Szemle

Sokan gondolják úgy, hogy menthetetlenül lefelé tartunk egy szellemi, erkölcsi, anyagi lejtőn, aminek előbb-utóbb kegyetlenül rossz vége lesz. Ménes Attila továbbmegy, nála nem az a kérdés, hogy az apokaliptikus pusztulás bekövetkezik-e, vagy hogy mikor, hanem az, hogy mi lesz utána. Illetve az sem: a Folyosó a Holdra éppen erről szól.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Szinte kizárólag digitálisan rajzolok. Csak a kezdetleges vázlatokat csinálom papíron, illetve ha maszatolni van kedvem, akkor ragadok papírt. Utazás közben a hordozható digitális táblámon ötletelek, a kidolgozásra pedig van egy nagyobb táblám otthon. Fontos még az írásnál, hogy mindig jegyzetelem a telefonomba az ötleteket, és gyakran egy mondatból nő ki egy komplett sztori. Ilyeneket írok fel, hogy „űrkígyó”, meg „the Warlords of East Philadelphia” – ezekből később képregény is lesz.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Sztereotípiákat rombol a milánói Palazzo Reale kiállítása Umberto Boccioni halálának 100. évfordulóján.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Tudósítóként voltam jelen, állok csak a pálya szélén, figyelem a munkát, kérdezem az embereket, filmet is forgattunk róluk, remélem, még a nyáron elkészülünk vele. – Tallér Edina New Yorkból, ahol pár napja a New York-i Pilvax Player és a békéscsabai Jókai Színház bemutatta A dzsungel könyve című musicalt.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Hihetetlen, hogy ez a két 17 éves fiatal micsoda intenzitással, karnyújtásnyi távolságból is hitelesen, félrecsúszott pillanatok, mozdulatok nélkül teszi elénk ezt az örök példázatot.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Akármennyire is túlterheltnek, netán unalmasnak tűnik az a szó, hogy „ikonikus”, mégsem tudom megkerülni, amikor Picassóról gondolkozom. Vaskos könyvek és filmek szólnak életéről, megunhatatlan kiállítási téma, művészettörténeti szemináriumok épülnek neve köré. Ha többet szeretnénk megtudni a modern művészet, azon belül is főként a képzőművészet felgyorsult iskolateremtő folyamatairól (például a kubizmusról vagy szürrealizmusról), azok egy-egy irányzatáról, biztos, hogy a Picasso-jelenség szembe jön velünk.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

A Parnasszus folyóirat tizedik alkalommal rendezte meg nyári irodalmi táborát Balatonszemesen, amelybe idén az Irodalmi Jelen is bekapcsolódott. A Turczi István szervezte prózaszemináriumokat akár írómaratonnak, irodalmi kiképzőtábornak is lehetne nevezni, a kőkemény munka alól az átmulatott éjszakák sem mentették fel a műhelyek résztvevőit.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Tudod, hogy van ez. Ennek a fesztiválnak van néhány nagyon egyszerű titka, ami a többieknél nincs meg. Ott van ez a helyszín. Nem egy puszta. Szép. Jó ott lenni. Egy kicsit azt érzed, védett vagy ott bent. Aki egyszer ott volt, annak nem kell már magyarázni.” (Kispál András)

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A Focus csoport 2015 decemberében a Pécsi Galériában mutatta be 110 képből álló képanyagát Pécs arcai címmel. Cseri László, a csoport tagja, fotóesszéjében most saját képanyagát mutatja be.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

A dzsungel könyve egy olyan anyag, melyben egyszerre jelenik meg a mai magyar kortárs zene és a magyar nyelv. Ráadásul olyan értékeket képvisel a történet, amely napjaink legégetőbb kérdéseit boncolgatja – A New York-i Pilvax Player és a békéscsabai Jókai Színház ma mutatja be A dzsungel könyve című zenés darabot New Yorkban. Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Jó néhány éve tudok a kéziratról, mert Müller Péter Sziámi mesélt róla, meg azért is, mert amikor egy nehezen felejthető éjszakán a Balaton együttes a pajtánkban játszott, és reggelig az idő ment el, nem a fiúk, Dönci időnként félrehúzódott, és lelkesen körmölt valamit. Hogy mit, az most már – jó néhány évvel a szerző halála után – könyv formájában is olvasható. Íme a korpusz: Dénes József: Szökésben – Dönci visszaemlékezései (Jaffa Kiadó, 2016).

Tovább az mno.hu cikkére >>>

„Mintha egy bálna hátán sétálna, vagy a vízen járna” – fogalmazta meg az élményt Christo. A bolgár születésű konceptművész 1970 óta várt rá, hogy megvalósíthassa álmát, egy tizenhat méter széles, három kilométer hosszú, sárga anyaggal borított vízi utat.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Nemcsak híres regényei és novellái, hanem Cortázar esszéi is felkavaróak, felszabadítóak – és ha nem is egyformán mélyek, de mindig meglepőek és izgalmasak. A L′Harmattan Kiadó Cortázar-életműsorozatának esszé-válogatásában avantgarde publicisztikák, mélyen átgondolt elméleti tanulmányok, íróportrék, politikai töltetű beszédek, személyes eszmefuttatások is helyet kapnak.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című alkotását is műsorra tűzi Brüsszel nagyszabású filmfesztiválja, melynek a napokban a belga főváros közkedvelt kulturális központja, a Flagey ad otthont. A június 23-án kezdődő A kategóriás moszkvai nemzetközi filmfesztiválra is meghívták a filmet.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Szeptemberig látogatható Aknay János festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának kiállítása a pozsonyi Városi Galériában. Aknay munkássága folytatása, s egyben megújítása a több mint száz éves hagyománnyal rendelkező szentendrei festészet geometrikus törekvéseinek. Angyalai az időtlenség, az örökkévalóság hírnökei, akik összekötő kapcsolatot jelentenek az égi és a földi, a látható és a láthatatlan, az anyagi és a szellemi tartalmak között, akár csak maga a művészet.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Bőbeszédű bemutatás nem szükségeltetett: Farkas Wellmann Éva, Ármos Lóránd, Bálint Tamás és a költők beszélgetőtársa, Elek Tibor irodalomtörténész neve, személye nem volt ismeretlen a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban június 20-án este összegyűlt hallgatóságnak.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Van esélyük a magyar zenekaroknak a nemzetközi piacon? Mi jellemző most az európai zenei életre, és milyen lehetőségeket látunk arra, hogy hazánk visszakerüljön a nemzetközi zenei térképre? Ezekre a kérdésekre keresték a választ június 23-án a Várkert Bazárban A zene útja külföldre című előadásban az NKA Cseh Tamás Program Jogdíjbevételek Növelését Ösztönző alprogramjának konferenciáján.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Hatan feküdtek a München melletti réten: két fiatal lány, két fiatalember és két már középkorúnak számító férfi. Főtt sonkát, sült csirkecombot, süteményt és eperbefőttet ettek, pezsgőt ittak hozzá. Láthatóan jól érezték magukat, nevettek, egymás szavába vágva lelkesen vitatkoztak valamiről. Szokatlan jelenet volt ez 1872-ben. Ha bárki meglátja őket, rendkívül illetlennek tartotta volna a viselkedésüket, hát még, ha megismerte volna a köztük lévő szövevényes viszonyokat. A társaság legidősebb tagja, a 45 éves svájci Arnold Böcklin kora legnépszerűbb festői közé tartozott, és a 19 éves magyar lánynak, a szép Probstner Zsófiának férfiként is nagyon tetszett.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Király Levente: Van egy kutyánk… – Manó Könyvek Kiadó, 2016 – Igor Lazin rajzaival – 48 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-403-211-3 Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja… – Manó Könyvek Kiadó, 2016 – Nagy Eszter rajzaival – 40 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-403-213-7

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

„Társadalmi nem”, „feminizmus” – próbálgassuk különböző közegekben hangosan kimondani ezeket a szavakat, rettentő széles skálán mozognak a reakciók és emóciók, amiket kiváltunk velük. Baczó Tünde előadása nem agresszíven feminista vagy antifeminista, hanem egy olyan közép-kelet-európai társadalmi norma mentén szerveződő életszerkezetet vázol, amely rámutat a nőre aggatott szerepekre, elénk tár szituációkat, amelyekbe belesodródik az élet hét szakaszában. A 7/7 (Baczó Tünde, 2014) című nonverbális előadás nem vádol, nem sajnálkozik, nem sajnáltat, még a helyzetek miértjét sem igazán kutatja – habár azok felvillannak maguktól is. Leginkább egy állapotot állít színpadra, nem félve az esetlegesen felmerülő „társadalmi nem” vagy „feminizmus” kifejezések után hullámzó és gyűrűző reakcióktól, és szelíd, de határozott kritikával fordul a társadalmi norma felé.

Tovább az magazin.apertura.hu cikkére >>>