Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Figyelmes mediális előkészítés előzte meg Centauri részéről a Nagy Leleplezést, amikor is a Kultikus Író először állt ki olvasói elé, vállalva arcát. A Margó Irodalmi Fesztiválon a PIM-ben fellépő író estje (amely egybeesett az futball Európa-bajnokság nyitó mérkőzésével) azért is érdekes, mert lehetőséget nyújt arra, hogy megfigyeljük: mégis milyen koreográfia mentén zajlik egy efféle NAGY LELEPLEZÉS...

Tovább a drot.eu cikkére >>>

 

Zsótér Sándor rendezése, a Macska a forró bádogtetőn című előadás lett a 16. Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb előadása.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

 

A Hemző Károly-díjra idén is 35 év alatti fotósokat jelöltek: a zsűri három remek sorozata és eddigi munkássága miatt Mohai Balázst választotta a díjra. A zsűri tagjai Lajos Mari, Hemző özvegye, Salvarani Zsófia, a művész nevelt lánya, valamint Korniss Péter és Bánkuti András fotográfusok és az alapítvány titkára, Szarka Klára kurátor voltak. Idén hat finalistát emelt ki a bizottság: Hirling Bálintot, Kállai Mártont, Pályi Zsófiát, Stiller Ákost és Végh Lászlót, illetve Mohai Balázst, aki végül a díjat is elnyerte. A Hemző-díjjal oklevél, pénzjutalom és kiállítási lehetőség jár a Magyar Fotográfusok Házában. A tavalyi díjazott, Móricz-Sabján Simon jutalomkiállítása még június 19-ig látható a Kismanó Galériában.

Tovább az index.hu cikkére >>>

 

Egy kissé lassan és körülményesen indul Centauri új regénye, a Jákob botja, de ami utána jön, nyugodtan mondhatom, kortárs regényirodalmunk egyik legizgalmasabb vállalkozása.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

 

Romain Gary Salamon király szorong című művének magyarországi ősbemutatójával zárja az évadot június 9-én a Rózsavölgyi Szalon. „Rendkívül megható és nagyon emberi történet. Úgy szól az emberi kapcsolatokról, ahogyan nem nagyon szoktak róla beszélni se könyvek, se filmek, se színházak” – árulta el Jordán Tamás, a nyolcvanöt éves Salamon megformálója.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

A forma, a szín és a tér hármas egysége, ezt a címet kapta a kiállítás, ami pontosan kifejezi azt, amit láthatunk a byArt Galériában Ingo Glass születésnapi tárlatán. De pontosan kifejezné az is, ha csak annyit olvasnánk a meghívón és a tárlat plakátján: Ingo Glass 75, hiszen valóban, nemrégiben töltötte be 75. születésnapját: 1941. április 9-én született. Münchenben, ahol több évtizeden át dolgozott szobrászként, művészetszervezőként, olykor művészettörténészként is, már meg is rendezték születésnapi tárlatát. Gondolom, sor kerül hasonló rendezvényre hamarosan a szülővárosban, Temesvárott is.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 

– Kolozsváron született, de Dicsőszentmártonban nőtt fel, ott érettségizett. Meséljen gyermekkoráról, ifjúságáról!

– A ke­reszténye­ket is ellátó ko­lozsvári zsidó kórházban szület­tem. 1953-ban a szüleim Dicsőszentmárton­ba költöztek. Pis­ta öcsémet és en­gem az apai nagyszülőknél he­lyez­tek el Ko­lozsváron, amíg édes­apám és édes­anyám meg­fe­lelő lakást találnak az évenként gya­ra­podó családnak.

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>>

 

Korábban beszámoltunk a Filmalap döntéséről, amely szerint Pálfi György és Csupó Gábor filmtervei mellett az első nagyjátékfilmjén dolgozó Lengyel Balázs munkája kapott támogatást. A rendező nagy sikert aratott az idei Friss Húson A répa című kisfilmjével. Lengyel Balázzsal a Lajkó - Cigány az űrben című debütáló nagyjátékfilm és A répa mellett a filmes pálya bukásokkal teli indulásáról, illetve az ezeket követő újrakezdésekről is beszélgettünk.

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

 

A lehető legautentikusabb hely Kiss Ilona kiállítása számára a Somogyi Könyvtár, hiszen a valódi könyvnek és a művészkönyvnek legalább annyi közös vonása van, mint amennyire különböznek egymástól.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Inspiráció, szakmai fejlődés, bepillantás a titkos alkotói folyamatokba – ezt ajánlja résztvevőinek a Zeitgeist, a kreatív szakmának szervezett ingyenes, mégis exkluzív mesterkurzus-sorozat. De mit lehet eltanulni egy néhány órás beszélgetés alatt Nemes Jeles Lászlótól, Parti Nagy Lajostól vagy Alföldi Róberttől? Többek között erről kérdeztük Ott Annát, a Zeitgeist alapítóját, szerkesztőjét.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

 

A képzőművészeti világ filmesnek tarja őket, magyarországi filmes körökben képzőművésznek számítanak. Saját bevallásuk szerint, valahol a határmezsgyén mozognak. Alkotásaikra mindenesetre jellemző egyfajta intermedialitás. Igor és Ivan Buharov munkássága egyedülálló jelenség a hazai filmes közegben. Filmjeik bizonyos tekintetben olyanok, mintha úgy néznénk azt, ami ismerős, mintha még sohasem láttuk volna. Legújabb játékfilmjük, amelyet nagy sikerrel játszanak a mozik, gróf Batthyány Ervint, az anarchizmus tanainak hirdetőjét kelti életre, aki száz évvel halála után újra feltűnik, hogy újra megkísérelje elméletei gyakorlati kivitelezését. Felismeri, hogy a világ nem olyan irányba változott, ahogy elképzelte, szinte semmi sem valósult meg az uralomnélküliség utópiájából. Újra reformiskolát alapít, szellemi partnereket toboroz, és elkezdi egy új generáció felnevelését, akik az erőszakra épülő uralmi rendszer helyett, a szolidaritás és az önkéntes együttműködés elvei szerint gondolkodnak.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

 

Lakner László (Budapest, 1936) nevét sokáig a pop art megjelenésével azonosították a magyar művészetben. Az un. Iparterv-csoport tagjaként a magyar neoavantgárd egyik központi alakja. Főiskolai mestere Bernáth Aurél volt. A Bernáth-tanítványok kisebbfajta forradalmat csináltak a hatvanas években; részben elrugaszkodva mesterük stílusától, másrészt viszont a szakmai igényesség betartásával mesterük szellemében dolgoztak. Lakner már igen korán élt a művészettörténeti idézeteknek a nyolcvanas években divatossá vált eszközeivel, hogy mondanivalóját kifejezze. A korai popos Lakner-festmények tematikája – eltérően az amerikai pop arttól – nem elsősorban a populáris témákra, sokkal inkább társadalmi-politikai kérdésekre koncentrált. Több mint harminc éve Berlinben él és dolgozik.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

Ha csak az irodalmi díjakat nézzük, akkor lehet, hogy nem hallatszik messzire a női szerzők hangja, de témaválasztásaik, hangvételük, szemléletmódjuk pont annyira egyedi és különleges, mint a férfiaké. Szeretnénk bemutatni, számunkra mennyire szélsőségesen izgalmas és gazdag az irodalomnak az a része, amit nők írnak. Az elmúlt tizenöt évből válogattuk össze a személyes, épp ezért nyilván igazságtalan listánkat: 45 könyv nőiségről. Van közöttük regény és verseskötet, krimi és memoár, mára már klasszikussá érett közönségkedvenc és pályakezdő író könyve is. Listánk szubjektív, épp ezért a nyugalom megzavarására is alkalmas!

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

 

Az ASSITEJ Magyar Központ és a Csiky Gergely Színház 2002-ben rendezte először a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. A tizennégy éve folyamatosan bővülő fesztivál OFF programjainak szervezésébe bekapcsolódott a kaposvári BÁB-SZÍN-TÉR, mely utcai játékokkal, vásári komédiákkal, éjszakai előadásokkal, kiállításokkal várta az érdeklődőket.

Tovább az artlimes.hu cikkére >>>

 

Jelentés a frontról cím alatt foglalta össze gondolatait az építészet mai feladatáról és szerepéről a 15. Velencei Építészeti Biennálé főkurátora, Alejandro Aravena. A kommunikációs kampány fő vizuális eleme egy sivatagos tájban létrára kapaszkodó, onnan szemlélődő nőalak (hogy ki ő, s miért áll ott, kérlek, nézz utána, kedves olvasó). Idén az építészet nem a csúcshódításról, a kacsalábon forgó irodaházakról, s nem is légvárakról kíván szólni, hanem a hétköznapi kihívásokról, azok megoldásáról. Idén nem a művészeké, hanem a kőműveseké, az egyéni teljesítmények helyett a közösségeké a főszerep.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Mészáros Sándor azt meséli, már A húsevő (2010) és a Lehetek én is (2013) kötetek darabjai is jelenetekből építkező, drámai jellegű szövegek voltak, amelyek jól illusztrálták a szerző „humorának bővérűségét”, rendkívüli kompozíciós érzékét. – Június 1-jén, az Attentionban mutatták be Tallér Edina drámakötetét, A negyvenkettedik széken ülő nőt. Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

A POSZT versenyprogramjában az egyetlen független előadás a Trafó és a Forte Társulat A te országod című produkciója. Horváth Csaba ennek kapcsán beszélt a POSZT és a függetlenek helyzetéről, de kérdeztük társulati és társulaton kívüli munkájáról, a tanításról és természetesen magáról az előadásról.

Tovább a 7ora7.blog.hu cikkére >>>

 

Bicikliznétek vagy sétálnátok a környéken, de céltalanul nincs kedvetek? Van egy szabad negyedórátok a városban? Megnéznétek valami szépet vagy érdekeset, de jó lenne közben a szabadban lenni? Unalom ellen, sport közben, egyedül, párban vagy csapattal a legjobb szórakozást találtuk meg: itt a Szoborkereső. Kipróbáltuk!

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

 

Megmakacsoltam magam, az ellenkezőjét csináltam, mint amit ezektől a mestereimtől minden műfajban, s éppen a nagy gyomlálás közben megtanultam. Illetve két lehetőség állt előttem, az egyik az, hogy az analízisben még náluk is tovább megyek... – Nádas Péterrel a 30 éves Emlékiratok könyvéről beszélgettünk. Első rész.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

Visszatér a Nemzeti Színházba annak ünnepelt korábbi igazgatója. Alföldi Róbert úgy véli, Magyarországon a viszonyok a Kádár-kort idézik. Megpályázza-e még egyszer a Nemzeti igazgatói posztját? Mi a különbség Szöul és Magyarország között? Miért könnyű a populistáknak? Interjú.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal