Szemle

Ladik Katalin, a jugoszláviai és magyarországi neoavantgárdban egyaránt aktív, radikális női performer az utóbbi évek talán legnagyobb újrafelfedezése. Vizuális- és hangköltészete, performanszai és body-art művei a test és a nyelv, a hang és a vizualitás intermediális újraértelmezésén alapulnak. Az acb Galéria két helyszínen, retrospektív jelleggel mutat be válogatást Ladik Katalin művészetéből. A hetvenes évektől Ladik Katalin performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. Az időnként majdnem meztelen, máskor jelmezek, maszkok és kellékek mögé bújtatott test és az általa végrehajtott rituális cselekvéssorok, vagy a vokális performanszaihoz partitúraként használt kollázsok szabás-varrásra utaló elemei számos aspektusát kérdőjelezték meg a férfidominanciájú társadalom konstruálta hagyományos női szerepeknek. Ladik feminista megközelítése radikálisan új pozícióval gazdagította az avantgárd művészeti diskurzust nemcsak Jugoszláviában, hanem – rendszeres előadásai és az avantgárd művészet nem hivatalos hálózata révén – Magyarországon is. A The Voice of a Woman című kiállítás a még ma is aktív művész 60-as évek végétől a 80-as évek közepéig tartó alkotói periódusából mutat be válogatást.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

„Ne számíts elragadtatásra!” – szól a borítószöveg befejező kitétele, megelőlegezve ezzel a kötet elsőre nyersnek, lecsupaszítottnak és kimértnek ható beszédmódját, melybe mégis lépten-nyomon beszüremkednek az extázis különböző megnyilvánulási formái, pulzáló jelenései. Vibráló tájak, valószerűtlen élőlények tűnnek fel, miközben nagyon is hétköznapi szituációk játszódnak le a kutyasétáltatástól kezdve a vérvételig. Vagyis egyszerre nyílik meg a képzelet és a valóság labirintusa, egymásba játszva a két szféra keresztbe kötött érzékelésmódját.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Amit Urbán András a Magyar című előadással létrehozott, az szükséges és helyénvaló. Egy olyan többélű politikai-társadalmi kritikai ív mentén szerveződő előadást rendezett, amely nem pusztán a jelenre reagáló bátor gondolati rétegei, de anyagisága, eszközei okán is kiemelkedik számomra az elmúlt néhány év színházi élményei közül. A Magyar agresszív, trágár, nem szépít azon, amivel dolgozik, nem kíméli a befogadó érzelmeit és érzékeit, lazán felrúgja a normát, nem egy tükröt, hanem egy egész tükörcsarnokot állít velünk szembe, hadd lúdbőrözzünk, dühöngjünk, üvöltsünk és sírjunk csak bele. És mindezt úgy teszi, hogy nem csap át öncélú puffogtatásba vagy értelmetlen, szerkezet nélküli sokkolásba, a koncepció nem emelkedik felül a színházon.

Tovább a magazin.apertura.hu cikkére >>>

Hiperaktív diszkurzivitás – így hangzott az előző, felvezető esemény szlogenje, amely egyben az egész sorozat célkitűzése is. A (2) Hét Műtárgya egy olyan fókuszált figyelmet és párbeszéd előidézésére törekszik, melynek az alkotó, a moderátorok és a közönség egyaránt aktív szereplője. Az 01. alkalmon bebizonyosodott, hogy mindez lehetséges: a nézők beszélgetőtárssá váltak, az egymásnak adott élénk reakciók valódi érdeklődést, vitákat és közös gondolkodást eredményeztek.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

„Rájöttem, hogy költői pályámnak és érzékenységemnek az értelmi fogyatékkal élő gyerekek körében van a legnagyobb haszna” – állítja Papp-Für János költő, aki már négy éve járja az országot, és zenés irodalomórákat tart tanulásban akadályozottaknak, értelmükben enyhén, középsúlyosan vagy súlyosan akadályozott diákoknak. A rendhagyó irodalomórák anyagát Akik gyerekek maradnak címmel formálta könyvvé, amely az Ünnepi Könyvhetet követően oktatási segédanyagként jut el minden sajátos nevelési módszert igénylő intézménybe.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Pazar évad elé nézhetnek a klasszikus muzsika kedvelői Pécsett: a legnevesebb nemzetközi karmesterek és művészek látogatnak el a városba, a legkiválóbb darabokkal kényeztetve a pécsieket. A hangversenyeken kívül, 2001 után másodszor, nemzetközi karmesterversenyt is szervez a város jövőre.

Tovább a pecsma.hu cikkére >>>

Már megint az emlékezet-múlt- történelem-identitás kérdésköre? Igen, de nem úgy.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

– Versekkel kezdtél, aztán prózára váltottál. Miért? Végleg elbúcsúztál a verstől?

– Men­ta című ver­sesköny­vem utáni próbálkozása­i­mat fo­lya­ma­to­san a már leírt ver­sek ismétlésének véltem, mint­ha csak ugyan­arról beszélnék, csak talán erőtle­nebbül. Azt érez­tem, hogy amit vers­ben el sze­ret­tem vol­na mon­da­ni, meg­tet­tem, tehát értel­met­len­nek érez­tem ismétel­nem ma­gam. Ak­kor kezd­tem prózát írni, és azóta kerülgetjük egymást a hosszabb-rövi­debb prózai írások­kal. Na­gyon ritkán, óva­to­san, meg­próbálok ríme­ket gyárta­ni, tehát nem merném azt mon­da­ni, hogy végleg a sut­ba vágtam vol­na a poézist. Most erőt gyűjtünk egy újabb, in­tenzívebb találkozáshoz.

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>>

Országszerte több mint 80 településen rendezik meg június 9. és 13. között a 87. Ünnepi Könyvhetet és 15. Gyermekkönyvnapokat, amelynek központi helyszínén, a fővárosi Vörösmarty téren több mint ezer szerző dedikálása várja az olvasóközönséget - mondta el Keresztury Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója kedden Budapesten.

Tovább a konyv7.hu cikkére >>>

Török László fotográfus, aki 1973-ban elnyerte a World Press Photo „Golden Eye”, vagyis aranyszem díját, 1991-ben, éppen 25 éve telepedett le feleségével, Évával Salföldön, és rögtön megnyitotta a Pajta Galériát. A galéria születésnapját most nagyszabású kiállítással ünnepli.

Tovább az eszakipart.hu cikkére >>>

2016. február 19-én, 84 éves korában meghalt Umberto Eco, a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, szemiotika-professzor és irodalomtörténész, A rózsa neve című, világhírű regény szerzője. Utolsó regénye Mutatványszám címen jelent meg.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Negyedik alkalommal jutalmazták idén a Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért-díj átadóján a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli magyar, valamint magyarországi nemzetiségi pedagógusokat és tehetségsegítő szakembereket. A Nemzeti Múzeum dísztermében június 2-án este megtartott ünnepi Tehetséggálán összesen 63 szakember és szervezet részesült elismerésben sokéves, eredményes tehetséggondozó munkájáért.

Tovább az edupress.hu cikkére >>>

Az eddigi legteljesebb tárlatot állította össze Hieronymus Bosch (1450-1516) életművéből a madridi Prado múzeum a németalföldi festő halálának 500. évfordulója alkalmából. A világ több neves múzeumának közreműködésével készült kiállítást hétfőn nyitotta meg a spanyol fővárosban a királyi pár és Beatrix volt holland uralkodó.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A kortárs líra figyelemre méltó alkotója, Szabó Márton István Másodlagos kötések című első kötetét az idei a Könyvfesztiválra jelentette meg a Jelenkor Kiadó. A fiatal költő, slammer és formatervező két éve verslemezzel is debütált, amelynek háromszáz példánya már az első nap elkelt – B. Zetas Péter interjúja.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Szülei tanáremberek, a család szorosan kötődik a könyvek világához. Dóka Attila bár maga is elvégezte a német szakot, sokáig kereste a maga útját.

Mára már nyilvánvaló, hogy őt is megérintette az irodalom, a versek vonzereje.

Tovább a szabadidomagazin.hu cikkére >>>

A XIII. kerületi Bulcsú utca 21/a számú ház története épp oly egyedi és különleges, mint akárhány társáé Budapesten. Lakóinak élettörténetei, a házban lezajló történelem viharában fogant események, az épület fénylő és kopott állapota egyaránt papírra, vászonra, filmre kívánkozik. (1989-ben Orosz István már kísérletet tett Vigyázat, törékeny című zseniális animációs filmjében egy ilyen mikroközösség életét a hatalmas történelmi térben, egy lépcsőházban zajló költöztetés keretében elmesélni.)

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Közleményt adott ki tegnap a nagy hagyományú, fiatal írókat tömörítő József Attila Kör, melyben a szervezet ellehetetlenüléséről értesítenek. A közleményt változatlanul közöljük.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Kiállítás-megnyitóval egybekötött verses estet tart Roznik Bálint grafikus és Zsebők Csaba költő június 9-én 18 órától a FSZEK Belvárosi Könyvtárban (1054 Budapest, Vadász u. 42.). Az „önállótlan esten” meghallgathatják Zsebők néhány korábbi és új versét a költő tolmácsolásában, s megtekinthetik Roznik legújabb képeit. Ráadásként az érdeklődők betekintést nyerhetnek Szurdi Kata és Szász Anna iparművészek munkásságába, továbbá az alkotók beszélnek a hét taggal megalakult álló Ösztön Kortárs (ÖKO) Művészeti Csoportról. A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitvatartási idejében 2016. június 9-től július 8-ig.

A Libri irodalmi díj nyertese 2016-ban Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötete, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Bartis Attila A vége című regénye érdemelte ki. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 25-én rendezték, ekkor derült fény a nyertesekre.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Egy fiatal pár házat vásárolt Budakeszin, majd amikor a régi lakóktól megörökölt holmikat selejtezték, a padláson rengeteg a hatvanas évekből származó negatívra bukkantak. Az új tulajdonos, Pataki Péter ezután emailben kereste meg a Fortepant, a filmeket nekik adományozta, és mindjárt az átvételkor kiderült, hogy rendkívül értékes anyagról van szó, ami egy Hunyady József nevű írótól származik.

Tovább az index.hu cikkére >>>