VideóPosta Ákos István videója Keresés a honlapon: |
Szemle
Rémes látni ezt a tömegpszichózist, ahogy mindenki elhiszi ezt a tech-diktatúrát. A film a totális megfigyelés, az algoritmusok és a Big Data működtetőinek modelltörténete.
Ember nagyságú kakasokat festett fel Verebics Ági átlátszó fóliákra, melyek megtekinthetők a nyolcadik kerületi A.P.A. Galériában. – Egy kakashadsereget akartam felvonultatni – mondja Verebics, aki azért akart két méter magas kakasokat festeni, hogy a látogató, amikor betér a kiállítóterébe, úgy érezze, hogy egy baromfiudvarban jár. Verebics, aki a festővászon mellett fémre, fára és alumíniumra is dolgozik, azért festett ezúttal nagyméretű fóliákra, hogy a befogadó még inkább belevesszen a kakasok összeolvadó látványába, átérezve a baromfi-világ kaotikusságát. Tovább a nepszava.hu cikkére >>> Nem egyedi a közélet mostani működése, minden regénynél belebotlik az elit maffiaszerű működésébe – mondja a személyazonosságát titkoló, nemzetközi hírű krimiszerző. A Budapest Bár Pesti éjszakák című koncertjéhez írt szövegek és a készülő Budapest Noir-film apropóján kérdeztük emailben.
Ez a kőkemény valóság, annak minden fényes és sötét oldalával, sok-sok „csontvázzal a szekrényben”… Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>
Menekültek nézik A medúza tutaja című romantikus festményt a Louvre-ban. Montázsok, amelyekben történeti események és helyek kopírozódnak egymásra. Mi ez a módszer? És tényleg jó-e?Tovább az artportal.hu cikkére >>>
A Mészöly Miklós Egyesület a Kisoroszi Önkormányzat együttműködésével egész napos összejövetelt szervezett Kisorosziban A hely szelleme II. A hely jelentősége az új magyar prózairodalomban címmel április 22-én. E szombati nap délelőttjét Márton Lászlóval, délutánját pedig Nádas Péterrel tölthettük. Az eseményre az Újváry Műteremben került sor, amely egy különös hangulatú hely, galériával, a festő műveivel, s egy kitömött szarvassal a terem közepén – kissé bizarr, mégis otthonos közeget biztosított a rendezvénynek.
A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy Rigó Béla költő, író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő,
Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
Szentendre – sokak számára – a művészetek városa. Gulyás Gábort, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatóját nem csak az aktuális látnivalókról, de a tervekről is faggattuk. Tovább a librarius.hu cikkére >>>
Gerinc és ecset Wladyslaw Strzeminski a legnagyobb lengyel avantgárd festő és tanár története a háború utáni Lengyelország szomorú története is egyben. Az elveihez mindvégig hű maradó, másként gondolkodó művészt a diktatúra lelkileg és testileg is megsemmisítette. A tavaly elhunyt lengyel rendező utolsó alkotása méltó lezárása az életműnek. Örökérvényű, hiperrealista, elgondolkodtató. Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>
Tovább a mutargy.com cikkére >>>
Tóth Krisztina legújabb verseskötete kék. Kék, mint a folyó, az ég, a homály, a hiány, a köd lepte távoli táj. A 2016-os Világadapter című kötetben egy hiányokkal, sebekkel teli belső táj tárul az olvasó szemei elé. A múlt emlékképei elevenek, folyamatos hiánytapasztalatból épül a kötet jelene. A kötet egyik verse, a Heg című költemény zárógondolata jól bemutatja a lírai én szemléletmódját, és a könyv egészének hangulatát: „De én meggondoltam magam: / nekem nem az kell, ami volt / hanem a heg. Az emlékektől benőtt / sajgás. Én akarok lenni a hosszú / vágás rajtad. Kérdezzen rám utólag / mindenki, aki lát.” (Heg, 32.) A kötet egészét áthatja a lelki heg allegóriája.
„Minden kritikus egy elvetélt művész, aki csak az irigysége miatt kritizál.” „Mi jogosítja fel őket erre egyáltalán?” „Ki pénzeli ezért őket?” „Miért dicsérik mindig a Katonát és szidják mindig a Nemzetit?” Összeszedtük a kérdéseket, amiket nekünk szegeztek vagy már ezerszer és ahelyett, hogy válaszoltunk volna rájuk, gyorsan továbbpasszoltuk őket e-mailben a szakma két fontos képviselőjének: Szűcs Katalin Ágnesnek (Criticai Lapok) és Kovács Bálintnak (Index). Csoda Győrben – A Kogart új kiállításán Borsos Miklós a bibliai ihletésű munkáiban gyönyörködhetünk.
Április 23-án Győrben, az Esterházy-palotában folytatódott a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) tavaly novemberben elindított, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett négyállomásos sorozata. A mostani tárlat Borsos Miklós azon munkáit vonultatja fel, amelyeket a Biblia hatása hívott életre. Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>
A gyermekvállalás örömeit és megpróbáltatásait Szily László óta (Kitolás) egy apuka sem írta le olyan szórakoztatóan, mint Varga Attila Sixx, az index.hu szabadszájú kritikusa. Tovább az ujszo.com cikkére >>>
Andrzej Wajda búcsúfilmje, az Emlékképek egy borzongatóan ismerős korszakba, a legsötétebb ötvenes évekbe vezet vissza, így magyar szemmel is megkerülhetetlenül fontos mű.
A Műegyetem előtti szakaszon június végétől lebegnek Farkas Zsófia óriásszobrai a folyón.
Jan Němec cseh író szavakba foglalta a fényt, és betűkkel teremtette újjá azokat a pillanatokat, amelyeket valaha egy fotóművész kamerával próbált elkapni, hol több sikerrel, hol kevesebbel. Életrajzi regényének főhőse František Drtikol, akit fényképészként és buddhista tanítóként ismernek Csehországban. Hogyan jut el valaki onnan, hogy uralni és használni próbálja a fényt, odáig, hogy ő maga világosodik meg, sőt, még azt is elengedi, ami addig értelmet adott az életének? Erről kérdeztem a regény íróját, és közben sok minden másra is választ kaptam… Tovább a librarius.hu cikkére >>>
Ekkor jövök rá, hogy a műsor teljesítette küldetését. Hogy a propaganda működik és áldozatokat szed. Hogy az eredeti tökéletes másaként megépített stúdió valójában az eredeti stúdió. Hogy nem máskor és ott, hanem itt és most történik mindez. Tovább a szinhaz.net cikkére >>> Festők: régi korok piktorai, a képek jelene – valamint egy konkrét helyzet: mester és tanítványai a 21. századelőn. Ebben a kiállító térben mind itt vannak. Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
A Red Africa című kiállítás Afrika és az egykori Szovjetunió, illetve a többi szocialista ország geopolitikai és kulturális kapcsolatait vizsgálja, műveken keresztül. A kurátort kérdeztük.Tovább az artportal.hu cikkére >>>
|