Szemle

Mekis D. János tanulmánykötete, ahogy alcíme ígéri, a modernség líraelméleti kérdéseinek főbb csomópontjait tárgyalja. A módszertani alapvetés a klasszikus modernség kon­tex­tua­lizáló teóriáinak ütköztetése. Tudható, az ezen a terepen játékba kerülő elméletek egyéb más harcterek mellett a surranó pályán a kilencvenes évek nagy magyar kritikavitájába is beúsztak, a róluk folyó diskurzus máig tematizálja a magyar irodalomtörténeti gondolkodást.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Szó se róla, van líraiság a színpadon, de a díszlet és a jelmezek mintha egy egészen más, a monarchiát felsőbb társadalmi osztályból sirató történethez készültek volna, nem Hrabal csevegéssel, anekdotázó hajlammal kiszínezett, szürke, sörgyár környéki hétköznapjaihoz.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

Rendkívüli művészekkel, Goya, Renoir, Monet, Van Gogh festészetével és a kertészet iránti humorral és életszeretettel átszőtt szenvedéllyel kerülhetünk szinte tapintható közelségbe.

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

Bartók Imre legújabb regényében a tragikumvesztés késő egzisztencialista tragédiájába dagad bele egy összeesküvésszál, hogy végül magabiztos hajszálrepedések mentén kérdőjelezzen meg mindent, amiben esetleg biztosak lehettünk volna.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>> 

„A herceget meggyilkolták Szarajevóban és ezzel megkezdődött a háborúk háborúja, ami először terjedt ki az egész világra. Miután apám elesett a fronton nem gondolkodtam sokat. Én is beálltam a seregbe, mint egy jó hazafi. Hogy mit jelent e szó, azt magam se tudtam igazán. Ahogyan azt sem, milyen kioltani ismeretlen emberek életét egy olyan országban, ahol még sosem jártam azelőtt. Így védeném meg a hazámat? A küldetést teljesítettem. Köszönöm szépen, nekem ennyi éppen elég volt a háborúból. Nem lett belőlem hős, de nem is vagyok már ugyanaz az ember, mint a háború előtt.”

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Óriás vadlesek képe körbevágva egy fehér fal előtt. Létrák, magasles, távcső, tócsa… egy erdő látványa képekbe fordítva szinte kilép a síkból. Dimenziókon átlépő művein Bondor Csilla a leghétköznapibb tárgyakat emeli be művészetébe úgy, hogy a műveken leginkább az időtlenség és az örökkévalóság érződik, miközben az ábrázolt tárgyak megőrzik puritán közvetlenségüket.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Az ünnepek alatt talán nem mindenkihez jutott el a hír, de 2016 végén az Orbán János Dénes-féle Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) Nonprofit Kft. Előretolt Helyőrség Akadémiája ismét nagy hullámokat kavart: a februári 150 millió forintos kezdőtőke után, decemberben kaptak még 400 millió forint állami támogatást. Az összesen 550 milliós dotáció példátlan mértékű az irodalom területén, ez már nemcsak a négy nagyobb írószervezet – a József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Magyar Írószövetség – együttes támogatását haladja meg, de más elosztási rendszerben a folyóiratok és az irodalmi-kulturális programok, rendezvények és egyéb műhelyek helyzete is stabilizálható volna belőle.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Hajdu Szabolcs szeptemberben bemutatott, Karlovy Varyból fesztiválfődíjat elhozó filmje még mindig műsoron van a mozikban, korábbi, színházi verziójára pedig alig lehet bejutni. A rendezőt arról kérdeztük, miért készített a színházi darabból filmet, miért hagyta ott a Maladypét, miért nem alapított társulatot, és mit gondol a fizikai munkáról.

Tovább a 7ora7.hu cikkére >>>

Szeged város és a XX. század eleji avantgárd mozgalmak kapcsolata nem mentes az ellentmondásoktól. Számos, utóbb világhírű és jelentős, a modern irányzatokban meghatározó szerepet játszó művész pályára bocsátó állomásként tekinthetett vissza Szegedre, de egyikük sem helyben alakította ki életművét, hanem később, külföldi tartózkodásuk alatt teljesedett ki.

Tovább a tiszatajonline.hu >>>

„Menekvés nincs. Legfeljebb győzni lehet.” – olvashatjuk Turczi István egzaltált, hangsúlyeltolódásokkal fűszerezett, pikantériával tarkított, mély érzéseket, gyötrelmeket, erős társadalmi kritikát tükröző verseskötetének Petri Györgyöt idéző mottójában. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent Turczi-kötet játék a szavakkal, a képzelettel, az érzésekkel és legfőképpen az olvasóval.

Tovább avorospostakocsi.hu cikkére >>>

Gálffi László színművész a színész bizonytalanságáról, pályája állomásairól és el nem ért, ám fel nem adott vágyairól is mesélt az Inforádiónak.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

A valóság megörökítésének igénye egyidős az emberrel, az egyiptomi sírok vagy a pompeji és a római ásatások is meghökkentően valóságos tájábrázolásokat, csendéleteket, portrékat tártak fel az épületek falain. Kovács Lehel festményei nekem épp ezt a pillanatot idézik fel, amikor rátalálunk egy megkopott, rétegekkel bevon, lebontott, meggyötört felületen az előtűnő képre, egy titokra, amit a falak sokáig hordoztak

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Szombatra virradó éjszaka tragikus hirtelenséggel, 76 éves korában elhunyt Vathy Zsuzsa, József Attila-, Márai Sándor- és Prima díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Magyar Írószövetség tagja. Vathy Zsuzsát az MMA saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

... irodalomtörténeti kutatás áll a rendezés mögött, úgy mondják el a színészek a szöveget, hogy értik is, és így mi nézők sem vagyunk magunkra hagyva...

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Ezzel a szoborral túlságosan sokat pepecseltem, többször is nekiveselkedtem, hogy megírjam hozzá a kísérőszöveget, de mindig kudarcot vallottam vele. Ha létezik lista a veszélyeztetett budapesti szobrokról, Kiss István Dózsa György-emlékműve bizonyosan előkelő helyen áll rajta.

Tovább a csuhai.com cikkére >>>

Az életben semmi nem kötelező: se jónak, se igaznak, se hűségesnek lenni nem kell, mindent csak lehet. Darvasi László legújabb regényének főhőse, a Taligás, például talán nem mindenki számára szimpatikus, talán a történet sem mindenki számára érdekes, talán Darvasi világlátása sem olyasmi, amivel szívesen azonosul mindenki. Nincs olyan könyv, amit kötelező volna elolvasni mindenkinek. Én mégis azt mondom, ha nem is kötelező ez a regény, mindenképpen ajánlott olvasmány.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

A kínai-amerikai szuperprodukció legfőbb tanulsága, hogy nem csak a porcelánt, a papírt és a tűzijátékot köszönhetjük Kínának, hanem a léghajót és a bungee jumpingot is. Elsősorban látványos, meg persze humoros és tanulságos is, majd jön még egy csomó jelző, míg végül eljutunk a cselekményhez is.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Kerekes Gábor képzőművész részletgazdag, elmélyült kompozíciói a mindenkori térszervezés értékes dokumentumai. Egymás mellé rendezve egy olyan utópisztikus építészeti környezeteket, vizionárius városi tereket láttató belső utazás állomásaiként hatnak, melynek kultúrtörténeti gyökereit Gulácsy, Huxley vagy Swift művészetében kereshetjük. Ezek a mesterséges, ám személyre szabott világok egy olyan multiverzum kapuját tárják elénk, melyben a fejlődés már túl van a belátható horizonton.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Nagykanizsa – Az erkölcsösség fontos, főleg, ha az ember másokat kritizál, mert csak így lesznek hitelesek a szavai – mondta lapunknak a 75. születésnapját tavaly ünneplő Szakolczay Lajos irodalomtörténész.

Tovább a zaol.hu cikkére >>>

A beharangozók olyan különleges, sosem látott előadással kecsegtettek, hogy el se tudtam képzelni, milyen és mennyi csodát nyújtanak majd a Diótörő színpadra állítói a Papp László Sportarénában. A baj az, hogy a szervezők se. Lehet, hogy elképzelés létezett, de a megvalósítás igen halványra sikeredett. De kár is azon morfondírozni, mi lehetett volna – a lényeg a megrázó végeredmény.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>