Videó

Posta Ákos István videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Ha azt hinnénk, "egy újabb Fehér", akkor tévednénk. Ötvenes évekbeli családi fotók alapján leheletfinom munkák, igen magas szinten. Még láthatók a Lengyel Intézet galériájában.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

A kortárs költészet klasszikusának életműsorozata indul a Jelenkornál. Ennek első, a napokban boltokba került darabja az eredetileg 1980-ban megjelent, monumentális verseskötet, a Világpor. A déli határzár mellett fekvő Palicson élő szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre, itt próbáltunk interjút készíteni vele. A szó hagyományos értelmében ez nem sikerült.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

 

Klasszikusnak korántsem nevezhető darab színpadra állítására vállalkozott Vas-Zoltán Iván rendező. Elfriede Jelinek Rohonc (Az öldöklő angyal) című ősbemutatója április 29-én, és 30-án az egykori zsidó gettó közepén, a Kazinczy utcai Tesla Kulturális Központ Teátrumában kapott helyet. A témáját és szövegét tekintve is fajsúlyos, az elembertelenedés botrányáról szóló előadás nem kis feladat elé állítja a színészeket. A két főszereplővel, Szalay Krisztával és Cserna Antallal beszélgettünk.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

– Elkezdtem mágikus realisztikus, Gulácsyt idéző képeket festeni, amelyeket nem lehetett akkoriban kiállítani: túlságosan szexinek találták őket, például a páncélos lovagok kardja között, nyitott, vörös köntösben előlibbenő meztelen nőt – meséli Révész László László képzőművész legújabb, a Neon Galériában nyílt Serviam-Non Serviam című kiállítása kapcsán.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Az irodalomban tényleg mindenki gengszter? Ez a vég kezdete? Ott voltunk az NKA folyóiratokkal kapcsolatos sajtótájékoztatóján Budapesten, ahol kiderült, hogy a Mozgó Világot azért nem támogatja Csontos János, mert Gyurcsány Ferenccel készítettek interjút, illetve a szigorúan szakmai kollégium vezetője nem talált kivetnivalót abban, hogy a saját maga főszerkesztette Irodalmi Magazinnak a kollégium négy millió forint támogatást ítélt meg, míg más lapok ellehetetlenülnek. Felvételünkünkön megszólal Doncsev András (az NKA alelnöke), Tompa Andrea (a megszűnő Színház folyóirat főszerkesztője), Dr. Jánosi Zoltán (a Szépirodalom Kollégium vezetője), Erős Kinga (a Szépirodalom Kollégium tagja, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja), és Csontos János (a Szépirodalmi Kollégium minisztériumi delegált tagja, az emlékezetes Kertész Imre nekrológ szerzője, amelyre itt a DRÓTon is reflektáltunk).

Tovább a drot.eu cikkére >>>

 

Vannak, akik számára ez nem csak egy elvont, költői kérdés: például annak a több mint 500 „hátrányos helyzetű” fiatalnak, akik a Snétberger Zenei Tehetségközpontba jelentkezve egy jobb jövőről álmodnak, amiben a zene által élhetnek -nem csak érzelmileg- teljes életet.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

A pécsi Király utca talán a legnépszerűbb a belvárosi utcák sorában, annak ellenére is, hogy nagyon sok kisbolt szűnt meg ott az elmúlt néhány évtizedben. Cseri László fotóesszéje építészeti értékeit és különös hangulatait mutatja be.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Harmadik korszakába lépett a népszerű költészeti tehetséggondozó műhely, a dokk.hu. Az új főszerkesztő részvételével csak úgy repkedtek az ötletek a portál megújításával kapcsolatban, az „email-magánklinikától” a költői sarokszobáig. A pergő felolvasások mellett végül egy eredeti török dal is felcsendült. - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/2016-maj-6-1825/megujulo-verskikoto#sthash.EkxhXELo.dpuf

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

Hagyományainkhoz híven idén is bemutattuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai színész szakán végző hallgatókat. A végzős interjúk után ezúttal megkeressük a három osztályfőnököt is, és az osztály apropóján alaposan kifaggatjuk őket. Másodjára Bagossy Lászlóval beszélgettünk a most zajló felvételikről, arról, hogy miért döntött úgy, tanár és osztályfőnök lesz, valamint a tanári és rendezői szerep közti ellentétről.

Tovább a 7ora7.blog.hu cikkére >>>

 

Tizenöt képet állít ki František Turcsányi a Miskolci Nemzeti Színház Fehér Termében, a Határtalan napok című fesztivál keretében. A szlovákiai alkotó műveire ránézve első pillantásra megérezzük, hogy van valamilyen egzotikus ízük, akár a formavilágot, akár a színvilágot vesszük alapul. Ha nem ismernénk életútjának egynémely motívumát, nehezen jönnénk rá, hogy festői látásmódja honnan nyerte gyökérzetét, annyira eredeti és más, mint ami általában jellemző.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 

Sötét, fekete-lilás füstbe vesző Bábel torony: ez a kép uralja Moskát Anita első regényének borítóját. Amit ígér a kompozíció, azt kapjuk a szövegtől: sötét tónusú fantasy, egy újragondolt Bábel-történetet, ahol a napsütötte, sivatagos világ ellenére oly kevés a fény, hogy az már nemcsak a karaktereknek, de az olvasónak is fáj.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Nem igényel rendkívüli éleslátást annak megállapítása, hogy az egyszemélyes gyerekelőadás sikerültségének két meghatározó eleme van: maga az anyag és aki előáll vele. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a produkció milyen korú közönséget céloz meg. Minél kisebbek a nézők, valószínűleg annál erősebb tényező az előadó hozzáértése, tapasztalata, színészi ereje, személyes szuggesztivitása. Minél nagyobb gyerekek képezik a publikumot, annál inkább hathatnak a bonyolultabb tartalmak. Az Aranyszamár Színház és a Kabóca Bábszínház közös produkciójában készült Volt egyszer egy… jól példázza, milyen az, amikor minden olyan, amilyennek lennie kell.

Tovább a spirituszonline.hu cikkére >>>

 

Sár, szurok, pók, béka, borsó, bab, lencse, báj, szitok, ármány, átok, bűbáj, orsó, kések, szalagok, hajcsat. Meseország leggaládabb lakójának, a Mostohának spájzában, titokzatos üvegcsékben sorakoznak ezek a bűbáj-kellékek.

Tovább az artlimes.hu cikkére >>>

 

Szczepan Twardoch szerint a lengyel politika a hülyeség versenye, és az íróknak semmi keresnivalójuk benne.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

 

A táncszínpadok mozdulati és szcenikai kliséit is fölsorakoztatta, de nem idézőjelek között, hanem naturális komolysággal.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

 

A táncosok legelőször vicsorgó, négy lábon járó primitív hordaként jelennek meg egy fénypont körül, mintha mindenképpen el akarnák pusztítani azt. Ez a fénypont vetül majd egy egekbe nyúló toronyra, a szenvedő Fiúra, ez lesz az a „hely”, ahol az asszonyok elveszítik gyermeküket.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

 

Frank Herford amolyan orosz Hajdu Tamásként fotózza környezetének kontrasztos és valószínűtlen szituációit. Nyugati, napsütéses álmok vagy egzotikus képzetek kerülnek egymás mellé szívszorítóan, de humorosan az orosz rögvalósággal a Time In Between – Fairy Tale Of Russia című szériájában.

Tovább az urbanplayer.hu cikkére >>>

 

A vasárnap délelőtt a gyerekeké. Tudja ezt minden kisgyerekes szülő. De mit lehet csinálni, ha kint szakad az eső? Menjünk SZÍNHÁZBA! Ezen elgondoláson alapul a Bethlen Téri Színház családi programokat biztosító programsorozata, amelyben állandó vendég a Marica Produkció.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

 

Mi is a Kérsz teát? pontosan? Mosóporreklám? Társadalmi célú hirdetésbe bújtatott példázatok? James Joyce Dubliners címen futó rövid történeteihez hasonló társadalomkritikai életképek? A NANE Egyesület definíció szempontjából voksát a reklám, esetleg a társadalmi célú előadás megnevezés mellett teszi le. Szubjektív véleményem szerint inkább színházi előadás, etűdök ha úgy tetszik, amelynek mondjuk egy szokványos színházi előadástól eltérően talán sokkal inkább oktató, mint szórakoztató jelleggel működik. A szöveget írói Bánki Gergely és Sipos Vera egyben színészei is a produkciónak.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

Ha először járunk az Ari Kupsus Galériában, a terembe lépve az az érzésünk, talán eltévesztettük az ajtót, nem kiállító térben vagyunk, hanem egy ízlésesen előkelő, antik bútorokkal berendezett nagypolgári lakásban, ami akár kastélybelső is lehetne. Antik csillár lóg a mennyezetről, nem látni spotlámpákat a falon lógó festményekre irányítva, nincs egyetlen egy tárgy sem, ami megtörné az összhangot. Verebics Kati nem szokványos képei sem teszik ezt, ebben a környezetben még hatásosabbak, az ellentétek és hasonlóságok egymásra találnak, kiegészítik egym

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal