Szemle

Pont jókor! A bécsi Collegium Hungaricum most hívja fel a figyelmet – részben elfeledett – magyar művészekre, amikor a Belvedere Hagenbund-tárlata az egész csoportot újra reflektorfénybe állítja.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Egy hanyatlástörténet kanyarog Térey János verseskönyvének hátterében, nem először a szerző pályáján, és minden bizonnyal nem is utoljára. Nem maga a történet ismétlődik a versekben természetesen, hanem a struktúra. A hanyatlástörténet ugyanis lehet szétesés, megszűnés, kifakulás, elöregedés, kiüresedés, leromlás, elromosodás: mindezek felbukkannak a Moll lapjain. És egyaránt vonatkoznak országokra, városokra, épületekre, tájakra, nyelvre és műfajokra, emberekre. E kötetnek is lehetne emblémája a rom – a Térey-szak­irodalom már a szerző korábbi könyvei kapcsán is feszegette a romok relevanciáját.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Mindketten több nyelven beszélnek, műfordítók, imádják a színházat, a filmet és az irodalmat, mindkettejüket Debrecenhez köti a munkájuk, s még sohasem találkoztak egymással. Gula Marianna pár éve részt vett James Joyce Ulyssesének újrafordításában, Jámbor József az az ember, aki ezt a regényt már 12 évesen olvasta.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Amikor már minden (és semmi se) művészet, amikor már nem lehet új eszközökhöz nyúlni, amikor már a posztmodernnek is vége van, na, akkor mit tegyen az, aki a velejéig festő?

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

„Késni fogok tíz percet. Tudod, a busz... Ne haragudj.” „Huh, nem baj, mert én is késem ötöt... Bocsi.” Így indul két nő találkozása. Csík Mónika „mindentíróval” egy kávézóban ülünk le. Gyorsan megbeszéljük a fontos dolgokat, hogy kávét kérünk, és meleg tejjel, s hogy a napunk hátralévő része is teljesen be van táblázva, és aztán...

Tovább a hetnap.rs cikkére >>>

A hazai mozgókép-forgalmazás mai helyzetéről és a korszerű, modern technikai vívmányok felhasználásával történő mozgóképterjesztés újabb lehetőségeiről tart szakmai konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Film és Fotóművészeti Tagozata a Pesti Vigadó Kamaraszínházának termében február 2-3. között.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Horváth M. Judit fotóművész Néma párbeszéd című tárlatán sokként érheti az érdeklődőket az alkotások szokatlan válogatása. A fekete-fehér szociófotó nyers ereje és a szinte már giccsbehajló színes képek intimitása együtt új értelemet nyer, melyről így vall az alkotó: származásomból, lelki alkatomból, nem utolsó sorban női mivoltomból adódik, hogy számomra a valóság és a mese szorosan összefonódik, a köztük levő szűk mezsgye átjárható. Könnyedén lépek át egyikből a másikba, és e kettős létállapotból fakadó bizonytalanságomból születnek képeim… Lehetőséget teremtek az idegenség megismerésére, betekintést az általam kreált, rám jellemző világba, azt remélve, hogy érzelmi asszociációkat, meglepetést és felismerést váltok ki azokból, akik kapcsolatba kerülnek a képeimmel. A kiállítás a budapesti Artphoto galériában tekinthető meg.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

A megszokás langyosvize csöpög a nyakamba, délutánra unalomig áztat, és én reggel óta attól tartok, hogy egészen felold. – Szeifert Natália tárcája.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

– Most először írt gyerekkönyvet. Ha belegondol, annak idején vagy akár most is, mit várt, mit vár egy könyvtől? Milyen a jó könyv?

– A könyvek engem arra tanítottak, hogy a világ árnyalt és bonyolult. Tanuljak meg gondolkodni, és felejtsek el ítélkezni, hogy a teremtés eredeti gazdagságából minél inkább részesüljek. Az ember egyszerre állati lény és egyszerre lakozik benne isteni mag, jóra, szépre való törekvések csírájával. A világban tombol a gyűlölet és párhuzamosan, hatalmasan szerény rezgéseivel a szeretet és a béke lehetősége. Ezzel csak olyasmit szeretnék eldadogni, hogy a tolerancia, az együttérzés egyszerre természetes, és lehetséges, a rasszizmus és a kierekesztés úgyszintén. Nevelődés, döntés, gondolkodni akarás, belső fejlődés szándékának kérdése, hogy az életben merre tartunk. Minden egyes pillanatban metafizikus értelemben döntések előtt állunk. Erre jó ráeszmélni minél korábban. Szerintem egy regény ilyen módon, ebben a szférában képes hatni. Hiába szeretnénk hatékony módszert előállítni bizonyos jelenségek ellen, a regénynek nincs direkt hatása, mert a regény nem fegyver. Nem tünetekre lövő gyógyszer. Ha egy regény megsebez, akkor képes gyógyítani is. Talán a Carlo Párizsban ilyen. Kicsit megzavar, összezavar, elgondolkodtat. Erősít, árnyal, enyhít.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Nevezték provokatívnak, botrányosnak. Ironikusnak, túlzónak. Akinek viszont bejön, nagyon tud küzdeni ezért a művészetért. Kis Róka Csaba külföldi sikerek közepette, a Trafó Galériában, itthon.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Pihikről, modernségről és avíttságról, Indonéziáról, a költészet jógájáról, a DRÓTról és Szegedről beszélt a SzegediLapnak Weiner Sennyey Tibor költő, akinek február 9-én mutatják be legújabb, Pihik című verseskötetét Szegeden, a Kapca Kávézóban.

Tovább a szegedilap.hu cikkére >>>

A Litera új rovatot indít Kaptár címen. Benne fiatal írók, költők, kulturális újságírók és más művészeti ágak (képzőművészet, színház, film) képviselői írnak tárcát számukra fontos helyekről. Elsőként Gerőcs Péter írását olvashatják.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Egyelőre még ott tartunk, hogy a művészvilágból könnyebb pszichiátriára jutni, mint fordítva. A Morvacsik Alapítvánnyal szoros összefüggésben működő, tavaly nyílt Budapest Art Brut Galéria arra tesz kísérletet, hogy a pszichiátriától a művészetig vezető utat járhatóvá (járhatóbbá) tegye.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Nem hagyták magára barátai, írók, művészek, szlovénok és magyarok Gállos Orsolyát, amikor két évvel ezelőtt bekövetkezett a váratlan nagy baj. A dédapja 130 éves házában él ma is Pécsváradon, s ezt ő az évezred nagy kalandjának tartja. Mikor először jártam nála, megdöbbentem, látva a gyönyörű házat szecessziós bútoraival, hatalmas méreteivel, belső üveges tornácával, a könyvtárral, az udvari gesztenyefával.
Gállos Orsolya e cikk megjelenésével egy időben, a Magyar kultúra napján kapja meg – a Falvak Kultúrájáért Alapítvány előterjesztésére, az egyenrangú kultúrák ápolásáért – az Egyetemes Kultúra Lovagja kitüntető címet.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A japán avantgárd művészet egyik legkiemelkedőbb alakjaként számon tartott, táncos, koreográfus, multidiszciplináris Hiroaki Umeda január 30-án és 31-én, második alkalommal lép fel a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

Tovább az est.hu cikkére >>>

Egyikünknél sem volt tükörreflexes gép. A késedelemről beszéltünk. Hogy mégsem lehet lekésni a pillanatot, mert van valami bennünk, ami előre megérzi.

Mert mindig ugyanaz történik:

Beengedtél. Behívtalak.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

„Így kell eltölteni egy szombat estét” – szólalt meg magyar tagozatos tanítványom mellettem ülve. Igaza volt: egy jó bárban van ital, étel, fények, zene és kultúra. Mindent egyben talált az érdeklődő néző, aki 2015. január 17-én este ellátogatott az Ibsen Stúdiószínházba, ahol az előző évet lezáró és az újat megnyitó, legnagyobb Bárka-rendezvényt szervezték meg. Ahogy Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője előzetesen már a médiában elmondta, azért ünnepi az összejövetel, mert mindig a magyar kultúra napja közelében rendezik meg, mert visszatekintést ad az elmúlt évről, s mert kerül sor Bárka-díjasok köszöntésére, a díjak átadására is. Elsőként a főszerkesztő köszöntötte a protokollvendégeket, akik közül különösen fontos kiemelni Szarvas Pétert, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármesterét, aki ilyen minőségben először tisztelte meg a Bárka otthonát, a friss Bárka-díjasokat, a felolvasókat, az író-költőtársakat, a kitartó közönséget.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Pajor Tamás a nyolcvanas években a Neurotic frontembereként lett ismert, de a Rocktérítő című film forgatása közben megtért és önpusztító életmódját levetkőzve az Amen együttesben folytatta pályafutását. Az utóbbi években kevéssé aktív Amen tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, egy nyolcezer fős nagykoncerttel, Pajor Tamás pedig ősszel mutatta be új produkcióját. Az Összközmű lemezéről Pajor Tamással beszélgettünk.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 Az elmúlt évek 50 jelentős hazai art brut alkotójának 85 művét ismerhetik meg a látogatók a január 19-én hétfőn 16 órakor nyíló kiállításon.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

1986-ban önkéntesen kivonult az irodalomból, majd szándéka ellenére sem sikerült visszakerülnie a „belső körbe”. Zsarolással beszervezték, ügynökként kollégáiról kellett jelentenie. 1990 és 1992 között országgyűlési képviselő volt, 2012-ben több mint húsz év hallgatás után jelent meg verseskötete. Szokolay Zoltánnal beszélgettünk.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>