Szemle

Az Év Könyve folytatását Mán-Várhegyi Réka írja, aki a buszon időnként megszámolta, hány utas arcára ült ki düh vagy letargia.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Különös bemutatóval köszönt el a 2015/16-os évadtól, vagy inkább különös bemutatóval lebeg, gördül át a következő évadba a Mesebolt Bábszínház. És nemcsak azért, mert a Töviskirály most már a bőséges repertoár része, hanem azért is, mert az előadás a mesénél mélyebb, borzongató rétegekbe merészkedik: ezek itt a mítosz véget nem érő, életet halálba, halált életbe fordító körei.

Tovább az artlimes.hu cikkére >>>

A 2015-ben alapított Horizont Galéria földszinti terme eredetileg patikaként funkcionált. Erre most már semmi sem utal, elegáns white cube térbe lép a látogató, benne jó ízléssel és arányérzékkel elrendezett műalkotásokkal. A Limbo Fever címet viselő válogatás öt művésztől mutat be alkotásokat: Erdélyi Gábor, Keresztesi Botond, Kiss Adrian, Kollár Zsófia Anna és Kristóf Gábor az utóbbi hetekben, hónapokban készített műveit teszi patikamérlegre.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

A családi tudat, az összetartozás ebben a kontextusban definiálhatatlan fogalom. Grecsó az egyes sorsok felől igyekszik feltárni, hogy mit jelent a család: a vélt egység mögött csak elszigetelt mozaikok állnak. - Forgách Kinga kritikája Grecsó Krisztián Jelmezbál című kötetéről.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

smét a magyarokat ünneplik Karlovy Varyban. Három évvel A nagy füzet Kristály Glóbusza után idén is magyar film, Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című alkotása nyerte el Közép-Európa egyetlen A listás filmfesztiváljának legrangosabb elismerését, illetve Hajdu megkapta a legjobb színész díját is.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

Axente Vanessa betyárként pózol a hortobágyi pusztán, Mihalik Enikő egy falusi lakószobában vánkossal a kezében réved maga elé, Palvin Barbara orosz cárnőként tekint ránk. Ezek a legsikeresebb magyar modellekről készült különleges fotósorozatok is szerepelnek a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum szeptember 11-ig látható új időszaki tárlatán.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Folytatódik cikksorozatunk, melyben a képzőművészet területén járatos kritikusok írnak egy-egy kötetről, elsősorban annak képi világáról, vizuális eszköztáráról, szöveg és kép kapcsolatáról. Ezúttal Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténeti Tanszékének docense írt Szabó Imola Julianna Kinőtt szív című kötetéről.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

A 26. Művészetek Völgye július 22. és július 31. között várja a látogatókat Taliándörögdön, Kapolcson és Vígántpetenden. A főszerep idén is a művészeté, a célközönség azonban bővült.

Tovább az ujszo.com cikkére >>>

Mutatjuk, hova, miért és mikor menj, ha művészetet keresnél nyaralás közben!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Ki lehet az elképesztő, zseniális, botrányos verseket író Rosmer János? Vajon ki rejtőzik Rosmer János maszkja mögött? Egyáltalán tényleg álnévről van szó? A kortárs magyar irodalomban sok olyan „projekt”-et említhetünk, amely az álnév és maszk lehetőségeivel játszik el. Alekszej Asztrov, Spiegelmann Laura, Barna Dávid, Petrence Sándor… Többségük egy idő után Kovács András Ferencként, Kabai Lórántként, Lanczkor Gáborként, Nyerges Gábor Ádámként lepleződött le.

Tovább a nemethzoltan.wordpress.com cikkére >>>

elen írásban olyan, művelődéstörténetileg is jól ismert tényezőkről, „csodákról” és azok komplex hatásairól szeretnék írni, amelyeket nehéz egyértelműen megfogalmazni. Több ezer éve próbálnak meghatározást adni az erotika, a szex, a zene, azaz olyan „földi jók” (avagy az istenek ajándéka?) jellemzőiről, amelyek az égi szférákba emelik az embert. Olyan megtapasztalt pillanatok és események, amelyekben az érzékszerveinken keresztül a fantáziánkat és az érzelmeinket indítja be erőteljesen; komplex pszicho-neuro-fiziológiai hatása van,s pont ettől oly bonyolult mind egyedi, mind általános megfogalmazása, megértése.

Tovább a kaleidoscopehistory cikkére >>>

Mélyen egyetértek Banner Zoltán megfogalmazásával, aki azt írja Gnandt János 2012-es visszatekintő kiállításához készült katalógusának előszavában, hogy „csak annak a művészetnek van létjogosultsága, amely az ember földi léptékeit imaginárius és/vagy mágikus dimenzióra tudja/képes átváltani. Ez mind az úgynevezett figuratív, mind a nonfiguratív nyelvhasználat szerint lehetséges. Mert nem a nyelv, hanem a képesség, szándék, akarat függvénye az átváltozás misztériuma.” Majd mindezekhez azt is hozzáfűzi, hogy ennek az ember, illetve emberi közösségek és a Mindenség között zajló kapcsolatnak az antennája a művész, „s ahány igaz művész, annyi hullámhossz” ebben a kommunikációban.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Képtelenség nem szeretni Kollár Árpád új mesehősét, Tárkonyt, a borzos, álmos, reszketeg, nyafogó „nemköltő költőt”, aki először a tejesdobozra nyomtatott versből értesül arról, hogy rajta kívül is él más poéta – ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy híresebb, mint ő.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Ahatármenti Partiumból jön a Városmajori Színházi Szemle záró darabja.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

A Keserü Ilona által alapított Színerő kurzust, ami a hatodik évfolyamába lépett, idén az első alkalommal rendezik a Zsolnay Kulturális Negyedben.

Tovább a hetedhethatar.hu cikkére >>>

Győrffy Ákos mostanában inkább muzsikusként van számon tartva, pár éve a Bajdázó, az utóbbi két évben pedig a belőle alakult horhos nevű börzsöny-ambient duó/trió tagjaként és picit arcaként is. A horhos - muszáj szóba hoznunk, miközben persze Győrffy Ákos új könyvéről akarunk beszélni -, nem egyszerűen az utóbbi idők legjobb magyar bandája, de világviszonylatban is az ambient/drone zenék élvonalába sorolandó. Tovább megyek, nem teszek úgy, mintha nem ezt gondolnám, ezért kimondom: a horhos valójában a legeslegjobb zenekar a világon ebben és a kapcsolt műfajokban.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

A Paquitában még az is látszik, ami nincs benne, a legkisebb technikai malőr, vagy olcsó megoldás sem maradhat rejtve a néző elől, se mosollyal, se könnyel, semmilyen (ál)művészi hókuszpókusszal nem lehet takargatni a felkészületlenséget.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

A berlini Künstlerhaus Bethanienből érkezett kiállítás a zárás előtt két nappal is nagy érdeklődésre tartott számot. Minden kiállított darab valamilyen módon a főként zenészek vagy zenekarok iránti lelkesedés kifejezése volt. Bár az egyes kiállítótermek nem követtek semmilyen direkt tematikát, csoportosításnak nyoma sem volt, úgy tűnt, az alkotások véletlenszerűen követik egymást, a tárlat bejárásával megfejthetőekké váltak a rajongói magatartás típusai, a zene és az előadók iránti elköteleződés kifejezésének formái.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Ki emlékszik még azokra a régi nagy rádiókra a világító zöld gombbal és a sok-sok városnévvel az előlapon? Nagy Gergely például igen, hiszen a Kalligram kiadónál frissen megjelent Simon és Simon című könyvéhez saját elmondása alapján ez adta az ötletet. A Széll Kálmán tér felett, az egykori főposta oldalán található PostBistróban tartott könyvbemutatón a szerzővel Mészáros Sándor, a kiadó főszerkesztője beszélgetett.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Soros György támogatásával, civil kezdeményezésre született meg 1994-ben a pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium – Magyarország, s egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye. Az alapító igazgató, Bogdán János magyar-történelem-filozófia szakos, kiváló tanár a célt abban jelölte meg, hogy „középtávon kinevelődjék egy népéhez kötődő jelentős számú roma értelmiségi réteg, amely képes újjászervezni a széthullott cigány közösségeket”.

Tovább az olvassbele,com cikkére >>>