Meg tudom mondani, melyik volt az a pillanat, amikor belém nyilallott, hogy ennek a viharverésnek a legsúlyosabb villámcsapása miránk fog lesújtani. Hogy innentől fogva nem óv meg semmitől, ha szörnyülködve befogom a szemem.
Ezzel a két mondattal kezdődik Závada Pál Egy piaci nap című regénye, és nagyjából erről is szól.
Az Opéra Grand Avignon előadásával nyitott a 2016-os Armel Operafesztivál, ami egy estén belül játszotta le nekünk a külföldön legismertebb élő magyar komponista, Eötvös Péter legújabb, és a valaha élt egyik legnagyobb zeneszerzőnk, Bartók Béla egyetlen operáját.
A hazai és a nemzetközi művészeti világ ismét felfedezi a kelet-európai hatvanas-hetvenes éveket. Vagy inkább: rácsodálkozik? Ladik Katalin akkor kezdte, és egy percre sem hagyta abba tevékenységét.
Hajnóczy nem tárgyalható a legendája nélkül, sőt, szinte azt lehetne állítani a kitagadott ember legendája mélyebben és erősebben van bennünk, mint az életmű. A deviancia úgy jelenik meg a külső szemlélő számára, mint kiválasztottság. Ez a kiválasztottság, ami terhe és kincse Hajnóczynak. Emiatt hisszük azt, hogy minden hibája ellenére hiteles. A hitelesség az alapvetés, amit nem a mű szentesít, hanem az élet.
Idén nyáron mutatta be a Pécsi Balett a Száll a Kakukk fészkére című regény alapján írt kétfelvonásos balettjét a Pécsi Nyári Színházban. A balett zenéjét komponáló Kovács Benjámint a Tánc.hu kérdezte.
"Az öröm fiatalít, sok örömöm van, a munkámban, a kapcsolataimban" - mondja Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festő, filmkészítő László Ágnesnek, aki Értékteremtők 2016 címmel portrékötetet írt azokról a neves, nemzetközileg is elismert, alkotó egyéniségekről, akik 2015-ben megkapták a Hazám-díjat.
ónás Tamás (Ózd, 1973), költő, író, programozó, a Szépírók Társaságának tagja a középnemzedék jelentős alkotója. „Nem szeretek cigány lenni, mert olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség.” Amikor ezt a sort olvastam Tamástól pár éve, tudtam, meg kell ismerkednem műveivel. A Holmiban találtam egy novelláját. Azóta figyelemmel kísérem munkásságát.
Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje Karlovy Varyban elnyerte a fődíjat, a Farkast játszó Hajdu Szabolcs pedig a legjobb színésznek járó díjat is. A főszereplő-rendezővel beszélgettünk.
Picasso maga a megtestesült szenvedély. Forradalmár, aki felszabadította magát a kötöttségektől, szárnyalt festészetében és szerelmi kapcsolataiban egyaránt. Életműve olyan sokszínű és akkora méreteket ölt, hogy kiállítások ezrei születhetnek még belőle. A Magyar Nemzeti Galériában ezúttal a festő modelljeinek változatos világa elevenedik meg, ahol többek között szerelmek, artisták, művészek és muskétások idéződnek meg a formabontó géniusz ecsetvonásaiban.
Barika fogta a homlokomat, s akkor, ott megint megismételte: István és Ion be fognak köpni. Miközben rándult egyet a gyomrom, végre megértettem, mit akar mondani. Barika, mondtam neki, ne beszélj így a barátaimról, mert megharagszom, s többé rád se nézek. Ne légy hülye, hé, mondta, mert ki fognak baszni veled, s akkor aztán vigyoroghatsz. − Alexandru Vakulovski Hányinger utca című kötetét ajánljuk.
Az új ügyvezetőknek úgy sikerült megújítaniuk az idén tizenhatodik alkalommal megrendezett Pécsi Országos Színházi Találkozót, hogy az visszatért a gyermekbetegségek időszakához. Apró Annamária írása.
Mert „kell egy csapat”, hiszen hosszú évtizedekig csapatban, a Nők Lapja, majd a Playboy szerkesztőségében dolgozott. 2015-ben megalapította a Szegedi Műhely 2015-öt, ennek folytatásaként hozta létre idén nyáron Tapolcán a Fotóművészeti Alkotótelepet, melynek keretében tizennégy jó nevű fotográfus alkotott két héten keresztül. A létrehozó Szebeni András fotóművésszel beszélgettünk.
A pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház egyedüli magyar társulatként jutott ki idén az Avignoni Fesztiválra. A Dusan Hégli Company-val közös, Finetuning c. előadásukat több mint hússzor adják elő az Espace Alya színházban.
A magyar származású művész alkotásaiból, amiket Indiában nemzeti kincsnek tekintenek, július 9-én a kiskunhalasi városháza díszudvarán nyílt meg nagyszabású tablókiállítás, melyet az érdeklődők egy héten át tekinthetnek meg. A tárlatot Keserü Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg.
Nem mentem oda hozzá soha. Nem a kígyózó sorok miatt. Nem megyek soha oda azokhoz, akiket fotózok, hacsak nem ismerem őket korábbi időkből személyesen. Néha még akkor sem. Talán, mert amikor fotózom, az összes megelőző tudásom róluk odavész. Egy másik összegzés kezd el működni bennem, ami egybenézi az egybenézhetetlent. Valami személyesnél mélyebb jelenlét. Amitől ímé, újjá lesz minden. E-mailt váltottunk néhányat. Mikor megtudtam, hogy beteg, elküldtem neki Gerd Theissen protestáns teológustól egy számomra fontos idézetet németül. Isten ábrázolhatatlanságáról.
Papp-Für János író, költő létrehozott egy facebook-csoportot, ahol a fölajánlott dedikált könyveket és kéziratokat elárverezik, és a befolyt pénzt hajléktalan és mélyszegénységben élő gyerekek javára fordítják.
Mindenképpen terveztem, hogy erőteljesebben odafordulok narratív-prózai művek olvasásához, másrészt bizonyos narratív összefüggésekben különös élességgel és látványosan állnak elő az adott szó, a hitel, az ígéret stb. kérdései (pl. Kleist klasszikus példája a megbízhatatlan elbeszélő problematikájának), így ez a tanúság komplexumának pregnáns megközelítését ígérte.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.