Szemle

„A Birodalmi Kórház mocsárra épült. Egykor kelmefestők dolgoztak itt. Fehérítés előtt itt áztatták hatalmas vásznaikat. A gőz állandó ködbe burkolta a környéket. Miután felépült a Birodalmi Kórház, a kelmefestők helyébe orvosok és kutatók léptek. Az ország legjobb koponyái dolgoztak itt, a legtökéletesebb technológia segítségével. A mű megkoronázásaként pedig a BIRODALOM nevet adták a helynek. Pontosan definiálták az élet fogalmát, a tudatlanság és a babona többé nem áshatta alá a tudományt. De talán túl sok volt a gőgből, a szellem következetes tagadásából: mintha a hideg és a nedvesség visszatérőben volna. A kifáradás apró jeleit látni az egyébként oly masszív és modern épületeken. Még nincs élő, aki tudná, de a BIRODALOM kapuja újra kitárul előttünk.”

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Az immár 230 éves múlttal rendelkező Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium nagy hangsúlyt fektet az önálló tervezői gondolkodásmód kialakítására és a kivitelezésre egyaránt. A hagyományos kézműves technikák, szerszámok és eszközök megismertetése mellett a legmodernebb technológiákat is igyekszik elérhetővé tenni a tanulói számára – ebben a tanévben például rendelkezésre áll már gravírozógép és 3D-nyomtató is.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

semmi szín című verseskötete a Könyvfesztiválra jelenik meg; a Műút szerkesztője, négy és fél verseskönyv és egy regény szerzője, vizuális művész: ír, olvas, firkál de elmondása szerint az utóbbi időben a sorrend megcserélődött, és ma már inkább firkál, olvas, ír. Következő lépésként szeretné kötetbe rendezni a meglévő avantgardista szövegeit, képverseit, grafikáit, és tervez egy raplemezt is. Mindezek mellett áprilisban kiállítása nyílt, amelyen három másik költő, Áfra János, Tóth Kinga és Fenyvesi Ottó képzőművészeti munkáit is megtekinthetjük. kabai lóránt beszél szerkesztői munkáról, nehézségekről, verspromócióról, tehetséggondozásról és persze az új kötetről.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

A Legjobb férfi alakítás díját nyerte el a Bács Miklós, Octavian Saiu és Török Ákos alkotta szakmai zsűritől az Aradi Kamaraszínház Gyerekességek című előadásában nyújtott alakításáért Lung László Zsolt színművész a bákói „Valentin Silvestru” Nemzetközi Monodráma Fesztiválon. Az előadás rendezője Tapasztó Ernő.

Tovább a 7ora7.blog.hu cikkére >>>

2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Ami a költészetet illeti, annyi minden volt a huszadik században, és még annyi minden lesz a huszonegyedikben, hogy minket már elég nehéz meglepni. Voltak és lesznek itt betépett szerelmesek, adrenalinfüggő forradalmárok, lírikus (ki)elégikusok, vizuálakrobaták és csak a Jóisten tudja, még kik nem. Ilyen a líraszakma, gyerekek. Aztán néha, mondjuk évente egyszer, mégis meglepődünk. Különleges pillanat.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Bach János-passiója, lenne-e kedvem hozzá. Egykori csoporttársam, Fekete Zoltán írt rám Facebookon, ő is szerepel benne, a Nyíregyházi Cantemus Kórusban énekel. Hmm. Két és fél óra szünet nélkül. Gyarló gondolat. Másrészt: Bach János-passióját régről ismertem, felemelő, csodálatos mű. Még az is eszembe jut, valaki egyszer azt mondta, a János-passiót hallgatva bizonyosnak érzi Isten létezését. Ez még húsvét előtt volt - ahhoz a lelki készülődéshez mi többet, mi szebbet kívánhatnánk...

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Egy jelentős, és sok tekintetben újdonságot jelentő anyag látható a Magyar Nemzeti Galériában. A jekatyerinburgi avantgárd gyűjteményről beszélgettünk Gergely Mariann művészettörténésszel.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az immáron 23. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma.

Tovább a konyvfesztival.com cikkére >>>

A maga nemében egyedi bemutatóra készül csütörtökön délután három órakor a Hevesi Sándor Színház. Nem elég, hogy a szerző kortársunk, de az ifjúsági darab eredeti szereplői is köztünk élnek.

Tovább a hevesisandorszinhaz.hu cikkére >>>

Mikor Daróczi Ágnes felkért a kiállítás megnyitására, szinte biztos voltam benne, hogy Ferkovics József nagy erejű, drámai Holokauszt-sorozata kapcsán kell majd beszélnem. Hiszen ugyan a rasszizmus elleni küzdelem világnapján gyűltünk itt össze, de a romák ellen a II. világháború során elkövetett genocídiumot ez alkalommal sem szabad feledni. Bársony János és Daróczi Ágnes Porrajmos-monográfiájában a szörnytettek ismertetésén túl a történetek utáni össztársadalmi közöny, amnézia az igazán mellbevágó, az a hivatalos közömbösség, mely az áldozatok végtisztességére és emlékére irányuló kezdeményezéseket kezeli. S a melléklet: az azonosítható áldozatok, a koncentrációs táborba hurcolt és munkaszolgálatban elpusztult több ezer férfi, nő és gyerek, családok, rokonok kopogó iszonyatú névsora.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

A véletlen úgy hozta, hogy Papp-Für János, a Magyar Írószövetség tagja, rendhagyó irodalomóráit jórészt nem ép, hanem sajátos nevelési igényű gyermekcsoportokban tartja. A zenész-költő a tanulási nehézségekkel küzdő, enyhe, közepes vagy súlyos értelmi sérült gyerekeknek ta

Tovább a naplo.hu cikkére >>>

A kortárs lengyel film az európai filmművészet egyik legérdekesebb jelensége. Az utóbbi évek kínálata és a számos fesztiváldíj – köztük az Ida Oscar-díja – igazolják a lengyel filmek erős pozícióját. És hogy milyen volt a 2015-ös év? Izgalmas, műfajilag sokszínű, és többnyire nők uralták. A lengyel Sasok (Orły) filmdíjakat is többségében női alkotók vitték el. A 22. Lengyel Filmtavasz az elmúlt év gazdag filmes kínálatból mutat be néhány kivételes alkotást, melyekre mindenképp érdemes legalább egy estét szánni a moziban.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Pécs minden szakmai segítséget és háttéradatot megad a Csontváry-ötletpályázaton induló azon pályázóknak, akik a festő alkotásait bemutató új múzeumot a baranyai megyeszékhelyre tervezik – közölte Páva Zsolt (Fidesz–KDNP) polgármester csütörtökön sajtótájékoztatón Pécsett.

Tovább mno.hu cikkére >>>

A költő prózáját olvashatjuk ismét, három kiadást is megért, Mennyei egyetem c. regénye után. (Időközben lírájáról két kötet is megjelent: Kabdebó Lóránt és Szepes Erika jóvoltából.) S valóban: a Minden kezdet „bizalommal és reménnyel telítődő” mű, ahogyan az ajánlásban olvashatjuk.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A Get Closer Budapest Jazz Fest 2016 koncertjei közt mindhárom napon lesz vers és zene, a Clavis Irodalmi Ügynökség szervezésében. Elsőként április 22-én, pénteken Háy János lép színpadra, felolvasását Kardos Dániel, Mogyoró Kornél gitár-ütősök duója kíséri.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Nyári Istvánt leginkább (hiper)realizmus és pop-szürrealizmus határán egyensúlyozó, egész falakat betöltő festményeiről ismerik. Alkotásai kapcsán általában poszthumán víziókat, giccsbe hajló elemeket, abszurd szituációkat és különböző szubkultúrákból válogatott jelenségeket emlegetnek, amelyek szatirikus, már-már ijesztő módon tükrözik a XXI. század fogyasztói társadalmának abszurditásait és tárgyiasult környezetünk nyomasztó fixációit. Az elmúlt 20-25 évben készített festmények számos egyéni és csoportos kiállítást megjártak már, valamint olyan közgyűjteményekben is fellelhetőek, mint a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum vagy a Szombathelyi Képtár.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Éppen csak a csilláron nem lógnak emberek. Hiába csodálkozom rá újra és újra, hogy a hazai irodalmi közeg egy-egy különösen nagyra becsült és viszonylag szélesebb körben elismert szereplőjének estjei mennyi embert vonzanak, tény, hogy három terem és egy folyosó most is megtelik a Petőfi Irodalmi Múzeumban, többeknek csak állóhely jut, az ablakpárkányra támaszkodnak, vagy a földön ülve nyújtogatják a nyakukat, hogy láthassanak valamit a kivetítőből. És az ilyesmi nem is olyan ritka. Vagy én járok túl gyakran irodalmi rendezvényekre, esetleg a PIM helyét vehetné át egy színházterem vagy sportcsarnok, bár mégiscsak jobb azt látni, ha sokan vannak kis helyen.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A Mozinet az első online filmmagazinként indult, de ma már inkább artfilmforgalmazóként ismerik a nevét – többek között ők forgalmazták itthon a Saul fiát. Böszörményi Gábor, a Mozinet ügyvezetője arról mesélt, hogyan jutottak el a betárcsázós nettel feltöltött filmkritikáktól a Saul fia elsöprő sikeréig.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

A Magyar Nemzeti Galéria főépületének legfelső emeletén kivételesen szépen rendezett és emészthető tárlatot láthatunk május 1-ig a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeumot először elhagyó képekből. A kiállítás „A művészet forradalma”címen fut, mely rendkívül találó, hiszen a mai ember számára a modern orosz művészet talán legismertebb és leghangsúlyosabb korszaka kerül feldolgozásra, melynek elengedhetetlen kísérője az orosz politikai viszonyok változása, valamint az azzal párhuzamosan, egy bölcsőben való formálódás.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>