Szemle

Gálhidy Péter 'Messziről zöld' című egyéni kiállításának megnyitóján jártunk a Molnár Ani Galériában. [...]

A családias megnyitó nézői között ismerős arcra bukkantunk. Andre Goodfriend megfogadva egy korábbi amerikai követ, Nancy Brinkman tanácsát, - miszerint ezen az úton jobban megértheti az itt élők gondolkodását -, érdeklődni kezdett a magyar képzőművészet iránt és ellátogatott a megnyitóra.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Péntek este ismét átadták a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi elit, a művészet, a kultúra, a tudomány és a sport kiemelkedő képviselőinek a Művészetek Palotájában. A magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak; a színház- és filmművészet kategóriában Csomós Mari színművész, a magyar tudomány kategóriában pedig Barabási Albert-László fizikus kapta az elismerést.

Tovább az index.hu cikkére >>>

A hónap december, két éve vagy tán valamivel több immár, karácsonyi lapbemutató, lehetünk vagy húszan, összesen ennyien, esős írók-költők, a Szerzők és a közönség, péntek vagy szombat, szerelemcsütörtök, dobszerda, igazából hétfőtől vasárnapig bármelyik nap lehetett, mindegy is, mikor, minden végleges, a pillanatok is, a múlás is, a maradás, az érkezés és a távozás, esetleges szinte, honnan hová, ülve vagy állva, lépve, el vagy vissza, közeledve, távolodva, távolodva ------

Zero Gravity

Kísérleti gimnasztika Zápor György verseiben és novelláiban

Noha semmitmondó megállapításnak tűnik, az igazság – kimutathatóan – mégiscsak ez: Zápor György nem novellista, hanem olyan költő, aki a próza lírai lehetőségeit kutatja. Alkotási stílusa azonban nem ilyen egyértelműen szembeötlő, hiszen nem csak a prózát lírizálja át, hanem versei is abba a hagyományba illeszkednek, amely a lírai megszólalás mögött mindig egy egész történetet enged sejteni. Ezt a két műnem közötti érzékeny egyensúlyt a legjobban az mutatja fel, hogy Zápor verseiben szinte kivétel nélkül fellelhető a versbeszélőn kívüli szereplő. Ezek a szereplők aztán – akik olykor persze a lírai én elkülönböződései – különös mozgásos helyzetekben tűnnek fel, amelyek egyszerre történetszerűen szituatívak, ugyanakkor elliptikusak, alogikusak, és, hogy úgy mondjam, parafizikusak. Ennek a jelenségnek az elemzésével mutatható és bontható ki Zápor írásművészetének oltvány volta, és a határélmények tapasztalatáról alkotott elképzelése.

Vágtatok végig az Arany János utcán, rendőri készültség az Akadémia melletti parkolóban, mindenki pont szembe jön velem, mintha egyedül csak én mennék amarra. Higgadt, céltudatos, józan arcok. Fiatalok, idősebbek, szinte mindenki vállán kis hátizsák. Hosszabb menetre készülődnek? Kapok néhány vizslató pillantást, akkor te másfele? Méghozzá sietősen. Megígértem a beszámolót. Késésben vagyok, így hát kapkodom magam, muszáj odaérnem. Fölpattanok egy trolira, valahol a Vörösmarty utcában kell megtalálnom a helyet. Szedem a lábam, már hat óra elmúlt. Le ne maradjak az elejéről! Akkor hol is lehet a Csonterál? Valami kivilágított helyet keresek, neonfényreklám, vagy legalább valami, ha nem is éppen cicomás helyet várunk. Hát itt bizony sehol egy neon, se semmi fényár, de még csak egy kis pislákoló fény sincs, kiírás nulla, plakát pláne. És már el is hagytam a kérdéses házszámot. Sehol semmi élet, se világ.

Természetes Vészek Kollektíva & Góbi Rita Társulat: aUTONÓM zÓNA – KRITIKA

Körülbelül ezt a „jól megfogalmazott" érzetet nyújtja az előadás, mely ugyan minden szegmensében és minden képviselt művészi területen híven illusztrálja, amit felvonultat, de inkább kórisme jelleggel szolgál, mintsem bármilyen megoldást adna a kezünkbe.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Válogatás a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből

November 29-én nyílt meg a Pécsi Galériában a kecskeméti kortárs keresztény gyűjtemény eddigi legnagyobb kiállítása, melyen 94 művész 121 alkotását lehet megtekinteni ifj. Gyergyádesz László művészettörténész válogatásában.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A 2014-es irodalmi Nobel-díjat elnyerő Patrick Modiano – az előzetes esélylatolgatások ellenére – már a tizennegyedik francia szerző, aki kiérdemelte a neves elismerést, s ezzel olyan illusztris társaságba került, melynek Anatole France, Albert Camus és Jean-Paul Sartre is a tagjai.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A Pécsi Nemzeti Színház bemutatta Harold Pinter A születésnap című abszurdját Funk Iván rendezésében. Az egyik előadást követően Dr. Stark András pszichiáter beszélgetett a darabról az előadás alkotóival. Erről olvashatnak beszámolót.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Szabó Zsófi grafikus hat zsebkönyvet rajzolt angolnákról, magyar vízben fürdő magyar emberekről, pálinkamámorról és dekákat mérő gurulószatyros nénikről. A Kis Hungarikumhatározókat a napokban mutatták be. Kis színes magyarság eladó.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Tóth Krisztina kilencvenes években játszódó novellái nem akarnak nagyobb darabokat kiszakítani a valóságból, megelégszenek egy-egy helyszűke pillanattal, egy-egy történésszerű ötlettel. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

Négy díjat nyerte Reisz Gábor diplomafilmje a november 29-én véget ért 32. Torinói Filmfesztiválon, Olaszország rangos nemzetközi filmes seregszemléjén. A Filmalap támogatásával készült Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotás a zsűri különdíját és a közönségdíjat is elnyerte. A fesztivál hivatalos díjai mellett a diákzsűri a legjobb forgatókönyv díjával jutalmazta a magyar alkotást, továbbá a Torinosette című újság olvasóinak közönségdíját is Reisz Gábor első játékfilmje kapta meg.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Nálunk a pályázat már kiírva, már bojkottálják is, miközben a nemzeti biztos azt hangsúlyozza, nem tekinti magát outsidernek. Másutt már tudni, kik lesznek ott a Velencei Biennálén. Negyedik rész.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Interjú Beck Zoltánnal, a 30Y zenekar frontemberével – Miként reprezentálódik egy olyan személy, aki nemcsak egyetemi tanár, hanem egy népszerű zenekar szerethető frontembere is? Beck Zoltánt Balogh Péter kérdezte a roma irodalommal való kapcsolatáról, az új lemezükről és többek között a banda jövőjéről.

Tovább az avorospostakocsi.hu cikkére >>>

Fekete György album-simogató, a felrobbantott Gömbös-emlékmű továbbírt históriája, kiáltó szó a pusztában. Az FKSE Stúdió Galériája nagyon jó kis kiállítással rukkolt elő. PROTEKT. Megnéztük.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

vasárnap este tragikus hirtelenséggel, szívproblémák következtében (még nem tudni, hogy valóban infarktusról van-e szó, de ez a valószínű) elhunyt páprádi (Vajszló melletti) házában Balikó Tamás pécsi színművész, rendező, a Pécsi Nemzeti Színház korábbi igazgatója.

Tovább a pecsiujsag.hu cikkére >>>

Voltaképp arra számítottam, hogy az előadást döbbent csend zárja taps helyett. „Az I. világháború kitörésének századik évfordulójára” írt darab ugyanis – az előadás ezt a magyarázó alcímet viseli – mindenekelőtt sokkoló. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem erre az estére mozivá változott, ahol Michael Nyman filmjét mutatták be, és a zenei aláfestés, akárcsak a korabeli némafilmes vetítéseken, élőben előadott kíséretként szolgált a képkockákhoz, a zenészek pedig feketébe öltözve, félig a gyertyalángszerűen megvilágított kottaállványok mögé bújva szinte mindvégig a háttérben maradtak, csupán a ráadásban kerültek reflektorfénybe.

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

Fiatal képzőművészek vonal- és QR-kódokkal töltötték meg a Design Terminál falait és tereit. Megnyílt a KódVilág Design Pályázat legjobb műveit bemutató kiállítás.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

Váratlanul, életének 71. évében elhunyt Héthy Apor hegedűművész, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának egykori igazgatója - közölte az MTI-vel a Közszolgálati Kulturális Nonprofit Kft. vasárnap.

Az MR nívódíjával többszörösen kitüntetett művész a Liszt Ferenc Zeneakadémia elvégzése után 1965-től a Rádiózenekar hegedűművésze, majd 1993-tól 2007-es nyugdíjba vonulásáig a Rádiózenekar zenekari igazgatója volt.

Tovább a hir24.hu cikkére >>>

A Csokonai Színház Titus anatómiája, Róma bukása című előadásának premierje előtt készült interjú a darab fordítójával. A színházi és irodalmi életben szerzőként, rendezőként és dramaturgként is elismert Forgách Andrást a különböző szerepek összeegyeztetéséről, a színházi műfordítás kulisszatitkairól és a Heiner Müller-darab fordításának nehézségeiről mesélt.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>