„Lenyűgöznek azok a színészek, akik tudnak egészen mások lenni.”
Vidnyánszky Attilával dolgozott már Beregszászon, aztán a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban is, majd Vidnyánszky kinevezésekor követte őt a fővárosba is. Trill Zsolt jelenleg a Nemzeti Színház tagja, és a POSZT versenyprogramjában szereplő Don Quijote című előadás egyik főszereplője. Arról is beszélgettünk vele, hogyan dolgoztatja meg őt Zsótér Sándor és hogyan ifj. Vidnyánszky Attila, mi a legfontosabb eleme és mi a nehézsége a Nemzeti Színházban folyó munkának.
Káplár Miklóst, a Hortobágy mibenlétét ecsetével kutató festőt sokkal jobban meg kellene becsülnünk. Legalább annyira, mint kortársainak, akik a képeire ugyan ritkán költöttek, de sokan és sok mindenért dicsérték. Néha egészen különös dolgokért.
A Rózsavölgyi Szalon századelős fényképei, apró asztalkái, kárpitozott székei és általában kávéházi miliője a Könyvhét vasárnapjának nyári délutánján remek terepül szolgált egy tán méltatlanul elfeledett, és ekképp nyugtalan szellem megidézéséhez. Menyhért Anna Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete című, frissen megjelent, de az eladások alapján már sikerkönyvnek számító regényét Nyáry Krisztiánnak volt szerencséje bemutatni, bár a beszélgetés során a regényről inkább a keletkezést motiváló életrajzi írónőre esett a hangsúly. Erdős írói munkásságából és a friss életrajzi regényből Bánfalvi Eszter színésznő olvasott fel részleteket.
Fotósok, fotóművészek keltették fel az érdeklődésem Szász Lilla kiállítása iránt. Az Inda Galéria a Király utca sarkán található szép belsőterű ház második emeletén, egy világos, alkóvos polgári lakásban van. Az erkélyen lógó molinó igazít útba.
Négy kerékről két kerékre váltott. De változott-e írásainak mondanivalója? – Valóban. Két kerekesszékesekről is szóló novelláskötet után kerékpáros regényt írtam. Előbbiekben (Magyar rulett, Ecettel savanyítok) a másságban rejlő hasonlóságot igyekeztem felvillantani, míg most a fő mondandó a küzdelem, a mégis megpróbálom embersége, valamint a szabadság kérdése, keresése. Mindez kerékpáros külsőségekbe burkolva. Persze a szabadság-rabság-korlátozottság kérdésköre a novelláskötetekben is jelen volt, de nem ennyire nyilvánvalóan. Az Álomtourbina ugyanakkor a Páternoszter című, előző regényem vallomásosságát is folytatja, csak itt nem a lírai én szól, fennkölt és profán regisztereket váltogatva, hanem egy kitalált hős, Szilágyi Szilamér, becenevén Sziszi. Ő meséli szabadszájúan, a lecsúszott lumpen trágárságával kétkerekű kalandjait, biciklihez köthető létét, s kommentálja is az életeseményeket, melyeknek részese volt.
A „magyar tenorkirály” idei születési centenáriumáról is megemlékeztek a Miskolci Operafesztiválon: 9 fachkolléga föllépésével, rengeteg slágerrel, valamint egy minden elképzelést alulmúló műsorközlővel. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Lóska Lajos ekképpen fogalmaz az 1992-es Oriens fesztiválon bemutatkozó békéscsabai alkotókkal kapcsolatban: „…úgy tűnik, hogy az esztétizáló-intellektuális performance-szal szemben (…) a békéscsabaiak sokkal agresszívebbek, provokatívabbak, mint az előző évtizedben készültek. Mondandójuk is más, inkább nihilt és tanácstalanságot sugalló, amit egyfajta agresszivitással kompenzálnak a művészek. Ezek a performance-ok zaklatottabbak és látványosabbak, az emberi jellemnek a dionüszoszi oldalát emelik ki. A bemutatón résztvevő alkotók tiltakoznak, ha tevékenységüket esztétikusnak nevezik. Számukra az esztétikus, és ez a magatartás az újfestészet iránti ellenszenvüket is bizonyítja, a megvásárolhatót jelenti. Ők pedig nem akarnak eladhatókká, manipulálhatókká válni.”
Az, ami az idei Könyvfesztiválon és a körül történt, roppant nagy örömmel töltött el. Nemcsak, mert a közeli ismeretlen, Szlovákia irodalma rengeteg új könyvvel jelentkezett (több antológiával is, minden műfajban), hanem mert számos hetilap és folyóirat igyekezett azon, hogy ez a rengeteg könyv átláthatóvá váljon. Tartalmas melléklettel jelentkezett a Jelenkor, a már említett Lettre (két számában is!), és tele volt szlovák irodalommal a Könyvfeszt hetében a Magyar Narancs és az ÉS
Viola Szandra költőnő a kortárs irodalmat népszerűsítő, meglepő és olykor polgárpukkasztó utcai performanszaival, valamint a magyar költészet új színfoltját jelentő „testverselés” műfaj megalkotásával vált híressé, melyben a testre írt sorok művészi aktfotókon jelennek meg. Az alábbiakban a testlíra szakértője mondja el véleményét testiségről, nemi erőszakról és női öntudatról.
A gyerekek reggel óta a kertben hancúroztak. Zolika, aki már iskolás, és éppen ma hétéves, természetesen nem vett részt a többiek távköpési versenyében. Ábrándozott. Nem hallotta a házőrző csaholását, sem a postásautó távozó berregését.
Pedig örült volna, ha láthatná már most a nagy születésnapi csomagot, amelyet a postás hozott. Arról sem tudott, hogy apja katalógusból rendelte „az ő nagy kicsi fiának”, ahogy becézni szokta. Zolika most csak bámulta a zöld vizet, bámulta a mólóhoz kötött csónakot és bámulta a nádas mellett bogarászó, vakarózó vadkacsákat.
Idén tavasszal a legnagyobb forgalmat lebonyolító árverezőházak közül elsőként a Kieselbach Galéria aukciójára került sor május 9-én. A 234 tételből ezúttal 27 képre nem érkezett licit, viszont 19 darabot 10 millió forint fölötti áron ütöttek le. Nagy meglepetést okozott Vajda Lajos Északi táj című pasztellképe, mely valakinek 40 milliót ért meg.
„Turczi tud és mer szemérmes és szemérmetlen is lenni, nagy képviselője ő a dionüszoszi életkedvnek, miközben sosem felejti el, hogy filozófiai vénája is van, ars poeticája erős gondolati alapokon áll, messze lát és közelre is tekint, fontos számára a társ és a társaság.” – Kölüs Lajos szerint Turczi István legújabb verskötete létgaléria.
"Úgy gondoljuk, a kereskedelmi rádiózás szempontjai helyett a Petőfi Rádió majd’ egy évtizeden át olyan úton járt, amely valódi értéket teremtett és példát mutatott fiataloknak és időseknek egyaránt. Ennek folytatását kérjük és várjuk el a Petőfi Rádió vezetőitől" – olvasható a rengeteg ismert zeneipari szereplő által aláírt levélben.
Korunk embere nem kerülheti meg azt a problémát, hogy a korábban egyértelműen használt fogalmai, kategóriái, támpontjai sokat veszítettek érvényükből. Elmosódtak, bizonytalanná váltak a világ megismerésére (hit, művészet, tudomány) irányuló tevékenységek közötti határok, mint ahogy a különböző diszciplínák közöttiek is.
Idén júliustól megújult szervezeti modellben működik tovább a Líra Kiadói Csoport. Új kiadói márkaként elindul a 19–20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadására specializálódott Szépmíves Könyvek műhelye, ezzel a cégcsoport kiadói márkáinak száma nyolcra bővül. Az átalakulás részeként személyi változások is lesznek a Líránál.
A Goethe Intézet végül megijedt és nem mutatta be, viszont a francia Franck Fontaine és budapesti nonprofit galériája befogadta. Elmondjuk, mi ez a projekt, melyik ez a helyszín. Nomeg, mi is a téma.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.