadásom szövegét szívesen elküldöm az érdeklődőknek.

Tovább a resultatum.blogspot.hu cikkére >>>

Idén Magyarország a Göteborgi Könyvvásár díszvendége, ez alkalomból pedig színes kulturális kínálattal készülnek a szervezők: a frissen megjelenő köteteken és irodalmi beszélgetéseken túl kiállítások, zenei programok és filmvetítések színesítik a magyar megjelenést.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Ha éppen úgy adódik, hogy jövő héten Amszterdamba utaztok, akkor a Munch: Van Gogh kiállítást valahogy szuszakoljátok be a látnivalók közé. A kiállítás a két ikonikus festő, Vincent van Gogh és Edvard Munch több híres alkotását mutatja be érdekes párhuzamok mentén. Annál is inkább érdekesek, mivel ők ketten sosem találkoztak…

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Az Afrikából és a Közel-Keletről Nyugat-Európába áramló menekültek egy sor olyan reakciót váltottak ki, melyek feltűnően hasonlítanak arra, ahogy Elisabeth Kübler-Ross A halál és a hozzá vezető út című könyvében a halálos betegség feldolgozásának fázisait leírja. Először jön az elutasítás: „Ez nem komoly, ne is vegyünk róla tudomást” (ezt ma már nem igazán halljuk). Aztán ott a düh – „hogyan történhetett ez meg velem?” –, amely akkor tör fel, amikor a tagadás már értelmetlen: „A menekültek az életformánkat fenyegetik! Muszlim fundamentalisták rejtőzködnek közöttük! Meg kell őket állítani!” Majd az alkudozás következik: „Rendben, döntsünk a kvótákról, engedélyezzük a menekülttáborokat az egyes országokban. Ez után jön a depresszió: „Elvesztünk, Európa teljesen iszlamizálódni fog.” Eddig még nem láthattuk Kübler-Ross ötödik fázisát, az elfogadást, mely ebben az esetben egy összeurópai terv felvázolása lenne a menekültkérdés megoldására.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Székely Csaba Vitéz Mihály című művét ítélte a legjobb új magyar drámának a Színházi Kritikusok Céhe. A legtöbb díjat Schilling Árpád Faust-rendezése kapta. A szervezők az idei díjátadó gála bevételét két, menekülteket segítő szervezet számára ajánlják fel.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Ismeretlenül ismerős képek egy New Yorkban felnőtt magyar fotóstól. Számkivetett, elhagyott, megalázott és megszomorított helyek és szereplőik. Mindez a Knoll Galériában, a Gallery Weekend Budapesten.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg az Ünnepi Könyvhétre Pálfalvi Lajos könyve, A Transz-Atlantik megállói – Gomb­rowicz. A len­gyel irodalom mindig figyelmet érdemel, hát még ha olyan for­má­tumú alakról van szó, mint Witold Gombrowicz. Ezt az ajánlót a SzlávTeXtus.blog oldal szívességéből adjuk közre.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A Trafóban volt tavaly egy Nextfeszt nevű fesztivál, ami az Y generációt mutatta be. Ott mindenkin azt láttam, hogy mások a kérdések, mások a problémák, az elvárások az államtól. És máshogy reagálunk. Egy közönségtalálkozón azt mondta Domsa Zsófi, hogy Dollár Papa a legapolitikusabb színház. Ezzel egyetértek. És ennek örülök. Egy Hedda után viszont azt mondta egy néző, hogy Dollár Papa ma a leginkább politikai színház.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Štefan Bubán a szlovákiai Tőketerebesen élő és alkotó nemzetközi hírű festőművész, nem első alkalommal látogatott el műveivel Békéscsabára, de ilyen, az egész életművet átfogó kiállítást még nem rendeztek a műveiből. A Munkácsy Mihály Múzeum Tégla Termében bemutatott alkotásokból (a hatvanas évek végétől egészen korunkig) végigkövethető az idős mester vizuális szemléletének változása, alakulása.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

1995. szeptember 13-án hunyt el Csorba Győző költő, a Jelenkor főmunkatársa. Halála évfordulóján arra is emlékezünk, hogy az életmű arányaiban aligha írt nála többet a halálról huszadik századi magyar költő.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Megindultak a fogadások a 2015-ös Nobel-díjasokra. Nádas Péter győzelme huszonötszörös pénzt fizet, amivel megelőzi például Thomas Pynchont és Milan Kunderát is.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Ne fesd az ördögöt a falra közmondásból jött lére a kiállítás címe: Ördögöt a falra. drMáriás felszólít minket, hogy fessük az ördögöt a falra? Nem is kell felszólítás, már festik, majd minden ember ezt teszi. Mintha várnák az ördögöt, hogy jöjjön, mutassa magát, piros szarvát és patáját. Mutatja. Nem látjuk, és mégis hisszük, hogy az ördög létezik. Hogy az ördögbe ne létezne, tapasztaljuk, sorsszerűen, hogy az ördög él, és nem alszik. Éber. Ahogy éberek a politikusok, újságírók, gazdasági elemzők, igehirdetők, pszichiáterek, írók, dramaturgok, rendfenntartók, jogászok, tanárok és a többiek, köztük mi nézők is. Farkast, helyesebben ördögöt kiáltunk, és a farkas vagy az ördög megjelenik, de álarcban, rangrejtve, mintha Velencében lennénk a karneválon. Bújt, aki bújt, és már senki sem az, aki, hanem valami más. Olyan, amilyennek sosem hinnénk. Szép, okos, művelt, kedves, és talán gyerekszobája is volt. Az ilyen ördögöt szeretjük, keblünkre vonjuk, óvjuk, dédelgetjük.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Pion István fiatal kortárs költő, országos hírű slampoetry-előadó, a magyarországi slammozgalom egyik alapítója, a Magyar Nemzet kulturális rovatának szerkesztője. És epizódszereplője a Cannes-ban díjat nyert, letaglózó erejű, Saul fia című magyar holokausztfilmnek, amely nemcsak a legjobb idegen nyelvű film, hanem a legjobb film Oscar-díjának is esélyese, de ennél sokkal fontosabb, hogy milyen generációs üzenetet közvetít a modern civilizáció legnagyobb tragédiájáról.

Tovább az ujember.hu cikkére >>>

A dzsemfix korszak gyermeke vagyok: némi adalék ellenében a gyorsaságra szavazok az egész napos tűzhely mellett állás helyett.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

A legtöbben nyilván igennel válaszolnának erre a kérdésre. A legfrissebb amerikai felmérések eredményei azonban nemcsak az ő kezükbe adnak érveket.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az augusztus végi JAK-táborba ellátogatott az Amnesty International képviseletében Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója. Az idén megjelent Tíz igaz történet című könyv bemutatóján Czinki Ferenccel, Kiss Tibor Noéval és Karafiáth Orsolyával beszélgetett. Erről a könyvről és újabb projektjeikről kérdeztük őt.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>