Szemle

Igazi áttörést hoz az El Kazovszkij-életmű, de a Magyar Nemzeti Galéria szempontjából is a november 6-án nyíló kiállítás. Rényi András kurátor felfejti az opus titkait azzal, hogy rávetíti az életet a műre, ugyanakkor az underground festőnő vásznai hatására kiforgatja sarkaiból a nemzeti kiállítási tradícióit, bevonja fekete vászonnal, kartonnal, plexivel, fehér dobozzal a rémes, rideg termeket és folyosókat, így téve alkalmasabbá az impulzív, expresszív festészet bemutatására.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Sosem tudom, hogy kell verseskötetet olvasni. „Kiolvasni” még kevésbé. Ha csak fellapozom, kötéstechnikai okokból mindig ugyanott nyílnak az oldalak: mintha egyes versek mindenáron szerepelni akarnának, mások csendesen meghúzódni, észrevétlennek maradni. Ha szisztematikusan állok neki, olyan, mintha egy ültő helyemben próbálnám végigenni egy étlap desszertkínálatát. Persze erre találták ki segítségül a kötetszerkesztést, ciklusokra bontást. Legyen hát így: fegyelmezetten. Minden napra egy kötetciklus. Biztos így a jó? Akárhogy is, egy a vége: a keresztbe- és oda-vissza olvasás, és a könyv egy saját szerkesztésű kötetté áll össze – inkább: esik szét, táruló és összezáruló lapokkal, megtörve a kötés eredeti törvényszerűségeit.

Tovább az avorospostakocsi.hu cikkére >>>

A zalaegerszegi Közellenség nyerte el idén a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb előadás díját. Az előadás rendezőjével, Sztarenki Pállal, aki egyben a Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője is, arról beszélgettünk, hogy miért fontos egy ilyen megmérettetés egy vidéki színház életében. De szó esett politikáról és műsorpolitikáról, és arról is, hogy ahogy a Közellenség, új ifjúsági bemutatójuk, a Kövek is megosztja a zalai közönséget.

Tovább a 7ora7.blog.hu cikkére >>>

Úgy tűnik, hogy a magyar műkereskedelem kilábalt a 2008-as gazdasági válság nyomán létrejött hullámvölgyből. Habár a korábban gyakori több tízmilliós leütések, vagy akár a százmillió forintos határt is meghaladó rekordok még mindig igen távolinak tűnnek, a nagyobb hazai aukciós házak árverési adatai alapján elmondhatjuk, hogy a festményvásárlás iránt fokozottabb érdeklődés mutatkozik, mint az elmúlt években.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Semmi nem használja el úgy az írót, mint a nyílt politizálás – állítja Darvasi László, akivel új, a Magvetőnél megjelent Isten. Haza. Csal. című kötete kapcsán beszélgettünk többek közöt menekültekről, az itt felejtett Kádár-rendszerről, és arról, mivel foglalatoskodik manapság Szív Ernő. Interjú.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A megszokott rend szerint roppant szellemesen, költségtakarékosan, ám sziporkázó vizuális kreativitással megkezdődött a 19. Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál. Előtte még hatalmas vastartályokban tüzek gyúltak a város különböző pontjain, mellettük komoly farakások biztosították az utánpótlást, és hamarosan együtt melegedhetett a metsző szélben minden menekült, a hajléktalanoktól a filmbarátokig.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Az esztergomi Szent Adalbert Központban 2015. október 15-én nyílt meg a „Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek!" című, az I. világháború áldozataira emlékező és emlékeztető kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia alkotóinak munkáiból.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Deák-Sárosi László amellett, hogy számos verset, filmelemző tanulmányt publikál, és az ELTE Nyelvészeti Doktori Iskolájának doktorjelöltje, zeneművészeti tevékenysége is jelentős. Klasszikusgitárosként két műsort rögzített lemezre, szóló- és kamaradarabokat is komponált, két zeneelméleti művet is jegyez, újabban pedig mint költő és szerkesztő öt olyan CD létrehozásában is érintett, amelyek megzenésített verseket tartalmaznak. Legutóbb a Keresztút című szonettkoszorúja látott napvilágot CD-n Kasó Tibor megzenésítésében és előadásában. Elkészült a Libás Matyi című elbeszélő költemények a megzenésítése is Farkas Mihály és Tóth István „Sztív” jóvoltából. Szerteágazó, de mégis szervesen összetartozó tevékenységeiről kérdeztük.

Tovább a parlando.hu oldalára >>>

A rendezvény mindenképp felülmúlta a várakozásokat. A nők helyzetének, a nőuralomnak a kérdése mint állítólag elcsépelt téma a programsorozaton több aspektusból, más színekben tűnt fel, mintegy kaleidoszkóp mutatkozott meg, ez volt az esemény legfőbb erénye. A filozófiától, irodalomtól, művészetektől, a társadalomtudományokon és a valláson át, egészen a színház és a film világáig rengeteg kérdés merült fel és ezekre együtt kerestük a választ nemcsak a beszélgetések közben, hanem a szünetekben is.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Talán nem tévedünk nagyot: a két vezető nemzetközi aukciósház történetében nem sokszor fordult elő, hogy egy árverésen vagy kéttucatnyi magyar munka szerepeljen. Most viszont lesz egy ilyen aukció.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A nemzeti kerettanterv kiszorítja a jelenkori magyar irodalmat a gimnáziumokból, ezzel egész nemzedékeket szoktat le az olvasásról. A rendszer magasról tesz a diák örömére, holott erről kellene szólnia az irodalomoktatásnak. Mi meg irodalomtörténettel és unalmas kötelezőkkel fárasztjuk szegényeket. De hogy mi történik az osztályteremben az ajtó becsukása után, az már a tanáron múlik, tanfelügyeleti rendszer és PÖCS/BECS ide vagy oda. Ha a pedagógus szeretné, megvan a lehetősége a határok feszegetésére, és becsempészheti Tóth Krisztina vagy Dragomán György műveit. Akár a Szózatról szóló órára.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

A debreceni Méliusz Könyvtár Újkerti Fiókkönyvtára szolgált helyszínéül az Irodalmi Kávéház programsorozat keretében október 22-én megrendezett könyvbemutatónak. A családias hangulatú eseményen Szeles Juditot Ilyen svéd című verseskötete kapcsán Áfra János – a kötet keresztapja – kérdezte svédekről, magyarokról, bevándorlásról, határhelyzetekről. A csengeri születésű Szeles Judit ugyanis tizenkét évvel ezelőtt szülőhazájából Svédországba költözött, első kötete pedig a szerkesztő, Lapis József, valamint a FISZ Hortus Conclusus könyvsorozat gondozásában jelent meg múlt héten, melyet egyelőre magyarul olvashatunk, és a skandináv mentalitás szellemi lenyomatába (is) betekintést enged nyerni.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Az RS9 Színház szeptember 29-én megnyitott kiállításán, a Mikó Fruzsina és Szabady Shira által létrehozott Ready-Made Poetry-n, a kiállítótérbe behozott, hétköznapi használati tárgyak és a kész műalkotások új, irodalmi kontextusba kerülését szemlélhetik a nézők.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Ma reggel tudtam meg, hogy anyámnak tegnap este megkegyelmeztek: anyám haza mehetett.

Nálunk minden, a régi családi fotók is szanaszét hevertek. Nagyjából 20 évvel ezelőtt, vizsgaidőszakban, a kötelező olvasmányok helyett Marquez „Száz év magányát” olvastam: ezt a fotót használtam könyvjelzőként. Aztán cipeltem magammal, mindenhová, a „Száz év magányt” is, meg benne a fotót.

Tovább a bardolatlan.blog.hu cikkére >>>

Milyen jó is lenne, ha a mindennapunk részévé válna, hogy bárhol az utcán hallhatunk élő komolyzenét – Szatmári Áron beszámolója a Zeneszüret Fesztiválról.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Ezúttal az egy igencsak népszerű külföldi oldal, a BoredPanda hozta le Márk gyönyörű ködös fotóit. Márk a kísérő szövegben azt írja, hogy a "ködvadászat" nem könnyű műfaj. Hosszú órákig kell tűrni a nedves hideget, lesben állva, mert "sohasem tudhatod, hol csinálhatod meg a legjobb képet". A képek 3 év termésének legjobbjai.

Tovűbb a szeretlekmagyarorszag.hu cikkére >>>

Az Athenaeum Kiadó gondozásában szeptemberben megjelent interjúkötet, a Peremvilág a borító tanúsága szerint „beszélgetőkönyv”, mely titkok feltárását ígéri. „Bűnös vágyak, tiltott szerelmek” – leleplező könyv, gondolhatnánk. De mit kapunk a hangzatos szlogenek után, ha elolvassuk a könyvet? Természetesen ezeknél sokkal többet. A Peremvilág lapjain Onagy Zoltán író, szerkesztő beszélget Gulisio Tímeával, aki 26 évesen író, költő, festő, ám a kérdések mégsem közéleti szerepei köré csoportosulnak – Tímea leszbikussága, a homoszexualitásról való gondolatai, ennek tükrében alakuló mindennapjai kerülnek a boncasztalra.

Tovább az artnews.hu cikkére >>>

Az 1956-os forradalom kitörésének napján, október 23-án bemutatott Találkozásban hihetetlen szikársággal és fájdalmas szépséggel rajzolódik ki egy női sors, egy nő szenvedéstörténete. Ahogyan Mária mondja a darabban: ez a világ legszebb szerelmes története. A Pesti Színház bemutatója előtt, a próbákat követően beszélgettem Börcsök Enikővel.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A kollekció összetételéből fakadóan változatos utazást élhetünk át, egy izgalmas tér-idő élményt. A Centro de ArteModerna gyűjteménye színes, többszintű olvasatot kínál, melyben találhatóak kollázsok (forradalmi hősökkel, szimbólumokkal, zenei utalásokkal kísérve), szürreális videomunkák, önanalitikus, önismétlő, sokaságukkal sokkoló, vagy monotóniákkal operáló fotográfiai prezentációk, humoros-ironikus objektek, rendeltetésüket kinőtt, elhagyott tárgyak, installációk…

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>