Szemle

„Los Angelesben is magyarul álmodtam. Magyar költő vagyok, aki történetesen cigány. A cigányságom pedig adottság, nem érdem, nem szégyen, így akarta a jóisten, és nem cserélném el másra." - a költő és divattervező Galyas Éva Klárával készült beszélgetésünket és a költőnő verseit olvashatjátok a DRÓTon.

Tovább a drot.eu cikkére >>>

Szabó T. Anna József Attila-díjas költő, író, műfordító, a magyar kortárs irodalom egyik legjelentősebb szerzője, 1987-ben kamaszlányként családjával együtt települt át Kolozsvárról Magyarországra. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1997-ben magyar–angol szakos tanári és előadói diplomát szerzett, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban rendszeresen közöl verseket, esszéket, rövidprózát.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Három kortárs festőművész, Aknay János, ef Zámbó István és Tábori Csaba Jézus életéről készült képei láthatók csütörtöktől a szegedi Reök-palotában.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Úgy hallom, néhány hónap alatt írta meg Az ítéletidőt, melyben angyalok és ördögök figyelik, amint Magyarországot eléri a végítélet. Két napja még utolsó simításokat végzett a szövegen a kiadóban, aztán letette, azt mondta, elfáradt. – Kőrösi Zoltánra Nagy Gabriella emlékezik.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Vászon helyett érintőképernyő, filmkockák helyett pixelek, tekercsek helyett gigabyte-ok, mozijegyek helyett torrent oldalak. Lehet még a filmek szentélye a mai tizenévesek körében a mozi? A Budapest Film Zrt. szerint a válasz egyértelműen: igen. Ezért indították el 2013-ban, s működtetik egyre nagyobb erőbedobással a Suli-Mozi programot, amelynek keretében afféle filmnézős, kibeszélős mozizást kínálnak tizenéveseknek Budapest patinás art mozijaiban.

Tovább a nullahategy.hu cikkére >>>

Kalapács alatt Kertész, Brassaï és Kepes emblematikus fotói. A tavaly őszi sikeres párizsi árverések után újra magyar napok, most New Yorkban.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A jó gyerekkönyvben nagy hangsúlyt kap az illusztráció. A rajz ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb része a mesének, különösen, ha az piciknek szól. Gyakran megesik, hogy nem is a történet születik meg előbb, hanem a képekhez kell mesét kitalálni. Én meg szeretem, ha engem, a felnőttet is gyönyörködtet, elragad vagy meglep a gyerekkönyv grafikája.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Négy zsidó költő – a mártírsorsú Szenes Hanna és Oszip Mandelstam, valamint Paul Celan és Nelly Sachs – verseinek szép, érzékeny megzenésítése hallható a Göncölszekér együttes Izrael földjén című lemezén. A Zsidó Kulturális Fesztiválon tartott bemutatkozás után, március 19-én – Magyarország német megszállásának évfordulóján– a Frankel Zsinagógában is hallhatók lesznek a lemez dalai. A fiatal muzsikusokból álló zenekar fő hivatásának a 20. századi és kortárs költészet megismertetését tartja – minőségi zenei kontextusban.

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

Nincs még egy olyan kortárs művészettel foglalkozó magyar galéria, amelyhez olyan, a határon túl is ismert művészek kötődtek, kötődnek, mint a Várfok Galéria, amelyben többek között Rozsda Endre, Francoise Gilot műveit találhatják meg az érdeklődők. Alkotásaik a kortárs magyar művészet élvonalába tartozó kollégáik művei mellett most is láthatók a kiállítóteremben. Az alkalom sem mellékes: a galéria a közelmúltban ünnepelte létrejötte 25. évfordulóját.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Keresztesi József apollinaire-i lágysággal korholja a szépséges gyomokat és virágokat elpusztító orrszarvút: „Rinocérosz, te bamba állat, / letépted ezt a hangaszálat” – Lapis József recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Második alkalommal rendezik meg Szlovéniában a február 3–6-ig tartó MENT fesztivált, ami a Bécs–Pozsony Waveshez hasonlóan egy olyan zenei showcase-t kínál, amely egyre jelentősebb szerepet tölt be a térség zeneiparában. A fesztiválra idén meghívást kapott a közel kétéves múltra visszatekintő, instrumentális zenéjét csak „jazz for metalheads”-ként meghatározó makrohang is. A trió basszusgitárosával, Gyányi Marcellel a ljubljanai koncert előtt beszélgettünk.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Több mint egy éve új – egész erdélyi vonatkozásban fontos – intézménye van Sepsiszentgyörgynek. Ennek megálmodója a valamikor itt gyermekeskedett Jakobovits Miklós – a Barabás Miklós Céh újraalakulása utáni első elnöke – volt. Jakobovitsot nemcsak Sepsiszentgyörggyel kötötte össze az élete, hanem Nagyváraddal is, ahol alkotó éveit végigélte. Ott alakult ki barátságuk, lelki-szellemi rokonságuk Jovián Györggyel. Jovián a megnyitón erre a barátságra hivatkozott, s a meghívásra igennel válaszolni Jakobovits Miklós emléke kötelezte. Kötelezhette erdélyi-partiumi múltja, emléke is. Itt, ezen a tájon súlyosabb a jelentősége a “hely szellemének”, s azon belül: a magyarsághoz való tartozásnak. Az innen elindult művész számára a szülőföld hívása szent.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

„Aranykeretes dédapám mögé három könyv fért be. Az Éjszakai medvevadászat a tó jegén mögé kettő, aztán felfedeztem a vécétartályt, ahová külön fiókot építettem a könyveknek.” – A Müpában, a Literárium-sorozat januári vendége Márton László volt. Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A Booker-díjas Ian McEwan komoly hazai rajongótáborral rendelkezik, például a Vágy és vezeklés (Atonement, 2001) című regényét még azok is ismerik, akik nem olvasták, a filmadaptáció óta biztosan. A novelláit itthon kissé mostohán kezeljük, pedig azok is megérnek egy misét – de egy olvasást biztosan. Emeljük le a polcról a Geometriát!

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Az acb Attachment kiállítótermében, amely nem először ad teret hazai konceptualisták számára, a január 14-i megnyitóval kezdődően Halász Péter Tamás társadalmi kérdésekben elkötelezett művészetének legújabb állomását tekinthetjük meg. A kiállítótér – amely március elejéig várja az érdeklődőket – korlátozott befogadóképessége tökéletes kiegészítőjévé válik az alkotó konceptuális gondolatiságának, és ezt a jelöletlen művekben megjelenő vizualitáskritika még jobban hangsúlyozza.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Vannak hivatalos és nem-hivatalos, törvényes és törvénytelen embertársaink. „Rendes emberek”, akik rendelkeznek útlevélszámmal, szállással, bankszámlával, biztosítással, jól dokumentált ősökkel, fényképalbumokba rendezett nagymamával és nagypapával és „rendetlenek”, akik csak egymástól és nem az államtól vagy a törvényektől függnek. Emberek, akiktől elrabolták a papírjaikat, emberek, akiknek nem voltak papírjaik, akik nem is tudják igazolni, hogy kifélék-mifélék…, akik hiába igazolják, senki nem hisz nekik. Ők azok, akik nyugodtan nevezhetik magukat fogorvosnak, archeológusnak, nem tudnak dokumentálni semmit – a törvényen kívül, már-már virtuális módon élnek köztünk.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

…jóval inkább tanúskodik komoly színházcsinálói, előadóművészi, mint koreográfusi kvalitásról. Ennek ellenére – vagy éppen ezért is – különleges, szép és értékes tapasztalás, ahogyan az eleinte számunkra idegen „szerzetek” belső világával azonosulunk, ahogyan lassacskán fölismerhetjük, fölfedezhetjük magunkat bennük.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Még a Várfok Galériában rendezett, őszi, Dimenziók című kiállítása után közelítettük meg, hogy meséljen nem könnyen difiniálható műveiről.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Szabó Imola Julianna, 1984, Budapest. Író, táncelméleti szakíró, intermediális alkotó. Versprózákat és meséket ír, szöveg/tánc/réteg videókat készít, összművészeti projektekben vesz részt. Kutatási területe a kontakt tánc. Varratok című verspróza kötete 2014-ben jelent meg az L’Harmattan Kiadó gondozásában. „Ha a prózák festmények lennének, akvarellek lennének.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A keretek közül csak az életből kilépve lehet távozni. – Apró Annamária színikritikája.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>