Szemle

Egy évvel Borbély Szilárd 2014. február 19-én bekövetkezett tragikus halála után, 2015. március 20-án a debreceni DESZKA Fesztiválon beszélgetést tartottak a szerző színpadra szánt és nem színpadra szánt, de oda is eljutott műveiről.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Működésének hatvanötödik évfordulóját ünnepli a Móra Kiadó, amelynek gyermekkönyvei – mint például az Ablak-Zsiráf vagy a Cini-cini muzsika – több generáció számára alapművek. Janikovszky János, a kiadó vezérigazgatója lapunknak kifejtette, hogy a rendszerváltás után jogilag és szellemi értelemben is átalakult a piac, ám a Móra és szerzői lépést tartanak a korral.

Tovább a magyarhirlap.hu cikkére >>>

Mint minden évben, idén is sikerrel zárt az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár. Ugyan ezúttal sem körvonalazódott egyértelműen a rendezvény jellege: hogy szakmai vásár vagy kiállítás-e inkább, de mindkét téren jó évet zárt a művészeti programsorozat sokszínű anyagával, élő performanszaival, kerekasztal-beszélgetéseivel és művészetpedagógiai programjaival.

Tovább a prae.hu oldalára >>>

Mondják, Zalában az irodalomnál hagyományosan erősebb a képzőművészet. S hogy Zalában a prózánál erősebb a vers. Az utóbbi időszakban megjelent könyvek tán ezeket a sztereotípiákat is lebontják. Tóth Imre A kert és más novellák című friss könyve felett beszélgettünk aranykorról, szellemről, belső világról, sikerről.

Tovább a zaol.hu cikkére >>>

Kalef címmel írt regényt Berta Zsolt író, aki édesapja révén első kézből hallotta és élte meg, hogyan is emlékeztek 1956-ra és lázadoztak közben a rendszer ellen a hatvanas évek fiataljai, köztük a Kalef galeri tagjai. Berta apja felfüggesztettet kapott, aztán a rendszer tönkre is tette az életét. Az íróval személyes örökségéről, '56-ról, nemzetről, összetartozásról és annak hiányáról beszélgettünk. Interjúnk.

Tovább a mandiner.hu cikkére >>>

A szülőhely elhagyása, az elvágyódás és útkeresés áll Pilló Ákos fotográfus és dokumentumfilmes új fotóválogatásának középpontjában. Pilló is egyike azoknak a boldogulásukat kereső vidéki fiataloknak, akiket gyermekkorukban az otthonukhoz láncoltak, majd távozásra kényszerítettek a parlagon hagyott térség szűkös lehetőségei.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Három éve emlékezetes lépés volt, amikor letiltottad műveid sugárzását, mert nem értettél egyet az MTVA-ban végrehajtott „tartalmi profiltisztítással”. Azóta az ügy természetéből adódóan nem hallottunk a fejleményekről semmit. Azóta is tartod magad ehhez? Megkeresett egyáltalán valaki azzal, hogy „De, Bandikám, térj már jobb belátásra!”

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A szinte teljes egészében néptáncos elemeket felhasználó koreográfiát időnként már-már burleszkes jelenetek oldják-színesítik, helyet adva a humornak is. A látványos, sokszereplős táncok, az ismétléses szerkezetek, a visszafelé lejátszott filmet idéző visszapörgetett jelenetek végig megtartják az előadás lendületét.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

A Medikai Vénusz című kiállításhoz kapcsolódó beszélgetés a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Delmore Schwartz Már ál­munk­ban szó­lí­ta­nak cí­mű no­vel­lá­já­nak kez­dő so­rai, Tandori De­zső for­dí­tá­sá­ban: „Ott va­gyunk, úgy ér­zem, 1909-ben. Mint­ha mo­­zi­ban ül­nék, s a fény hos­­szú, rez­gő kar­ja át­nyúl­na a te­rem sö­tét­jén; sze­mem a vász­non. Né­ma­film pe­reg, af­fé­le ré­gi ki­ne­ma­tog­ráf, ahol a szí­né­szek mind olyan mu­lat­sá­go­san ódi­va­tú ru­hát vi­sel­nek, s a ké­pek ug­rál­va kö­ve­tik egy­mást. A sze­­rep­lő­ket is mint­ha dró­ton rán­gat­nák, já­rá­suk ter­mé­szet­el­le­ne­sen gyors. Ma­ga a film csu­pa fe­hér-fe­ke­te pont meg vo­nal­ka, mint­ha eső­ben ké­szült vol­na a fel­vé­tel. Gyé­res, fa­kó a fény.

Tovább a ligetmuhely.com cikkére >>>

Nagyon hangosan szól a Száll a kakukk a Belvárosi színpadán. Ez önmagában nem minősíti az előadást, mégis nyomot hagy a nézőben. Minden újabb színrevitelnek meg kell küzdenie a saját helyéért a korábbi előadások és persze a film után, és minden rendezőnek el kell döntenie, mit hoz ki belőle. Csak egy elnyomó és egy lázadó történetét, vagy magának az elnyomásnak és a lázadásnak emel monomentumot (vagy sem).

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Az artPortal az elmúlt hetekben több olyan anyagot is bemutatott, amely a budapesti Keleti pályaudvaron készült a menekültkrízis napjaiban. Fátyol Viola nem fotózni ment oda. Aztán mégis fotózott.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Hérakleitosz gondolatairól, a vízről, mint analógiáról, az Artus sajátos formanyelvéről, az előre mutató múltba nézésről és az új, Cseppkánon című bemutatóról beszélgettünk Goda Gáborral, az idén harminc éves Artus Stúdió művészeti vezetőjével.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Mindig van egy legkisebb ugrifüles. A Göteborgi Könyvvásáron egyértelműen én kaptam volna ezt a címet, ha kiosztották volna. De haladjunk szép sorban!

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Közismert tény, hogy a magyar nyelvben is általános használatban lévő agora szó görög eredetije az ókori Hellász városainak központi terét jelölte, mely egyszerre funkcionált piactérként és szentélykörzetként. Az agora megszentelt helynek számított, így a bűnösök nem tehették be a lábukat területére. Mi több, az elkerített pontján kihelyezett urnákba kellett az osztrakiszmosz során elhelyezni a polisz polgárai által annak határain belül kevéssé szívesen látottak nevével ellátott cserépdarabokat. Az athéni agora i.e. 600-tól a város politikai életének központja, továbbá színházainak, iskoláinak, oszlopcsarnokos üzleteinek köszönhetően abszolút vezető szerepet töltött be annak társadalmi, kereskedelmi, kulturális életében.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

HAMIS HÚRON PENDÜLNI NE MERJEN”. Nagy László e sorát mottóul választva tartott „Újrealizmus és modern népiség a mai magyar irodalomban” címmel fordítói konferenciát az Írott Szó Alapítvány 2015. október 8-10 között a Szigligeti Alkotóházban.

Tovább a magyarnaplo.hu cikkére >>>

„Voltaképpen mit jelent európainak lenni?” Manapság Magyarországon (de lehetséges, hogy a kontinens többi országában is) szinte hősies erőfeszítésre van szüksége az embernek, hogy túllépjen az aktuálpolitikai érdekek által motivált (amúgy közhelyszerű) megfogalmazásokon, alkalmi lózungokon, és az elméleti igényesség kétségtelenül fárasztóbb – hosszabb távon mégis kifizetődőbb – útjára lépve válaszoljon a kérdésre. Mivel szeretném a körülményesebb és nehezebb utat járni, rögvest jogot is formálok, hogy tudálékosabban tegyem fel ugyanezt a kérdést: létezik-e Európának valamilyen szellemi/metafizikai identitása, s ha igen, mi ennek a lényege, a más, kollektív identitásoktól eltérő specifikuma?

Tovább a ligetmuhely.com cikkére >>>

Két magyar is döntőbe jutott a brit Wildlife Photographer of the Year idei megmérettetésén. A verseny legjobb képei áprilisig láthatók Londonban.

Tovább az angliaimagyarok.24.hu cikkére >>>

Hegyi Botos Attila, költő, filozófus, ökológus, zeneszerző. Tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészkarán, majd az ELTE Természettudományi Karán végezte. Folyóiratokban 2008 óta publikál, rendszerint verseket, ritkábban esszét. Jelenleg a budai hegyvidéken, a nyilvánosságtól többnyire elvonultan él. Költészete szakrális, hieratikus. Nyelvezete szemantikailag többszörösen rétegzett, mintegy telített, egyúttal szerteágazó. A jelentések különféle szintjein egyaránt megközelíthető az organikusan felépített, egyúttal architektonikus és fiktív verstér.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A legnagyobb internetes könyvcserélő oldal tulajdonosa néhány napja már a szerzői könyvkiadással foglakozó kiadó. A hírek szerint tulajdonosváltás a felhasználók számára csupa előnnyel, különféle új fejlesztésekkel jár majd.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>