Szemle

Pinczés József radikálisan elhatárolódik a radikalizmustól. Játékos alkotó, aki olvadt hó tócsákban kacsáztat olejfestékköveket. Legújabb munkáiból a budai Fest;tisztít Galériában nyílt nemrég kiállítás. Ennek apropóján gombokról, sorsról, festmények altatásáról, a pincében felgyűlő koszról és a tócsává olvadt hóemberről beszélgettünk vele. Szóba került azért természetesen egy szarka is.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Szakálos Fédra: – Bizonyára sokaknak ismerős a neved, mégis mutatkozz be kérlek azoknak az olvasóknak, akik esetleg még nem ismernének!

Bánki Beni: – Bánki Benjámin vagyok, versmondással, előadó-művészettel és költészettel foglalkozom. 2015-ben az Év felfedezettje közönségdíjasa lettem és még ugyanebben az évben a forradalmian új költészetként aposztrofált slam poetry műfajú írásaimmal megnyertem a Ki Mit Tube online tehetségkutatót. Hagyományos versemmel a Magvető Kiadó verspályázatán lettem 1. helyezett. Tavaly a Kismenőkben tűntem fel, ez a TV2 csatorna saját gyártású tehetséggondozó produkciója volt. A tavalyi évben és idén is megkaptam a Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíjat, ez lehetővé tette, hogy bejárjam az országot önálló estjeimmel, illetve rendhagyó irodalom órákat tartok az általános- és középiskolákban, ahol a magyar nyelv szépségére, játékosságára próbálom felhívni a figyelmet nyelvi lelemények és szójátékok segítségével. Úgy érzem nagy hatással vagyok a korosztályomra, ezért minden lehetséges eszközt megragadok, hogy továbbítani tudjam nekik az üzenetemet.

Tovább a liter-tura.hu cikkére >>>

Brüsszelben 150 VIP vendég (diplomaták, nagykövetek, uniós tisztviselők) figyelmét sikerült felhívni a magyarországi félelmekre… Budapesten hányan fogják megnézni?
Az Inversedance – Fodor Zoltán Társulat az 1956-os Emlékév keretében az 1956-os Emlékbizottság támogatásával 2016. december 21-én a brüsszeli Théatre Marniban debütált az Ajtók kilincs nélkül című előadásával. A budapesti közönség számára a Várkert Bazárban volt először látható 2017. április 24-én. Egy újabb fontos, mély, kortárs és költséges emlékműsor, most épp az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulója alkalmából.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Epreskertjének egyik műtermében megrendezett hallgatói kiállítás két fiatal festő és egy fiatal kurátor együttműködéséből született, a kiállítótérbe lépve mégis olyan érzés fogott el, mintha egyetlen ember szellemi termékeit látnám: a kiállítás szokatlanul koherens. A falon olvasható koncepcióból kiderül, hogy a munkák olyan problémákra világítanak rá, melyek a képzőművészeti produktumok mindegyikével kapcsolatban felmerülhetnek. Olyan univerzális dilemmák ezek, mint például a reprodukálhatóság, vagy az érzékelés relativitása.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Április 18-23 között zajlott le a Budapest Art Week képzőművészeti fesztivál, amelybe a főváros valamennyi múzeuma és galériája, de még a Duna parti paloták és bérházak is bekapcsolódtak. A szervezett tárlatvezetéseken és galériasétákon túl filmvetítések, előadások, beszélgetések és interaktív foglalkozások várták a látogatókat. A Műcsarnokban pedig április 21-én megnyílt a 2017-es Nemzeti Szalon.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Az 1981-ben Ózdon született Farkas Gábor korosztálya egyik kiemelkedő művésze, Liszt és Junior Príma-díjas zongoraművész. Nemrég megjelent Liszt-lemezét a külföldi sajtó egyöntetűen elismeréssel fogadta, a neves MusicWeb International szaklap a hónap felvételévé választotta Grigorij Sokolov Mozart/Rachmaninov albuma mellett. Farkas Gábor nemrég vendégprofesszori állást kapott Tokióban. Pályakezdéséről, az ázsiai versenyzőkről és a kottahűségről is kérdeztük.

Tovább a nullahategy.hu cikkére >>>(

Remélem, megbocsájtja nekem az olvasó a cím keresettségét, ugyanakkor kárpótolja majd, hogy az Arany Jánostól kölcsönzött és visszafele ferdített sorral éppen a költő megélte és megörökítette kora öregkori férfidepresszió ellentettjét fogja jutalmul kapni: két, erőtől duzzadó, az élettől még sokra számító és sokat váró, félmeztelen, kőből készült nőt.

Tovább a csuhai.com cikkére >>>

Bánya-trilógiájával üstökösként robbant be az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi, majd a szlovákiai magyar színházi életbe. Megnyerte a BBC drámaíró-pályázatát, írt szilveszteri komédiát, 21. századi passiójátékot. Magánemberként halkan, visszafogottan beszél, íróként erősen, radikálisan fogalmaz Székely Csaba.

Tovább az ujszo.com cikkére >>>

Maga a művészet, a művészi alkotófolyamat és gondolkodásmód áll az 57. Velencei Képzőművészet Biennálé középpontjában, számos nemzeti pavilon kiállítása azonban aktuális társadalmi problémákra is reflektál.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Legismertebb, legnépszerűbb kortárs magyar költőnk sok mindent elmondott már indulásáról, az ötvenes évekről, a „Lobogónk: Petőfi” kultuszról. Saját költészetében  a hatvanas évek második fele tűnik a legizgalmasabbnak. Az ötvenhatot követő általános megtorlás-elrettentés után Romániában időszakosan enyhült a politikai, ideológiai vezetés, az évtized végére hirtelen kivirágzott az erdélyi magyar irodalom. Sándor bácsi két ekkori kötete, a Kikapcsolódás (1966) és a Függőleges lovak (1968) nagy meglepetés volt. Első köteteinek verseit ugyanis (Virágzik a cseresznyefa, 1955; Sirálytánc, 1957; Harmat a csillagon, 1964) zömmel Petőfi költészete és a népi lírai hagyomány jegyében írta, 1966-tól viszont teljesen új és modernségé­ben szokatlan hangon szólaltak meg versei.  Tetten érhető, hogy honnan formálódott ez a meglepetésszerű modernizációs fordulat költészetében?
 

Tovább a 3szek.ro cikkére >>>

Június 16. és 25. között rendezik meg a Miskolci Bartók Plusz Operafesztivált, amely idén talán még nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs bemutatókra, mint eddig. Kesselyák Gergellyel, a fesztivál igazgatójával az idei koncepción kívül a rendezői színházról és a kortárs népopera hiányáról beszélgettünk.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Belevetíteni a lefotózott vetítésbe – és lefotózni a vetítés fotózását (amelyről, eközben: szinte állóképpé lassított filmfelvétel készül), amit diafilmre is dokumentálunk, hogy majd vetíthető legyen – s amit később lefotózhatunk, miközben annak fotózásáról is film készül, melyre majd ismét állóképe(ke)t vetítünk… – Diavetülés… – Ámde, írni is kell (bizonyos) fotózásokról, és le kell (folyamat)fotóznunk azon írásainkat, amelyek alól a (bizonyos) művek, mint életszakaszok sejlenek föl, biokémikus kipárolgásokkal, mikroorganikusan, hogy majd az életmű, a „retro-spektrum” mozaikdarabjainak kivetülését ismét dokumentálhassuk – és a reproduktumokat szkennelve, archiválva adjuk át a Nagy Időkapszula egyik tér-fiókjának, melyből (esetlegesen vagy tudatosan) majd, az újra-érlelődött, nemessé felejtődött anyag: jövőbeli tereknek, lelkeknek, atmoszféráknak, elméleteknek (ismételten) feltárható lehessen…

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Hagyományos mesefigurákat és állatszereplőket kalauzol el a digitális világba, és a mai nemzedék digitális világába építi be a mindenkor kedvelt klasszikus mesealakokat Petőcz András a [2016-os] könyvhétre megjelent új kötetében. Fél tucat gyerekverskötet és ifjúsági regény után, a Móránál megjelenő Nagy Kalap és Pici Sál című kötetével ismét a gyerekolvasókat célozza meg.

Tovább a konyv7.hu cikkére >>>

Június 8. és 17. között rendezik meg a XVII. POSZT-ot. A május 8-i sajtótájékoztatón a versenyelőadások mellett a kísérőprogramokról is hallhattunk.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Somos Miklós Munkácsy-díjas festőművész, az MMA posztumusz tiszteleti tagja művészetét bemutató emlékkiállítás nyílik május 11-én Budapesten, a Pesti Vigadó galériájában. A Magyar Művészeti Akadémia szervezésében megvalósuló tárlatra a családi hagyatékból olyan műveket válogattak gyermekei, Somos Éva és Gyula az 1960-as évektől 2009-ig, Somos Miklós haláláig terjedő időszakból, amelyek jól reprezentálják művészeti korszakainak jellegzetességeit.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Közeleg a nyári Margó Irodalmi Fesztivál, a nagyszabású eseményt idén június 7-11. között rendezik meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az ötnapos fesztiválon fellép többek között új könyvével Nádas Péter, Peer Krisztián, Szív Ernő, Tóth Krisztina és Kemény Zsófi.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A színpadkép, az angolpark leghangsúlyosabb darabja a körhinta. Népcsoportok, sorsok, helyszínek forognak körbe: fegyvert kovácsoló cigányok, Mária Terézia udvara, a disznókereskedő Zsupán és az ő udvartartása.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>> 

Komoly arccal leporolni a gyerekkor játékait. Letörölni az arcunkról a bohócmaszkot, és tükörbe nézni. Az elalvás előtti és a születés utáni pillanatokat megjegyezni és kimerevíteni, vagy legalább megpróbálni ezt. Pinczés József műveit nézni és gondolataiba belelesni kicsit ilyen. Egyszerre felkavaró és nyugtató. A művésszel legújabb, Kacsázókövek, amiket nem dobtam el című kiállítása kapcsán beszélgettünk.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Vajon miért kölcsönzi egy világhírű író az egyik legelcsépeltebb vicczsáner untig ismételt felütését legújabb regénye címéül? Vagy elment az esze – és a szerkesztőké is az útitársául szegődött –, vagy pedig nagyon is tudja, mit csinál. David Grossman esetében az utóbbiról van szó.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>