Szemle

Ismét eltelt egy év, ismét végére ért a hagyományosnak nevezhető ötvenes listánk. 2016 mozgalmas év volt, sok szempontból szomorú, tele a jelenre reflektáló, nagyon személyes könyvekkel. Az első tízbe öt magyar és öt külföldi kötet került, a világirodalom a hazai piacon szerintünk idén jobban teljesített, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne szerettünk volna egy csomó magyar könyvet. Ahogy minden évben elmondjuk, a listánk teljesen szubjektív, és idén sem olvastunk minden könyvet. Az első három helyre (sőt négyre) olyan könyv került, ami nemcsak írói teljesítményként hatalmas, de megjelenése még eseményszámba is megy.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

A Katona József Színház színművészét új bemutatója apropóján kérdezte a Fidelio – a szerepéről, a karácsonyról és a Fekete Ernővel való közös játékról.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Meséskert óvoda, Budapest, Angyalföld

Építész: Nagy Csaba
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Bujnovszky Tamás

Tovább a meonline.hu cikkére >>>

A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A The Guardian ma tette közzé, hogy Nemes Jeles László Oscar- és Golden Globe díjas Saul fia című alkotását tartják 2016 második legjobb alkotásának. A Sonderkommandóról szóló holokausztdráma korábban elnyerte a cannes-i zsűri nagydíját, de számos nemzetközi filmkritikai szervezet is díjazta. 

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A pillanatnyilag a legrégebbi fennmaradt pesti (pesti oldali) fényképet tíz évvel ezelőtt, 2006 végén mutatták be a bécsi Albertinában az Egy új kor ősnyomtatványai. A dagerrotípia úttörői Ausztriában 1839–1850 című kiállításon.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

A Petri György-díj kuratóriuma 2016. december 2-án hozta meg döntését a 7. Petri György-díj odaítéléséről. A díjat idén Orbán Roza nyerte el verseiért.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A színész-rendező a filmes szakmáról és arról mesélt az Indexnek, hogy a kőszínházak nem fejlődtek a rendszerváltás óta, amiért véleménye szerint a mindenkori hatalom a felelős.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Valkó László tájainak sokféle jelentésrétegeiről Kovács Orsolya értekezik.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

A Descartes és a gonosz szellem című könyv 9-14 éves korú gyerekeknek szóló mese a filozófia történetének egyik legnagyobb gondolkodójáról. A könyvsorozat a filozófia történetének legizgalmasabb gondolatait meséli el gyermekek számára. A kötet kiadói hisznek abban, hogy a gyermekek már egészen kis kortól készek és képesek arra, hogy filozofáljanak, az élet nagy kérdéseiről gondolkodjanak.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Ahogy haladunk előre, a párosok átrendeződnek, kapcsolatok gyúlnak és kimúlnak, csak szegény pálmára nem figyel senki, legfeljebb átrakják a tér egyik pontjáról a másikra.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Munkái elsőre kaotikusnak tűnnek, és valójában másodszorra is. A 2016-os Turner Prize díjazottja, Helen Marten megosztja a közvéleményt. Szerencsére. Január 2-ig még látható a Tate-ben, miért is!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az alapítvány célja, hogy mind erkölcsi, mind anyagi értelemben segítse a költők munkáját és irodalmi, művészeti tevékenységét a már meglévő irodalmi és művészeti értékek megőrzése és gyarapítása érdekében.  Az idei díjazott Kőrizs Imre.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Az első világháború joggal neheztelhet az utókorra: milliók haltak meg benne, kegyetlen volt, pusztító és értelmetlen. De mire a filmgyártás elérte azt a technikai fejlettséget, hogy látványos háborús munkák készülhessenek, addigra jött egy még pusztítóbb, még kegyetlenebb és látványosabb világháború, amely sokkal inkább megragadta a filmesek képzeletét.

Tovább az index.hu cikkére >>>

Az első aranykor

Az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok
2016. november 22. – 2017. március 12.

A tárlat Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Horvátország, Lengyelország és Románia múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre, és közel 200 művel várja a közönséget. Bár a megnyitó kiállítás eredeti anyagát természetszerűleg nem sikerült rekonstruálni, a kiállított munkák, illetve alkotók jelentős része már korábban is megfordult az intézmény kiállítótereiben.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) december 15-én tartotta éves közgyűlését, melynek napirendi pontjai között volt a szervezet új elnökségének megválasztása is. A tagság az Antal Nikolett és Korpa Tamás által közösen jegyzett pályázatot szavazta meg.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Az egyetlen hegedűverseny címmel hirdette és tartotta meg a Pannon Filharmonikus Zenekar november 19-i hangversenyét a pécsi Kodály Központban.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Még mielőtt arra gondolhatna bárki, hogy a Latens tolerancia egy aktuális problémákra – mint például a migráció vagy a kisebbségek kérdésköreire – reflektáló kiállítás volna, mindenkit ki kell ábrándítanom. Kelle Antal ArtFormer abban az értelemben nem „kortárs” művész, hogy nem szeret provokálni, másrészt elkerüli a zsigeri kommunikációt és a húsba vágóan aktuális médiatémákat. Okkal. Ahhoz, hogy egy életmű valóban időtálló legyen, türelemre van szükség, és arra a fajta megfontoltságra, ami képes a pillanatnyin felülemelkedni. Szükség van továbbá egy egyetemes és kortalan vizuális nyelvre is. Kelle Antal ArtFormer rendelkezik ezzel a nyelvvel. Ilyen nyelvet beszéltek a Bauhaus művészei, Moholy-Nagy László vagy éppen Nikolas Schöffer, távolabbról M. C. Escher, Victor Vasarely, akik Kelle Antal ArtFormerhez elsősorban a formaépítkezés tekintetében állnak közel, míg lelki beállítottsága a tanításra, a humánum művészetben való kiteljesítésére törekvő Paul Klee-hez vagy a transzcendens elvonatkoztatások nagymesteréhez, Malevicshez közelíti egyéniségét.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Ha körüljárjuk a címet, egyszerre jutunk el a könyv egészének egyik melléktémájához, és egy olyan szálhoz, amelyre az egész mű felfűzhető. Az egész regény? Könyvet írok regény helyett, mert egy megtervezett könyv-műalkotásról van szó, vagyis az első és a hátsó borító, és valamennyi kép, sőt szerintem még a tipográfia is a szerzőtől, Alfonso Cruztól való. Nos, a Kokoschka babája birtokos szerkezet legalább három jelentésű.

Tovább az ujnautilus.hu cikkére >>>

„Nincs annál nagyobb díj, mint amikor az embert az utcán megszólítja egy néző egy ölelésre, egy puszira, de az is hatalmas elismerés, ha a pályatársai emlékeznek meg alakításairól” – hangzott el december 12-én a Bajor Gizi Színészmúzeumban, ahol átadták az Aase-díjakat, valamint a Bálint Lajos-vándorgyűrűt, a Domján Edit-díjat és az Ivánka Csaba-díjat.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>