Szemle

Néhány hete jelent meg egy különleges könyv, mely egyszerre művészeti album és riportkötet:

Színekben oldott életek.
Cigány festőnők a mai Magyarországon
Medgyesi Gabriella és Garancsi Györgyi kötete
Kiadó: Protea Kulturális Egyesület, 2011

Tovább a szellemkeponline.hu cikkére >>>

Egyszer, nagyon régen, az erdőszélen élt egy népség. Vándoroltak, kuruzsoltak, éppen csak, hogy éhen nem haltak. A cudar világ minden baját, urambátyám minden mocskát beletörölhették e népségbe.

Tovább a gepnarancs.hu cikkére >>>

Egy ország nem csak attól nagy, ha határait három tenger mossa, hanem a benne élő emberektől is. Magyarországot olimpiai bajnok sportolókként, világhírű zenészekként, vagy a dolgukat tisztességesen végző, hétköznapi hősökként a romák is naggyá teszik. Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, szabadságküzdelmekben vagy a munkában, a romák hosszú századok óta részei és alakítói a magyar történelemnek, kultúrának.

Tovább az index.hu cikkére >>>

Elsőkönyvesnél nem szoktak ilyen sokan lenni, ismeri el mosolyogva a pénztáros lány az Írók Boltjában, ahol éppen Szaniszló Judit Beenged című kötetét mutatja be a Magvető Kiadó. Említett pénztáros lány az est végén a mi kedvünkért veszi be a könyv utolsó példányát a kirakatból, mert az aktuális készlet éppen elfogyott. Azt hiszem, ezt nevezik sikernek, aminek itt a Díványnál külön is örülünk, hiszen a Beenged írója Stílfűrész rovatunk állandó szerzője, akinek már decemberi Petri-díját is megünnepeltük.

Tovább a divany.hu cikkére >>>

A budapesti Katona József Színházban Schilling Árpád rendezésében, Márton László újrafordításában lassan egy éve játsszák nagy sikerrel Johann Wolfgang von Goethe Faustjának első és második részét. A friss fordításnak nyelvi sokszínűségén, aktualitásán és bravúrjain kívül az is a különlegessége, hogy most először ültette át magyarra ugyanaz a szerző a klasszikus mű mindkét részét. A múlt év végén a teljes fordítás könyv alakban is megjelent a Kalligram kiadónál. Márton Lászlóra mindeddig elsősorban rangos íróként figyeltünk – most a műfordítót szólítjuk meg.

Tovább a magyaridok.hu cikkére >>>

Jó egy évvel ezelőtt láttam Erdélyi Gábor kiállítását a Godot Galériában, nem kellett sokat várnom a következőre. Lehet ezt még überolni? – tettem fel a kérdést a korábbi írásomban. Talán Erdélyi Gábor iróniájából ered, nem kell a festészetet komolyan venni. Csak lazán és könnyedén, humorral szemléljük a falsíkokra helyezett képeket. Most nem megvasalt sarkú képek előtt állok a Hordozó című kiállításon. A képek háttere változott meg, kiegészítői színes szövetek, selymek. Következetesen folytatja útját, kitérőnek hat, holott most mélyed el a monokróm világában, hogy az mennyire színes tud lenni.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A könyv erényei közé tartozik a variabilitás, ugyanakkor az írásokban jól azonosítható egy erős és jellegzetes elbeszélői hang. – Tóth Orsolya recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Dévai Nagy Kamilla Liszt-, Bartók- és Kazinczy-díjas előadóművész életútját erdélyi gyökerei határozták meg, és teszik azt ma is változatlanul. Negyvennyolcadik éve énekel a nagyvilágban szétszóródott magyarságnak. Számos elismerés birtokosa. 2016. március 15-én a Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki.

Tovább a hetnap.rs cikkére >>>

Jovánovics György elképzeléseit évtizedek óta a műfajokon átívelő, ugyanakkor elsődlegesen mindig a szobrászathoz köthető gondolkodás, a pedagógiai szemlélet, az intellektuális megközelítésmód határozza meg. Széles spektrumú művészettörténeti vonatkozásrendszerbe foglalt műveiben gyakran jelennek meg filozófiai, irodalmi, zenei inspirációk. A Vaszary Villában megrendezett kiállítás ebből a komplex rendszerből nyújt keresztmetszetet, a hatvanas években készült korai művektől kezdve, egészen a külön e tárlatra létrejövő alkotásokig.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Tari István író, költő, képzőművész József Attila-díjat kapott. A Vajdaság-szerte ismert irodalmárt, politikust, a Magyar Nemzeti Tanács tagját munkásságáról, a vajdasági magyar közéletről, illetve a jelenlegi politikai helyzetről kérdeztük.

Tovább a hetnap.rs cikkére >>>

Barátaim, gondoltátok-e valaha is, hogy olyannak juttatjuk egyszer a Sziveri János-díjat, aki a költészeten túl a filozófiát is műveli, s azzal egy időben a képzőművészetet is? - Az idén Áfra János kapta a Sziveri-díjat. Géczi János laudációját olvashatják.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Az elmúlt évek szárnyalását tavaly visszaesés követte, de a legdrágább művek piaca még magasabb fokozatba kapcsolt.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Múlt hét csütörtökön André Ferenc Kötet előttiek estjén jártunk az RS9 “Vallai Kert”-ben. A termet diszkréten megtöltők egy cseppet sem unalmas, pezsgő, performatív beszélgetésnek lehettek tanúi, jobbnál jobb szövegekkel, személyes információkkal fűszerezve az Erdélyből érkezett André Ferenc és az őt kérdező Závada Péter társaságában.

Tovább a contextus.hu cikkére >>>

Felére csökkenti az NKA a folyóiratokra fordítható keretet. Tiltakozni kéne, de a kuratóriumok tele vannak az MMA embereivel.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

Fekete madonnák démoni ebekkel, hibridekkel, avagy: víziók, szakrális (de)formációk a zsinagógában, melynek rejtett szerkezet-rendszere új dimenziókba, szinesztéziába öltöztetve tárul fel. A tér felavatásának (a meghívó bűvös négyzetébe rejtjelesen ágyazott) címe: A Nagy Gólem látogatása!

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Ahogy arról korábban beszámoltunk, rekordszámú látogató és óriási médiafigyelem övezte a Lipcsei Könyvvásár idei eseménysorozatát. Hasonló tömegmegmozdulásra legfeljebb arénakoncertek, világbajnokságok, és téli/nyári leárazás környékén van példa. A város szélén 25 éve felhúzott öt kiállítási megacsarnok, ahol nemrég még menekülteket szállásoltak el, ilyenkor egy hosszú hétvégére nyüzsgő irodalmi pályaudvar lesz.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Féljünk vagy nevessünk? Juronics Tamás Turandotjában feltárul az őrült valóság.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Budapest tele van apró érdekességekkel, melyeknek egy része köztudomású, másik része viszont megbújik az ismeretlenségben. A Városi levegő felismerős sorozata Budapest gyakran látott homlokzatainak és épületrészleteinek szépségére hívja fel a figyelmet, ebben a rejtett szépségeket bemutató sorozatban pedig egy-egy épület rejtőzködő érdekességeit tárjuk fel.

Tovább a varosilevego.blog.hu cikkére >>>

„Rab vagy, amíg a szíved lázad / - úgy szabadulsz, ha kényedül / nem raksz magadnak olyan házat, / melybe háziúr települ.” – Krusovszky Dénes fémes, első olvasatra hideg lírájának nagy elődje, József Attila írja ezeket a sorokat (többféle változatban), és a mai utód – ha tudja, ha nem – megpróbálja elfogadni a múltból jövő ajánlást. A kötetről kötetre (Az összes nevem, A felesleges part, de ide tartozik az utóbbi évek egyik legjobb gyerekvers-kötete, a Mindenhol ott vagyok is) nyilván tudatosan emelt líra-épületben a szerző az egyetlen jogos tulajdonos. Az olvasó, ha benne jár, vendég. Megérkezik, otthonra talál, aztán mehet tovább. Jó esetben ismerős lesz. És ez nem kevés egy verseskötettől. Hogy ismerőssé tesz. A szerző emlékeinek háza az olvasó háza is lehet.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

2016-ban folyóiratunk rendszeres szerzője, Sipos Balázs kapta a fiatal, egyedi hangú kritikusoknak járó Bodor Béla-díjat. Ennek apropóján Mohácsi Balázs készített vele interjút.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>