Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Szülei tanáremberek, a család szorosan kötődik a könyvek világához. Dóka Attila bár maga is elvégezte a német szakot, sokáig kereste a maga útját.

Mára már nyilvánvaló, hogy őt is megérintette az irodalom, a versek vonzereje.

Tovább a szabadidomagazin.hu cikkére >>>

 

A XIII. kerületi Bulcsú utca 21/a számú ház története épp oly egyedi és különleges, mint akárhány társáé Budapesten. Lakóinak élettörténetei, a házban lezajló történelem viharában fogant események, az épület fénylő és kopott állapota egyaránt papírra, vászonra, filmre kívánkozik. (1989-ben Orosz István már kísérletet tett Vigyázat, törékeny című zseniális animációs filmjében egy ilyen mikroközösség életét a hatalmas történelmi térben, egy lépcsőházban zajló költöztetés keretében elmesélni.)

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 

Közleményt adott ki tegnap a nagy hagyományú, fiatal írókat tömörítő József Attila Kör, melyben a szervezet ellehetetlenüléséről értesítenek. A közleményt változatlanul közöljük.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Kiállítás-megnyitóval egybekötött verses estet tart Roznik Bálint grafikus és Zsebők Csaba költő június 9-én 18 órától a FSZEK Belvárosi Könyvtárban (1054 Budapest, Vadász u. 42.). Az „önállótlan esten” meghallgathatják Zsebők néhány korábbi és új versét a költő tolmácsolásában, s megtekinthetik Roznik legújabb képeit. Ráadásként az érdeklődők betekintést nyerhetnek Szurdi Kata és Szász Anna iparművészek munkásságába, továbbá az alkotók beszélnek a hét taggal megalakult álló Ösztön Kortárs (ÖKO) Művészeti Csoportról. A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitvatartási idejében 2016. június 9-től július 8-ig.

 
 

A Libri irodalmi díj nyertese 2016-ban Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötete, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Bartis Attila A vége című regénye érdemelte ki. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 25-én rendezték, ekkor derült fény a nyertesekre.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

Egy fiatal pár házat vásárolt Budakeszin, majd amikor a régi lakóktól megörökölt holmikat selejtezték, a padláson rengeteg a hatvanas évekből származó negatívra bukkantak. Az új tulajdonos, Pataki Péter ezután emailben kereste meg a Fortepant, a filmeket nekik adományozta, és mindjárt az átvételkor kiderült, hogy rendkívül értékes anyagról van szó, ami egy Hunyady József nevű írótól származik.

Tovább az index.hu cikkére >>>

 

 A verses interjú a nőkről ötlete több költő ismerősömnek is tetszett. Elsőként a József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető Turczi István válaszolt. Az ELTE BTK magyar-angol-finnugor szakán tanult, ahol bölcsészdoktori fokozatot szerzett. Dolgozott a Művelődési Minisztérium irodalmi és művészettájékoztatási munkatársaként, a Kilátó című világirodalmi rádiómagazin szerkesztő-műsorvezetőjeként, majd 1993–1995 között a Parnasszus című televíziós költészeti vetélkedő műsorvezetője lett, és 1995-ben megalapította az azonos című költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek mai napig alapító főszerkesztője.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

A Könyves Magazin előző számának fókusztémájában azt tárgyaltuk, mennyire nem hallják meg a nők hangját az irodalmi díjakat odaítélő zsűrik és bizottságok. Hát most meghallották, méghozzá Rakovszky Zsuzsáét, ezzel pedig ő lett az első, aki a Libri irodalmi díjat és az Aegon-díjat (Visszaút az időben, 2007) is a magáénak tudhatja, ráadásul mindkettőt verseskötetért kapta.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

 

Rafael Erik Benjámin festészetének egy nagyon bensőséges szeletét mutatja be aktuális, Műtermi viszonyok című kiállításán a Budapest Pont galériájában. Ahogyan maga a tárlat koncepciója, úgy a kiállítóhely sem mindennapi: íves boltozatú, téglafalas pincehelyiség ad otthont a sorozatnak, mely a félhomályban igazán intim közeget teremt. Hat vászonból álló sorozata ablakként kitárva-kifeszítve prezentálja a művész alkotóhelyének világát. Ezek a művek nagy méreteikkel uralkodnak, de egyben kiszolgáltatottságot is sugároznak: feszítetlenül vannak csak egyszerűen a falra szegezve. Az installálás elemi szinten tükrözi a művész helyzetét is, amikor saját világát kibontva a közönség elé áll – bátor bemutatkozás és megnyilvánulás ez.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

A Wünsch hídban a kérdés így hangzik: képes-e az ember illúziók, öncsalások nélkül visszatekinteni élete fontos mozzanataira. Az emlékezés mindig a jelen aktusa, a funkciója az, hogy tovább tudjunk élni. Az emlékezés és a felejtés megrendelője a remény. Meg akarjuk oldani a megoldhatatlant, ezért értelmezzük újra és újra a múltat. Lekerekítjük, újrateremtjük, felcicomázzuk, rendet építünk a kusza, zavaros képekből. A Wünsch híd egy radikális emlékezésstratégia demonstrációja.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

 

2 in 1 kritika: a Pécsi Balett Faust, az elkárhozott és a Nagyvárad Táncegyüttes – Közép-Európa Táncszínház Stabat Mater című előadásáról

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

 

Barbár-géniusz, csodás oximoron: a jugoszláv avant-garde decivilizatorikus fantazmagóriája, amely a korabeli víziók szerint megálljt parancsolhatott volna a nyugati kávéházi dekadenciának. Zilahi Anna írása.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Szeles Judit Svédországban élő magyar költő bemutatkozó verseskötete sajátos megszólalásmódjával határokat feszeget, témáját tekintve pedig át is lépi azokat, mindazonáltal az első versek olvasása keltette megütközés után egyértelműen működőképesnek mutatkozik, élvezetes nyelvet teremtő izgalmas vállalkozás.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Jelmeztitkok címmel évek óta tart gyerekeknek jelmeztervező workshopot és nyári tábort a Katonában Földi Andrea. A pályakezdésről, itthoni és külföldi munkáiról, valamint a gyerekfoglalkozások sikeréről kérdezte a jelmeztervezőt a Katona blog.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

 

Nem nehéz annak a képzőművésznek a dolga, aki a valóság szegmenseit igyekszik megjeleníteni ábrázoló jellegű képeken, legyen szó naturális felfogásról, organikus formákról vagy absztrakt alakzatokról. Alkotói munkásságával a nehezebbik utat választotta Rácz György, mert elsőre nehéz dekódolni munkáit. Pedig belső világának építményei úgy illeszkednek egymáshoz, mint a zenei partitúrában a hangok. Átégett, rusztikus konstrukciókat hozott létre működése utolsó negyedszázados korszakában. Ám munkássága nincs a köztudatban. Ezért fontos, hogy 2008-as halála óta a művészetét gondozó baráti kör rendszeresen ápolja örökségét: tárlatokat szervez, kiadványokat jelentet meg vagy más módon teszi ismertté.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Két író megy a futballstadionban. Megszólal az egyik: Ha lefordítják és kiadják a könyvemet, akkor itt akarom aláírni a szerződést, legalább egy kicsit hadd érezzem, milyen lehet Lewandowskinak lenni. A másik visszakérdez: Ki az a Lewandowski?

Tovább az mno.hu cikkére >>>

 

A gyöngyösi Szent Bertalan-templom Kincstára kapta Az év múzeuma 2015, a főváros IX. kerületében lévő József Attila Emlékhely Eszmélet című kiállítása pedig Az év kiállítása 2015 díjat a Múzeumok majálisán szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

A francia fővárosban új kiállítóhelyek nyílnak, régiek zárják be kapuikat; új vezetők kerülnek funkcióba, néhányan a régiek közül pedig a bíróságon töltik napjaikat. Körkép a párizsi színtérről.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Nem könnyű megragadni az Éles poétikai karakterének megfelelő olvasásmódot a kortárs szépirodalom tapasztalatából kiindulva, hiszen a jelenkori próza ugyan talán valóban pörgősebb ma már, mint tíz-tizenöt éve, mindamellett a mondatközpontúságtól azért mégsem rugaszkodott el. Az Éles lapjain egyre másra sorjáznak a tömény, erősnek szánt jelenetek, az olvasó csak kapkodhatja a fejét, mennyi minden történik – mindezek azonban mintha kissé kevésbé koncentrált nyelven szólalnának meg a regény lapjainak jelentős részén.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Piros Ildikóval, a POSZT idei díszvendégével beszélgettünk a fesztivál jelentőségéről, pécsi emlékeiről, és arról, hogy szerinte milyen a jó színház.

Tovább a 7ora7.blog.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal