VideóPosta Ákos István videója Keresés a honlapon: |
Szemle
Tovább a jelenkor.net cikkére >>>
Tovább a litera.hu cikkére >>>
Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>
Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
Tovább a kultura.hu cikkére >>>
Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>
Tovább a librarius.hu cikkére >>>
Tovább az magazin.apertura.hu cikkére >>>
Tovább az artportal.hu cikkére >>> Ázik a mostohagyerek (Szervezeti és finanszírozási szempontból nem volt jó éve a magyar irodalomnak)
Tovább a cultura.hu cikkére >>>
Tovább a litera.hu cikkére >>>
Tovább az artportal.hu cikkére >>>
Tovább a pecsigy.blog.hu cikkére >>> 
|
A Focus csoport 2015 decemberében a Pécsi Galériában mutatta be 110 képből álló képanyagát Pécs arcai címmel. Cseri László, a csoport tagja, fotóesszéjében most saját képanyagát mutatja be.
A dzsungel könyve egy olyan anyag, melyben egyszerre jelenik meg a mai magyar kortárs zene és a magyar nyelv. Ráadásul olyan értékeket képvisel a történet, amely napjaink legégetőbb kérdéseit boncolgatja – A New York-i Pilvax Player és a békéscsabai Jókai Színház ma mutatja be A dzsungel könyve című zenés darabot New Yorkban. Ott jártunk.
Jó néhány éve tudok a kéziratról, mert Müller Péter Sziámi mesélt róla, meg azért is, mert amikor egy nehezen felejthető éjszakán a Balaton együttes a pajtánkban játszott, és reggelig az idő ment el, nem a fiúk, Dönci időnként félrehúzódott, és lelkesen körmölt valamit. Hogy mit, az most már – jó néhány évvel a szerző halála után – könyv formájában is olvasható. Íme a korpusz: Dénes József: Szökésben – Dönci visszaemlékezései (Jaffa Kiadó, 2016).
„Mintha egy bálna hátán sétálna, vagy a vízen járna” – fogalmazta meg az élményt Christo. A bolgár születésű konceptművész 1970 óta várt rá, hogy megvalósíthassa álmát, egy tizenhat méter széles, három kilométer hosszú, sárga anyaggal borított vízi utat.
Nemcsak híres regényei és novellái, hanem Cortázar esszéi is felkavaróak, felszabadítóak – és ha nem is egyformán mélyek, de mindig meglepőek és izgalmasak. A L′Harmattan Kiadó Cortázar-életműsorozatának esszé-válogatásában avantgarde publicisztikák, mélyen átgondolt elméleti tanulmányok, íróportrék, politikai töltetű beszédek, személyes eszmefuttatások is helyet kapnak.
Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című alkotását is műsorra tűzi Brüsszel nagyszabású filmfesztiválja, melynek a napokban a belga főváros közkedvelt kulturális központja, a Flagey ad otthont. A június 23-án kezdődő A kategóriás moszkvai nemzetközi filmfesztiválra is meghívták a filmet.
Szeptemberig látogatható Aknay János festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának kiállítása a pozsonyi Városi Galériában. Aknay munkássága folytatása, s egyben megújítása a több mint száz éves hagyománnyal rendelkező szentendrei festészet geometrikus törekvéseinek. Angyalai az időtlenség, az örökkévalóság hírnökei, akik összekötő kapcsolatot jelentenek az égi és a földi, a látható és a láthatatlan, az anyagi és a szellemi tartalmak között, akár csak maga a művészet.
Van esélyük a magyar zenekaroknak a nemzetközi piacon? Mi jellemző most az európai zenei életre, és milyen lehetőségeket látunk arra, hogy hazánk visszakerüljön a nemzetközi zenei térképre? Ezekre a kérdésekre keresték a választ június 23-án a Várkert Bazárban A zene útja külföldre című előadásban az NKA Cseh Tamás Program Jogdíjbevételek Növelését Ösztönző alprogramjának konferenciáján.
Hatan feküdtek a München melletti réten: két fiatal lány, két fiatalember és két már középkorúnak számító férfi. Főtt sonkát, sült csirkecombot, süteményt és eperbefőttet ettek, pezsgőt ittak hozzá. Láthatóan jól érezték magukat, nevettek, egymás szavába vágva lelkesen vitatkoztak valamiről. Szokatlan jelenet volt ez 1872-ben. Ha bárki meglátja őket, rendkívül illetlennek tartotta volna a viselkedésüket, hát még, ha megismerte volna a köztük lévő szövevényes viszonyokat. A társaság legidősebb tagja, a 45 éves svájci Arnold Böcklin kora legnépszerűbb festői közé tartozott, és a 19 éves magyar lánynak, a szép Probstner Zsófiának férfiként is nagyon tetszett.
Király Levente: Van egy kutyánk… – Manó Könyvek Kiadó, 2016 – Igor Lazin rajzaival – 48 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-403-211-3 Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja… – Manó Könyvek Kiadó, 2016 – Nagy Eszter rajzaival – 40 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-403-213-7
„Társadalmi nem”, „feminizmus” – próbálgassuk különböző közegekben hangosan kimondani ezeket a szavakat, rettentő széles skálán mozognak a reakciók és emóciók, amiket kiváltunk velük. Baczó Tünde előadása nem agresszíven feminista vagy antifeminista, hanem egy olyan közép-kelet-európai társadalmi norma mentén szerveződő életszerkezetet vázol, amely rámutat a nőre aggatott szerepekre, elénk tár szituációkat, amelyekbe belesodródik az élet hét szakaszában. A 7/7 (Baczó Tünde, 2014) című nonverbális előadás nem vádol, nem sajnálkozik, nem sajnáltat, még a helyzetek miértjét sem igazán kutatja – habár azok felvillannak maguktól is. Leginkább egy állapotot állít színpadra, nem félve az esetlegesen felmerülő „társadalmi nem” vagy „feminizmus” kifejezések után hullámzó és gyűrűző reakcióktól, és szelíd, de határozott kritikával fordul a társadalmi norma felé.
Őrült sebességgel fut föl a 60-as, 70-es, 80-as évek fotográfiája. Újraértékelődnek életművek. Egy fotós-gyűjtő Salföldön, a Pajta Galériában mutat be rengeteg képet a fenti korszakokból.
A könyvhét a könyvszakma szilvesztere, úgyhogy újév van. Ideje visszatekinteni tavalyra, ami nem volt túl jó év a magyar irodalom számára. Nem a megjelent, jobbnál jobb könyvekre gondolok – ha azokra gondolnék, akkor most inkább nekiállnék olvasni. Olvasás helyett azonban kénytelen vagyok MMA-zni, KMTG-zni, NKA-zni meg emmizni. Merthogy szervezeti és finanszírozási szempontból valóban nem volt jó éve a magyar irodalomnak. Számtalan bástya omlott le, és a várfalak sem bírják már sokáig. És közben azok vergődnek tehetetlenül, akik a magyar irodalmat csinálják – az íróktól a kiadókig mindenki. Ebbe az egy évbe belefért sok vihar és pusztítás, túlságosan is sok.-Kasskara.jpg)
Különleges alkalom a magyar, de még a nemzetközi koncertéletben is, amikor egy estén két világsztár lép fel versenyművek szólistájaként. 2016. május 24-én ezzel a zenei csemegével lepte meg a Művészetek Palotája a közönséget. Gidon Kremer már visszatérő vendégművésznek számít a magyar közönség számára, Mihail Pletnyov itt ritkábban, de azért már többször látott világhírű előadó. Egy ilyen koncertplakátot látva az hozzáértő és elkényeztetett néző nyilván igen magas elvárásokkal ül be egy „all star” előadásra. A Pletnyov alapította Orosz Nemzeti Zenekart Alekszandr Szladkovszkij vezényelte, az est tematikája pedig egyetlen zeneszerző, Robert Schumann köré szerveződött.
Amedeo Modigliani életművéből még sosem nyílt kiállítás Magyarországon, az avantgárd egyik vezéralakjának munkásságát bemutató tárlattal párhuzamosan most ráadásul egy nagyszabású Picasso-kiállítás is megtekinthető az MNG-ben. A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
Mindannyian voltunk gyerekek, majdnem mindannyian szülők leszünk (vagyunk) – és ebben az általános emberi minőségében egyformán helyt kell állania akadémikusnak és gépkocsivezetőnek, például mindkettőnek egyformán jó szülővé kellene válnia… – A PONT kiadó naplóját szombatról Szávai Ilona írta.
A POSZT-ra és az egész országra igaz, hogy az újak mindig lebontják, amit a régiek építettek, és így egy soha fel nem épülő Déva várára hasonlít – véli Bérczes László. A rendezővel Pécsett beszélgettünk a versenyprogramba bekerült darabjáról, a “csendesen szemlélődni, halkan megszólalni” attitűdről és a közelgő Ördögkatlan Fesztiválról.
Berei Zoltán tulajdonképpen úgy dadaista, hogy nem az. De minthogy a Dadai járásban született, a Bodrogközben, nála minimum előzményként ott van a dada. Megkérdeztük, mihez kezd vele.