VideóPosta Ákos István videója Keresés a honlapon: |
Szemle
A Nemzeti Szalon Magyarországon a XIX. század végének terméke. A hivatalos művészetpolitikával elégedetlen alkotók 1894-ben egyesületet hoztak létre Zichy Jenő vezetésével, hogy felkarolják a művészet ügyét és élénkebbé tegyék a művészek és a közönség közti érintkezést. A több mint százhúsz éve innovatívnak számító kezdeményezést hosszú szünet után, 2014-ben indította újra a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az új Nemzeti Szalon elsőként a magyar építészet aktuális állapotát volt hivatott bemutatni, ezt a képzőművészet, majd a fotóművészet követte, idén pedig az ipar- és tervezőművészet került sorra.
A Petőfi Irodalmi Múzeum ezúttal egy olyan kiállítással rukkolt elő, melyet a címe alapján akár egy egészen újszerű termékbemutatóként is elképzelhetnénk. A termék ez esetben a műfordítógép lenne, mely megoldja minden nehézségünket, ha egy adott szöveget le kell fordítanunk egy másik nyelvre. Mivel a társadalom abba az irányba halad, hogy szinte minden gépekre átruházható feladatot ténylegesen rábízzon a technikára, joggal gondolhatná a látogató, hogy itt is valami hasonló innovációval találja szemben magát.
Dobokay Máté munkáival már sokak figyelmét felkeltette, így többek között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vezetőségi tagja, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja, és a Labor Galéria bizottságában is részt vesz. 2014-ben szerepelt az OFF_FESTIVAL Bratislava fődíjas csoportos kiállításán, és jelölték a rangos Prix Lucien Hervé et Rodolf Hervé-díjra. A következő esztendőben legfiatalabbként lett elődöntős a Leopold Bloom Awardon. Számos egyéb külföldi és hazai megjelenés mellett 2016-ban részt vett az Impact: Abstraction & Experiment in Hungarian Photography című New York-i kiállításon. Dobokay munkásságára nagy hatást gyakorolt Hantai Simon jellegzetes ’pliage’ technikája, mely a Hommage à Hantai Simon című sorozatában köszön vissza. A festőóriás Hantainak emléket állító művek az anyag szerepének fontosságát juttatják kifejezésre. Emellett a Spots című sorozatának – melyek Dobokay kísérletező technikájának különleges tájképei – válogatott darabjai is bemutatásra kerültek. A látogatók a kiállítást 2017. március 24. és április 22. között tekinthették meg a Várfok Project Roomban. Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>
Érthetetlenül, megfejthetetlenül lassú előadásról van szó: úgy tűnik, a rendező nemhogy nem tartotta problémásnak a darab túlírtságából fakadó nehézkes tunyaságot, de azt jelölte ki rendezőelvként. Tovább a szinhaz.net cikkére >>>
Az egyik legfontosabb és legeredetibb magyar művész. Berlinben él, és munkái legalább annyira kötődnek a nyugati, mint az itteni kontextushoz. Elég ritkán ad interjút. Talán mert ritkán kérdezik?Tovább az artportal.hu cikkére >>>
Török Ferenc új filmje, az 1945 vidéki magyar miliőben játszódik, ahol a kollektív felejtés határozza meg egy zárt közösség mindennapjait. A Berlinálén, Miamiban és a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon is közönségdíjat nyert alkotásról a rendezővel beszélgettünk. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
Bukta Imre nem tesz mást, mint sétál egy faluban, megfigyel és ábrázol. Így írja le a mezőszemerei képzőművész módszerét friss, Apám romantikája című kiállítása kapcsán a Godot Galéria. A tárlaton többek között feketéllő abroncsokat, lefoglalt kukorica alatt, számítógép előtt gubbasztó jegyzőt és pihenő teheneket láthatunk. A szentendrei Művészetmalomban megtekinthető, feLugossy Lászlóval és Szirtes Jánossal közös, Levitáció című expóján pedig lebegő és kiegyenesített fákat, beázó padlást és megrázó falusi nyugdíjas-búcsúztatót. Felkerekedtünk hát, és elmentünk Mezőszemerére, ahol nem tettünk mást, mint sétáltunk egyet a faluban. Idegenvezetőnk természetesen Bukta Imre volt.
A vasárnapig tartó, 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál több izgalmas pillanatáról tudósít a Bárkaonline Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
„Csak szólani egy szót mint ember” címmel Szép Ernő írásaiból készülő egyszemélyes színházi előadásban látható Horváth Lajos Ottó. Premier a Bajor Gizi Szalonban. Az előadás június 15-én, 19:00 órakor a POSZT-on is megtekinthető.
A Deák Erika Galéria meghívást kapott a nagy nevű európai képzőművészeti vásárra, az Independent Brussels Fairre, ahol Keresztes Zsófia és Szűcs Attila legújabb munkáit mutatta be. Az Independent Brussels Fairről tudósított a New York Times, és a te, Red Garden című festményed volt a nyitókép. Gondolom, ez a vásárbeli sikerről árulkodik. Mi történt Brüsszelben? Tovább a librarius.hu cikkére >>>
Megírni valamit és utána úgy érezni, hogy sikerült, az persze jó érzés néhány pillanatra. De ez írással folyton sarokba szorítja magát az ember, és mindig olyasmivel állok szemben, amiről úgy érzem, nem vagyok képes megoldani. – A hónap szerzőjével, Schein Gáborral Dézsi Fruzsina beszélgetett. Tovább a litera.hu cikkére >>>
Amikor egy külföldi írót meghívnak Budapestre, szinte mindig azt a kérdést teszik fel neki először, hogy ugye nem most jár először városunkban. Különösen fontos kérdés ez Orhan Pamuk esetében, hisz regényeiben szülővárosa, Isztambul és a metropolisz mikrovilágainak megjelenítése központi szereppel bír. Ingo Glass és Jovián György Konstruktív destruktív című kiállítása
Jovián György (Szilágysomlyó, 1951) Munkácsy Mihály-díjas erdélyi magyar festőművész és grafikus. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja (2007). Festő és grafikus művészete az új eklektikához áll közel, különböző korábbi stíluskorszakokra épül művészete. Finom kimunkáltság, a részletek gazdag kidolgozása jellemzi képeit, melyek által előadja mitologikus, filozofikus vagy akár mindennapi mondanivalóit. A színek és a fények megfeleltetése, a fényképek bevonása és egy sajátos absztrakció teszi teljessé festői, grafikusi eszköztárát; sorozatok jeles alkotója. Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
Vasárnap este. A főút mentén némán álldogálnak a Kádár-kockák, itt-ott egy romosabb porta, vagy a helyi vállalkozó 300 négyzetméteres, sárgára mázolt minipalotája. Sötétség és csend, egyedül a kocsma előtt áll öt autó és még egyszer ennyi bicikli. Egy kis falu, távol a város zajától, önmagába zárva, harminc éve szinte változatlanul. A magyar vidék; nyomorát, tragédiáit, marginalizálódott alakjait sokan feldolgozták már, köztük Barnás Ferenc A kilencedik, Háy János A Gézagyerek és a Napra jutni valamint Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében. Milbacher Róbert, a Pécsi Tudományegyetem tanára is ebből a miliőből merítette 2016-ban megjelent első prózakötetének anyagát. Tovább az ambroozia.hu cikkére >>>
Egyetlen filmkocka sem veszhet el! A Fábri Zoltán életmű és Radványi Géza Valahol Európában című filmjének restaurálásával elindult a magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívumban. Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>
Emlék-feltárások, másvilág-fixálások? Az alvásban-élés szintjeinek kibontása, szokatlan (gyakran ismeretlen) szín-skálák „szintaxisokká” alakulása, kifordítása, az elme gyümölcsvelő-rétegeinek: burkokon, áttetsző lebenyeken való (valótlan) átpréselése? – Kérdés-sebek feltépése? Magzat-létek, archaikus életképek, kiszakadt, lüktető köldökzsinór-képződmények ecsetkezeléses szín-darabokká varázslása, rendezése? – Ki tudja? A „tudásokat tudó” talán tudja-e? Alkotó, befogadásra tárulkozó, vizionáló rezonáló, félrehúzódó magába-látó: egyaránt lehet szkeptikus. Itt, akár Descartes módszeres kételye (álom-argumentuma) is eszünkbe juthat… Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>
„Zilahi Anna sok-sok éve várt első kötete békétlen, örvénylő dilemmákkal szembesít kíméletlen szigorral.” Fehér Renátó a Magvető költészet napi rendezvényén elhangzott laudációja. Tovább a jelenkor.net cikkére >>>
Simon Kornél színész-rendező, aki jelenleg szabadúszó, játszik a Centrál Színházban, a Madách Színházban, rendezőként dolgozik a Győri Nemzeti Színházban, a tatabányai Jászai Mari Színházban és a Karinthy Színházban. Korábbi rendezéseivel már járt a POSZT-on, idén a Primadonnák című vígjátékkal készül a győri társulat a fesztiválra. Az előadást 2016-ban az év előadásának járó Taps-díjjal tüntették ki, a Thália Humorfesztiválon a darab egyik főszereplője, Járai Máté kapta a legjobb színésznek járó kitüntetést az előadásban nyújtott alakításáért, valamint, a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Győri Gabi, a darab jelmezeiért Pulcinella-díjat kapott.
A Párhuzamos avantgárd című kiállítás a Pécsi Műhely tevékenységét mutatja be. Miért éppen most? A műhely történetéről, az egyéni életutakról, a kiállítás szempontjairól az egyik kurátort kérdeztük. Tovább az artportal.hu cikkére >>>
Kodály, Bernstein és Gyöngyösi Levente művei is szerepelnek a Bartók Plusz Operafesztivál. A szervezők célja, hogy az opera a nagyközönség elérhető és megfizethető szórakozása legyen. Tovább a fidelio.hu cikkére >>>
|
