Szemle

A velencei közoktatás − tapasztalataim szerint − eléggé csapnivaló, ám a művészeti oktatás remek, mert ahogy a középkorban, vagy akár Fumiani idejében, még mindig „céhes keretekben”, scuolák, stúdiók szervezésében történik.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

A színházi élet egyik rangos szakmai elismerését, a legjobb Shakespeare-alakításért járó Gábor Miklós-díjat idén Pál András vehette át Leontes szerepének megformálásáért a Radnóti Színház Téli rege-előadásában.

Tovább a szinhaz.org cikkére >>>

2017. április 1-től az egyik legismertebb és legkeresettebb kortárs német képzőművész, Georg Baselitz műveiből látható kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A budapesti Goethe Intézet közreműködésével létrejövő kiállítás több mint 80 műalkotást mutat be nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből. Nyolc kevésbé ismert nagyméretű festmény és egy szobor közvetlenül a művész műterméből érkezik. A budapesti kiállításon egymás mellé kerülnek Baselitz korai, 1960-as években készült alkotásai a 2005-ben elkezdett Remix című sorozat számos főművével, az 1980-as évekből származó jellegzetes baselitzi fejek és alakok pedig az utóbbi néhány évben született festmények, grafikák és monumentális méretű szobrok figuráival.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

Egy hirtelen jött, végzetes agyhártyagyulladásban 25 évesen meghalt a barátnője – a költészet napjára megjelenő, 42 című új kötetében a saját gyászfolyamatát kottázta le, s tért vissza ezzel másfél évtized után a magyar irodalomba. Peer Krisztián egyébként nem érti, miért gúnyolódnak sokan Semjén Zsolt, Fekete György versein, hiszen "a dilettáns költő elvileg jó szándékú ember, hiszen verset akar írni, nem pedig lopni".

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Hét éve nem látott sikert ért el Magyarország: a 70. Cannes-i Fesztiválon két filmje is versenyben lesz. Mundruczó Kornél Jupiter holdja című levitációs-bevándorlós története a nagyjátékfilmes versenyszekcióban szerepel, Kristóf György első játékfilmje, a magyar koprodukcióban készült Out az Un certain regard (bizonyos nézőpontból) versenyszekcióba kapott meghívást. Azt már szerdán bejelentették, hogy az SZFE diákja, Szentpéteri Áron Láthatatlanul című rövidfilmjét a filmiskolák Cinéfondation szekciójába válogatták be.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Néhány évvel ezelőtt, amikor Szegeden festészetet tanultam, felmerült az ötlet, hogy csoportos parafrázis-kiállítást csináljunk a tanszéki galériában. Az egyik kedves barátom Marcel Duchamp 50 köbcentiméter párizsi levegőjét választotta, melyet egy kiürített és visszaragasztott parizercsomagolással parafrazeált, így egy adott művet egy másik, Duchamp által kedvelt munkamódszerrel, a jelentéspluralizmus segítségével alkotott újra. Az eszményi párizsi levegő helyett, korunk élelmiszeriparának szégyenfoltjára, a párizsira hívta fel a figyelmet. Mindenkinek eldicsekedett, hogy „Szerintem ez Duchamp-nak is tuti, bejönne!” Persze még mielőtt világszintű hírnévre tett volna szert munkájával, a takarító szemétnek ítélte, és kidobta a dokumentálatlan gyöngyszemet. Ez volt az első személyes találkozásom az hommage fogalmával, a Frida Fiestas 2 pedig a legutóbbi.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Dubrovay László zeneszerző, az MMA elnökségi tagja egész estés balett művét tavaly áprilisban az MMA támogatásával mutatták be a Müpában a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Az 1995 óta "kallodó" nagyszabású zeneműhöz Vincze Balázs, a Pécsi Balett vezetője készített koreográfiát. Az ősbemutató után most Pécsen hallhatta és láthatta a közönség – a Pécsi Balett és a Zuglói Filharmónia közreműködésével megvalósuló előadásról Gönczy László zenetörténész írt kritikát.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Április 11-én Erdő Péter bíboros, prímás Budapesten, a Horváth Mihály téri Szent József-templom előtt megáldotta Timothy P. Schmalz szobrász Hajléktalan Jézus című alkotását. Az alábbiakban közreadjuk Lackfi János erre az alkalomra írt versét, melyet a költő felolvasott a szobor megáldásakor.

Tovább a magyarkurir.hu cikkére >>>

Napokban jelent meg Pál Dániel Levente Az Úr Nyolcadik Kerülete című szociológiai karakterű kisprózákat tartalmazó kötete, ami az, ami: józsefvárosi életképek, hangulatok, kis színesek, egypercesek, életszagú sztorik. A Pál Dániel Leventével tettünk egy sétát a vad oldalon.

Tovább a nullahategy.hu cikkére >>>

Sam Peckinpah utolsó mesterművében német katonák fuldokolnak vérben és árulásban, a dicsőség és a hősiesség legapróbb szikrája nélkül. Mert ha a golyók repülni, a bombák meg robbanni kezdenek, az ideológia és a politika hirtelen annyit sem ér, mint a vécépapírra nyomott propaganda – csak az számít, hogy a golyó ne a te fejedet vigye le, a bomba ne a te lábadat szakítsa le.

Tovább a 444.hu cikkére >>>

A legutolsó vacsora című kiállítás kimozdít minket a komfortzónánkból és a böjt valódi kérdéseivel ismertet meg minket. A tárlat egyszerre idézi fel a nagycsütörtöki történéseket és mutat rá korunk aktuális kérdéseire. A Szent István-bazilika lovagtermében nyílt meg a Barcsay-díjas Tolnay Imre festő- és grafikusművész installációja és kiállítása.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Tőzsér Árpád szlovák nyelvű sorokat csempész egyes verseibe, említi Csordás László, majd hozzáteszi: miért van szükség az idegenségre, amely megjelenhet a versekben? Mindenkinek szüksége van idegenszerűségre. Nem? – kérdez vissza Korpa Tamás. Ahogyan Petri György írja, a szem csillapíthatatlan kíváncsiságáról lehet szó, az egyén arra törekszik, hogy nem várt helyzetekbe kerülhessen. A közép-európai vagy közép-kelet-európai perspektíva sajátosságaként példának okáért.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

...prózában

Nem tudom, hol kezdődik az irodalom, s pontosan ki, mi tartozik bele. A vers

születése öntörvényű folyamat, a tollat támasztó kézfej csak mankó, a szerző

csupán eszköz. Minden költő egy ismeretlen tartalmú verseskönyv, melynek

egy-egy lapja időnként testet ölt...

Tovább a hitelfolyoirat.hu cikkére >>>

Keresztesi Botondtól eddig is megszokhattuk a meglepő tárgyválasztásokat és kombinációkat. Festett már képet lávában veszteglő Laborghiniről, vidám körtáncot járó Teletubbykról, sarlót-kalapácsot formázó fénykardokról és csalán közé esett kocsikulcsról is. Egy mindannyiunk által ismert, naponta használt szótárban lapozgat, de a címkéket szándékosan összekeveri. Keresztesi Botond festőművésszel N.S.A. (National Sun Association) című, a Horizont Galériában rendezett kiállítása kapcsán beszélgettünk.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Miért félünk az őrültektől című kötetéért Nagy Hajnal Csilla kapta idén a Makói Medáliákat. Az első köteteseknek járó elismerést idén is a magyar költészet napján, azaz április 11-én adták át.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Míg a nyugati cyberpunk az irodalomból született meg, addig Japánban a punkzene volt a műfaj bölcsője. Ez itt a prizmatape#7, hangjelek a jövőből.

Tovább a prizmafolyoirat.com cikkére >>>

A nyolcadik kerületben lakom, a kerületnek azon a részén, illetve annak a résznek a peremén, ahol a cigányok laknak. Nem ott születtem, hanem úgy döntöttem három évvel ezelőtt, hogy oda költözöm, és nagyon jól érzem ott magam. Hogy miért döntöttem így? Elsősorban azért, mert azon a környéken voltak olcsók a lakások.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

József Attila születésének évfordulóján, a magyar költészet napján rendhagyó irányból közelítettünk a költőkhöz. Egyszerűen megkérdeztük őket, hol dolgoznak, mi a hétköznapi munkájuk. Gondoltuk ezt a kérdést föltenni azért, mert az elmúlt években számtalan jobbnál jobb cikk járta körül azt a témát, hogy meg lehet-e élni a költészetből, de a végkövetkeztetésük általában oda futott ki, hogy nem. Ezért sokszor szüksége lehet egy költőnek olyan munkára is választott hivatása mellett, amely biztosítja számára (és családjának) a napi betevőt.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Embert próbáló, három órás előadás – egyetlen életmentőnek bizonyuló szünettel – a Maladype Színház új Csehov-feldolgozása. A bárszék mintázatát, amin nyomorogtam, máig viselem. A Három nővér inkább belül, mint kívül bonyolódó életét a művészettörténet ikonikus képein keresztül megidézni, értelmezni kezdetben nagyon ígéretes felvetésnek tűnt. A nyitókép trecento szárnyasoltára a már előre szentté avatott glóriás nővérekkel, a szinte néma, lélegzetvételt metronómmá alakító hangokkal és azt ezt követő reneszánsz és barokk szentképek jeleneteivel még nagyon ült.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

A Budapesti Tavaszi Fesztivál égisze alatt az idén másodszor várja az érdeklődőket a Budapest Art Week (BAW). A városspecifikus képzőművészeti eseménysorozatra április 18-a és 23-a között kerül sor; több mint 60 helyszínen 80 kiállítást és azokhoz kapcsolódó programot kínálnak, amelyek egyetlen, mindenhová érvényes karszalaggal látogathatók. Az előkészítő munka finisében Bérczi Lindával, a BAW igazgatójával és Molnár Tímea kommunikációs vezetővel, programszervezővel beszélgettünk.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>