Szemle

Mozgalmas, forgatások szabdalta hónapok után a Katona József Színház Kamrában próbál Ónodi Eszter, aki ma ünnepli születésnapját, és akinek sok boldogságot kívánunk. Többek között a shakespeare-i zabolátlanságról, és a mindennapok felszabadultságáról beszélgettünk.

Tovább a nullahategy.hu cikkére >>>

A művészet forradalma. Orosz avantgárd, 1910-20 – a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum avantgárd gyűjteménye

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Úgy tűnik, a Petőfi Irodalmi Múzeum programszervezői sem számítottak telt házra február 14-én, és bő fél órába telik, mire beüzemelik a nagyteremből kiszorulók számára az ilyen esetekben hasznos kivetítőt. A hetvenöt éves, Kossuth-díjas Végel László köszöntésére elsősorban szakmabeliek és nemzedéktársak kíváncsiak, nem véletlen, hogy az est háziasszonya, László Ágnes bevezetője után a múzeum igazgatója, E. Csorba Csilla a vajdasági írót nem ismerő fiatalokról is említést tesz, a Noran Libro Kiadó vezetője, Kőrössi P. József pedig több olvasót kíván a szerzőnek, akivel aztán Szajbély Mihály és Parti Nagy Lajos beszélget. A beszélgetés előtt még Károlyi Csaba és a nagybeteg Esterházy Péter, utána pedig Radnóti Sándor és Takács Ferenc mond laudációt, a beszédek között pedig Dresch Mihály zenél.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Multifunkcionális tér erős zenei és látványelemekkel – invenciózus színmű készült Polcz Alaine azonos című memoárja nyomán a Vígszínház Házi Színpadán, Székely Kriszta rendezésében. Az előadás progresszív módon közelíti meg az egyszemélyes dráma fogalmát, szinte teljesen felülírva a hagyományos monodrámai struktúrát. Halász Judit karakterformálási spektruma rendkívül gazdag, erős drámaiságot és mély átélést prezentál, igazán erős színpadi jelenléttel.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Máig keveset hallunk világhírűvé vált, magyar anyanyelvű képzőművészekről, közülük is méltatlanul hanyagolt François Fiedler (Fiedler Ferenc), aki pedig nemcsak elindult, de meg is hódította a világot Párizsban. Joan Mirót barátjának mondhatta és a mai napig nem kisebb nevekkel emlegetik együtt – és állítják ki képeit -, mint Marc Chagall, Giacometti vagy Matisse. Az alábbi megemlékezést a festő családjától kaptuk – Pierre Fiedler írását olvashatjátok

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Amikor a regény főhőse, Serena egyik volt kolléganőjével és barátjával beszélget, aki időközben regényíróvá avanzsált, Shirley megemlíti neki legutóbbi sikerkönyve címét, ami így szól: A vízbemártó szék. „Hát persze. Ilyenbe ültették a boszorkányokat – ha megfullad, ártatlan, ha túléli, bűnös, mely esetben máglya általi halálra ítélik. Egy fiatal lány életének metaforája.” (301.)

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A múlt hét egyik estéjén, előadás után Formanek Csabával beszélgettünk a Keret klubban a Bádogelefántról, a színház “tisztázó” erejéről, a kőszínház vs. alternatívok kapcsolatáról, önmagunkra találásról…

Tovább a potszekfoglalo.hu cikkére >>>

Záborszky Gábor Fúgák címmel negyven év munkáját felölelő retrospektív kiállítása tekinthető meg a Ludwig Múzeumban február 28-ig. Ehhez kapcsolódva az Asztali beszélgetések program keretében Donáth Lászlóval, Radnóti Sándorral és Záborszky Gáborral beszélgetett Galambos Ádám a művészetről. – Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

„A mindennapok és csodák együttállása érdekelte." A nemrég váratlanul elhunyt írótól Ágoston Zoltán búcsúzik.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Miközben Györfi tiszteli az antik tragédia irodalmi és színi eszközeit, a tisztának tűnő vízbe keményen belekavar. Miközben tiszteli Euripidész tektonikáját, és a bemutató részleteiben szinte vigyázattal követi a forrásmű viszonyrendszerét, abszurdan mai.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Idegen voltam. Ezt a címet kapta a MOME másodéves fótószakosainak féléves feladata. Emigráció, menekült-lét, idegenség és befogadás kérdéseit vizsgálták. Hihetetlenül izgalmas művek születtek.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Nyolc év alatt fordította le új szellemben az Isteni színjátékot Ná­dasdy Ádám, akinek az volt a célja, hogy a szöveg ne csak szépen zengjen magyarul, de legyen érthető is. A kötet szerkesztője, Turi Tímea azt mondta, hogy diákkorában a Babits-féle fordítást ismerte meg, s most úgy érezte: először olvassa Dantét.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Jobb pillanataiban némaságba burkolózik, rosszabb pillanataiban előtör belőle a dühöngő tömeggyilkos. Nehéz ezzel az antihős-figurával szimpatizálni: azzal, aki az ostorával agyonver egy gyereket, csak mert az kiejtette a nevét. Nem éppen Robin Hood-i gesztus. Oszter Sándort pedig egyenesen felejtsük el. − Szmerka Dániel kritikája Cserna-Szabó András Sömmi. című kötetéről.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Egy 14. századi Giotto-másolatot fedeztek fel egy elhagyatott mezőségi templomban, amelyhez hasonló mindössze három van a világon.

Tovább az ujszo.com cikkére >>>

Rakovszky Zsuzsa második regénye, A hullócsillag éve egy korszaknak állít emléket, hiszen írója számára fontos volt , hogy gyermekkora világa ne tűnjön végleg el. Valós események és fikció, vers- és próza, nagyváros és vidék viszonyáról, műfordítói munkáról Mészáros Sándor beszélgetett a szerzővel a Szépírók XI. Fesztiváljának záróprogramján.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Minden egyes mozdulatuk, láb- és kéztartásuk madárszerű, egészen átalakulnak.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Sok izgalmas festményt láttunk az utóbbi hónapokban drMáriástól, de itt most a sztori is érdekes, ugyanis az álmában megjelent David Bowie arra kérte, változtassa meg a róla készült festményt.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Kritika Fellinger Károly Bétonnière ivre (Részeg betonkeverő) című kötetéről (Párizs, Éditions du Cygne, 2015, 104 oldal) Megjelent a Recours au Poème online irodalomi folyóiratban, 2016. január 28-án.

Tovább a szorosko.eu cikkére >>>

Az előadás nagy erénye, hogy ezek a jelenetek tényleg megszólalnak, hitelesek, hús-vér karaktereket látunk, Ivanov Gábor a fiú, Bence szerepében egészen szívszorító, ahogy lelkesedik, reménykedik, csalódik.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Svájc fura hely. A Luzerni Közlekedési Múzeum után a Beyeler a leglátogatottabb múzeum. De miért? Talán mert mindent bedobnak a siker érdekében, pénzt, nagy neveket, ritkán látható műveket.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>