Szemle

Feltett szándékom volt, amire néhány kritika szerencsésen rá is tapintott, hogy a kortárs magyar próza egy viszonylag széles szeletét fedjem le a források saját szöveggé írásától a test túlhangsúlyozott szerepeltetéséig. És mindezt úgy tegyem, hogy végső soron ne lehessen eldönteni, ez most komoly, vagy a fent említett módszerek általános használatának paródiája.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A Dongóban a bevallottan minimális rendezői felügyelet mellett a színészek nem tudnak helyzeteket teremteni, vagy legalábbis nagyon keveset ahhoz, hogy élvezzük az előadást.

Tovább a 7ora7.blog.hu cikkére >>>

Egy okos, tömör és nagyon erős kiállítás a Hamburger Bahnhofban arról beszél, 1933 után miként foglalta el a náci rezsim a művészet intézményrendszerét, és fejezte ki önmagát a művészeten keresztül.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

„De ki látott már ilyet, egy fasisztáról írni könyvet, amikor annyi jó komcsi író szaladgált a világban” – fakad ki őszinte döbbenettel a narrátor szeretője a Szalamiszi katonák című regényben. Nem érti, hogy újságíró párja – egy Javier Cercas nevű fiktív elbeszélő – miért kutat rögeszmésen a spanyol polgárháború utolsó napjaiban vélhetően lezajlott kivégzési jelenet részletei után, és miért is akar könyvet írni az epizódot túlélő fasiszta főideológus és szépíró, Rafael Sánchez Mazas életéről.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A IV. évfolyamos bábszínházi rendező szakos Varsányi Péterrel fenn az Ódry színpadon, a reflektorok fényei és a darab díszletei között beszélgettünk az általa rendezett Az arany virágcserépről, az álmok és a valóság határairól, a művészet és a rendezés ihletettségéről…

Tovább a potszekfoglalo.hu cikkére >>>

A tavasz első jelei nem csak a természetben, hanem a műtárgypiacon is megélénkítik az életet, mivel a karácsonyi szezon után ilyenkor rendeznek újabb nagyszabású aukciókat - írja legfrissebb cikkében a műtárgy.com. A tavaszi hónapokban nem csak a nemzetközi, hanem a magyar aukciós piac is új lendületet vesz, izgalmasabbnál izgalmasabb aukciókkal várva a kezdő és rutinos műgyűjtőket, illetve azokat is, akik befektetésként gondolnak a műtárgyakra.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

Mit tesz az író, ha át akarja élni főhőse kalandjait? Ő maga is útra kel, hogy kiderítse, milyen, amikor csak magára és az emberek jóakaratára számíthat. Centauri új regényében, a Jákob botjában Jack London, a nagy vándor amerikai író fiatalkorát idézi. A vadon szava és a Fehér agyar szerzőjének születésnapján, január 12-én Centauri így ötezer forinttal a zsebében nekivágott Magyarországnak. Új könyvéről, kalandjairól, a segítőkészségről és a vándorlás szomorú aktualitásairól levélben kérdeztük az írót, aki továbbra is őrzi inkognitóját.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Ősbemutató lesz a Latinovits-Bujtor Játékszínben. A VoltEmber című tudományos színmű a szórakoztatáson túl olyan kultúrtörténeti, filozófiai, vallási, és nem utolsósorban fizikai, természettudományi kérdéseket vet fel, amelyek a nézőkben is számtalanszor megfogalmazódhatnak. A válaszokat pedig megismerhetik április 2-án, a premieren.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Egy művész – egy kurátor: a Műcsarnok munkatársai, kurátorai egy nagyon személyes tárlatsorozatot állítottak össze. A Frissen tíz alkotó újabb munkáit mutatja be, „közvetlenül a műteremből". A tömör cím nem a frissebb évjáratra utal, sokkal inkább a szellem frissességére, az autonóm alkotók sokféle megújulásképességére, szabadságfokára.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Az irodalmi életet felkavarta a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft létrejötte. Annak körülményei szerteágazó, többkörös vitát szültek. A Fiatal Írók Közleményének aláírói nyílt vitára hívta a tehetséggondozókat és az írószervezeteket. A vita Budapesten, az ELTÉn zajlott, március 4-én. Videónkban a közel három órás, parázs vitából megpróbáltuk a legfontosabb pillanatokat kiemelni.

Tovább a drot.eu cikkére >>>

Ez a vonat már elment. Hiába futott lélekszakadva. A Szerdai gyerek – egy valamikori külvárosi vasutastelepen élő – főszereplőjének mintha visszatérő élménye lenne ez, nemcsak akkor, amikor a jelenleg gyermekotthonban nevelkedő kisfiához próbál eljutni, és az orra előtt megy el a vonat, de akkor is, amikor végre úgy dönt, tesz azért, hogy méltóbb körülmények között élhessen – reményei szerint egyszer majd a fiával együtt.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Építészetről és épületekről kiállítást rendezni hatalmas kihívásnak tűnik. Kézenfekvő a bennünk felmerülő kérdés: hogyan lehet visszaadni olyan szekunder hordozókon, mint egy fotó vagy egy makett az épített tér érzetét? Hogyan lehet felidézni a hangokat, a város és a környezet beszűrődő finom morajlását, a formákat, amiken végigfut a tekintet, az érzést, ami egy építészeti tér megtapasztalásakor keletkezik bennünk? A tér-ben létezés élményét.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Múlt éjszaka azt álmodtam, hogy valamelyik Eco-tanulmánykötetet lapozgatva találok egy szöveget, amit eddig nem vettem észre, és ami megoldhatja a napok óta kínzó problémámat. A címe: Hogyan írjunk nekrológot?

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Ha valamelyik tevékenységet elhagynám, az olyan lenne, mintha egy festményből kiszűrnék a kékeket.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Ivor Davies – Walesben világhírű művész – (nemzet)pusztításesztétikai műalkotásai, festményei, objektjei révén ismert hazájában. Azonban ő volt az egyike a – világban is világhírű – Pusztítás a művészetben (Destruction in Art Symposium – DIAS) című eseménysorozat főszervezőinek – Gustav Meztger és John Sharkey mellett –, amely kontribúció mind ez ideig részleteiben föltáratlan volt, s Davies percepciójából is eleddig inkább a nemzet, mint a pusztulás kapott hangsúlyt. E kiállítás ennek megvalósítását tűzte célul, amely egyben Bodor Judit társkurátor doktori értekezése is volt.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Sarah Bakewell az egzisztencializmusról, megjelent Olivia Laing új kötete, Barnás Ferenc komoly elismerésben részesült. − Forgách Péter külföldi hírösszefoglalóját olvashatják.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Ágens már régóta foglalkozik színházújító kísérletekkel. Darabjaiban mindig a közönség bevonásával von górcső alá egy-egy problémát, vagy mindennapi jelenséget. Most egy francia társulattal (Pierrot Luniare) együttműködve alkotta meg Az idő fúriáit, mely hatalmas sikert aratott Párizsban.

Tovább a pepitamagazin.com cikkére >>>

Táj, méghozzá egyetlen táj: egy Bécs melletti rét képei. Egyszerre nyomasztó és felszabadító. Megkérdeztük Claudia Kraust, miként, milyen technikával éri el ezt a hatást. Egészen meglepő a válasza.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Tóth László tréfás-varázslatos prózameséinek, vidám történeteinek, mű- és népmese feldolgozásainak összefoglaló gyűjteménye Az ellopott nagymama és további régi-új mesék címmel jelent meg tavaly decemberben a Kalligram Kiadó gondozásában. Nem mindennapi kincseskamrába léphetünk be, ha kinyitjuk ezt a könyvet: Tóth László évtizedeken át gyűjtögetett, csiszolgatott, fényesített gyémántjaival találjuk magunkat szembe.

Tovább a felvidek.ma cikkére >>>

Zsúfolt ház előtt vetítették hétfő este az Oscar-díjas magyar filmet, a Saul fiát a Vígszínházban. Eszenyi Enikő igazgató már két hónappal ezelőtt szabaddá tette február utolsó napját, megelőlegezve Nemes Jeles László rendezőnek az Amerikai Filmakadémia kedvező döntését.

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>