Szemle

Burzsoá hagyományok, önfelszámoló provokáció, avantgárd koncepciók, nacionalista identitásstruktúrák, és a műfordítás kultúrája – Orcsik Roland és Krusovszky Dénes beszélgetett a horvát líra fenegyerekével.

Tovább a versumonline.hu cikkére >>>

Mint minden évben, így az idén is izgatott várakozás és találgatások sora előzte meg az egyik legismertebb német irodalmi elismerés, a Német Könyvdíj odaítélését. A hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott, húsztételes jelöltlistán is számos „nagy név” alkotása szerepelt: Valerie Fritsch: Winters Garten; Heinz Helle: Eigentlich müssten wir tanzen (Tulajdonképp táncolnunk kellene); Clemens J. Setz: Die Stunde zwischen Frau und Gitarre (A nő és a gitár közötti óra); Ilja Trojanow: Macht und Widerstand (Hatalom és ellenállás); Ferdinand Zaimoglu: Siebentürmeviertel (Héttorony-negyed) — olyan regények, melyeket minden bizonnyal érdemes elolvasni, ám ezúttal nem kerültek fel a hattételes rövid listára. Ez utóbbiból két művet tartottak igazán esélyesnek a díjra.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Emberi testrészek, kezek, lábak, szemgolyók keverednek Győrffy László alkotásain. Az 39 éves képzőművész festményei, szobrai azonban nemcsak groteszkek, hanem magukban rejtik a humort is. Győrffy legalábbis így gondolja. Sokkolás helyett nevettetni kíván.

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

Danyi Zoltán A dögeltakarító című regénye azt bizonyítja, hogy a délszláv háború sokak számára még mindig nem ért véget. Az ember nem szökhet meg saját emlékei és saját teste elől, és nem érdemes elmenekülnie a könyv burjánzó mondatai elől sem. Pethő Anita írása.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

A XI. kerületi Újbuda emblematikus épületegyüttese a Feneketlen-tóval szemközti, kéttornyú templom és a patinás gimnázium, melynek főbejáratát mesterien faragott angyalok és kővirágok díszítik.

A környéken lakók, a tó körül sétáló és kacsákat etető családok, a padok körül összeverődő fiatalok és a vígan sakkozó öregurak talán el se tudnák képzelni a Szentimreváros arcát „a ciszter” nélkül.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Habár a történelmi szempontból, művészileg és anyagilag is rendkivül értékes nagyszentmiklósi kincslelet már felfedezése évében, 1799-ben a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba került, feltételezett magyar viszonylatairól nem feledkeztek meg, ami ma már egyesek szerint túlhaladott elképzelés ugyan, de eredetét mindenképp egy keleti vándor néphez kell kötnünk.

Tovább a szecessziosmagazin.hu cikkére >>>

Egy kis finnországi szigeten nőtt fel Ulla-Lena Lundberg finnországi svédként, és számos regényében bevallottan a saját családja történetéből inspirálódott. Szerinte a finnországi vidéki családok miniatűr társadalmából megismerhető az egész finn társadalom. Jég című regényéből a háború utáni újjáépítés időszakát, a hamarosan megjelenő A marcipánkatonából pedig a második világháborús Finnországot ismerjük meg.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A Bakelit Music Caféban gyűlt össze a nagyérdemű a Debreceni Irodalmi Napok második estéjén. Ahogy közeledett a kezdés időpontja, úgy lettünk egyre többen. Az est az Alföld folyóirat szerkesztőségének döntése alapján odaítélt díjak kiosztásáról és díjazottjairól, azaz Bereményi Gézáról, Géczi Jánosról és Kappanyos Andrásról szólt.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Három lehetősége volt egy reneszánszkori nőnek, ha ki akart törni az otthoni elnyomásból: özvegy, apáca vagy prostituált válhatott belőle. A nőknek akkoriban ugyanis nem voltak jogaik, férjük vagy apjuk tulajdonát képezték, nem választhattak maguknak hivatást, és sajnos a gyakori erőszakot és bántalmazást is el kellett tűrniük. Kivételek azonban akkor is akadtak, az egyik pedig Sofonisba Anguissola az első világhírű festőművésznő, akit már kora is elismert.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Óbuda egyik legszebb részén, az Árpád híd lábánál megbúvó Óbudai Társaskör múlt század eleji hangulatú épületegyüttesére néz a PONT Kiadó negyedik emeleti irodája. A kiadó alapítását Szávai Géza író kezdeményezte, miután 1989 elején kislányukkal, a 6. osztályos Eszterrel követték Erdélyből a már egy éve Budapesten kórházban gyógykezelt Ilonát. Házastársak és munkatársak, ritka egyetértésben „működnek” mindkét területen. Rendkívül érzékenyek a kisebbségiek és a hátrányos helyzetűek kultúrájának bemutatására, legyen az határon túli magyar irodalom, roma kultúra, vagy gyerekekről szóló szakirodalom.

Tovább a konyv7.hu cikkére >>>

Nemzetközileg elismert rendezőnk évek óta elsősorban külföldön dolgozik, s így minden hazai bemutatója fontos színházi esemény. Nemrég mutatták be rendezésében a kétestés Faustot a Katona József Színházban: az előadás négy díjat is kapott a Színházi Kritikusok Céhétől. Emellett a rendező a legjobb drámaíróknak járó Szép Ernő-jutalmat is megkapta „experimentális, égető társadalmi kérdéseket felvető színpadi szövegeiért”. Az általa alapított Krétakör társulattal világsikereket ért el. A Fidesz-kormány azonban drasztikusan megvonta a hazai független színházak támogatását, a szakmai kuratórium által megítélt összegeket az EMMI önhatalmúan továbbcsökkentette. A Krétakör vezetője tiltakozásként tavaly lemondott az állami támogatásról. Jelenleg honlapjukon a nézők segítségét kérik fennmaradásukhoz. A rendező a 168 Órának arról is beszélt, milyen alternatívák közt választhat ma egy magyar értelmiségi.

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

Állandóságot próbálnak teremteni abból a kiszámíthatatlan káoszból, ami számukra a világ. De hát a világ olykor másoknak is ilyen. Mit látnak, milyen összefüggéseket teremtenek az autizmussal élők?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Bethlenfalvy Ádám színész-drámatanár, műfordító és rendező a Trafó kortárs művészeti beavató programjáról, a Gondolat Generátorról mesélt. A projekt féléves rendszerben kínál foglalkozásokat az előadásokhoz kapcsolódóan (most a Felülről az ibolyáthoz, a Két nőhöz, a „there’s an elephant in every room…”-hoz, a Nyúzzatok meghez, Te egyenes vonalakkal álmodtál, én görbékkel, amelyeknek savas árnyékai voltakhoz). 

Tovább a trafohou.se cikkére >>>

A magyar világzene dojenje természetesen maga Bartók Béla, aki egész kultúrkorszaknyi távlatra meghatározta a népzenéhez való hozzáállást, most azonban nincs lehetőség ezen a nyomvonalon haladni, így nagyot ugrunk a 70-es évekbe, ekkortájt indult be ugyanis egy városi fiatalokból álló kör, akik nem feltétlenül egységes szemlélettel álltak a folklórhoz, de megteremtették az alapokat arra, ami aztán az első táncházakba, majd több irányba is kinőtte magát. Sebő Ferencék és a Muzsikás az indulást követően hamar önálló utakra leltek – Sebő a népzene egyik meghatározó teoretikus tudósa, valamint saját folkzenei formát és formációt létrehozó gyakorló muzsikus. A 70-es években és 80-as évek nagy részében is szinte kizárólag az állami lemezcég, a Hungaroton adott ki nép- és világzenei albumokat.

Tovább a dalszerzo.hu cikkére >>>

Telmo Pieper gondolt egy merészet és huszonévesen elővette a négyéves korában készített rajzait, hogy képzőművészként újraalkossa őket. Milyen lenne a világunk, ha hasonlítana a gyerekkori rajzainkra? Valami ilyesmi.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

A kötelező olvasmányok kérdése hosszú ideje vita tárgyát képezi az oktatásban, és rengeteg ellentétes véleményt olvashatunk a téma kapcsán. Az archaikus, mára már nehezen érthető szövegeket sok támadás érte ugyan, mégis a mai napig az általános műveltség fontos részeként tartja számon őket az ortodoxia. A témában Áfra János költő-szerkesztő-műkritikussal készítettünk interjút.

Tovább a lumens.hu cikkére >>>

Nem alapítja újra a józsefvárosi önkormányzat a Bárka Színházat, a teátrum a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kerül – olvasható a mai Magyar Nemzetben, és elsőre bizony elfacsarodik a szívünk, hiszen mégiscsak egy színház végleges megszűnéséről van szó. Bár, ha jobban belegondolunk, már egy ideje sejteni lehetett, hogy ez lesz a vége. Csak nem kellet volna eddig halogatni a döntést.

Tovább a valasz.hu cikkére >>>

Szabó Klára Petra kísérletező alkat, minden új munkájában, sorozatában vagy a mediális, vagy a korábban tőle megszokott tematikus kereteket feszegeti, tágítja. Évek óta van alkalmam együtt dolgozni vele, figyelemmel kísérni a munkáit, de újra és újra meglep. Mikor új sorozaton dolgozik, soha nem tudni, hogy tízméteres papírtekercsre applikált virágszőnyeg, akvarellekből készített animáció, helyspecifikus installáció vagy akvarell-kollázs születik-e majd legközelebb. Mindig meglepi a közönségét is, s mindig mer eltávolodni a számára ismerős közegtől, médiumtól, s nem utolsósorban saját korábbi munkáitól is. Ez a fajta művészi szabadság inspirálja és viszi előre. Ami mégis összeköti ezeket a munkákat, az a finom szenzibilitás, konceptuális szemlélet, s a jelenségek és emberek – itt elsősorban portréi alanyaira gondolok – egyszerre pontos és analitikus megfigyelése, megközelítése.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Tejszobor című kötetéért nemrég az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Debüt-díját kapta Láng Orsolya. A beszélgetés ennek apropóján indult el az éterben – így sikerült digitálisan közel hozni az eirodalomhoz a jelenleg Budapesten élő szerzőt.

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>>

A Mentőexpedíció (The Martian) a botanikusok kedvenc sci-fije lesz, de rajtuk és az ezermestereken kívül másoknak is érdemes 3D-ben megnézni moziban, a szép képek miatt. Monodráma a Marson, izgalom a Földön – bepillantunk a kamerák mögé is.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>