Szemle

Különleges színházi alkotást láthat májustól a közönség a Mozsár Műhelyben: Kőváry Katalin egyrészes, tíztételes „szeret-játékot” állít színpadra. Csikós Attila Trió című darabjából készült előadásban két zeneművész, Rohmann Ditta csellista, Gazda Bence hegedűs, valamint a színész Tallián Marianne játssza a szerepeket. A rendhagyó produkció kapcsán a rendezővel beszélgettünk. Az Érdemes Művész címmel idén kitüntetett Kőváry Katalin nem mellesleg a Kaláka együttesből ismert muzsikus, Gryllus Dániel felesége, Gryllus Dorka színésznő és Gryllus Samu zeneszerző édesanyja.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A 2017-es, azaz az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé Arany Oroszlán-díj nyertese a német pavilonban bemutatkozó Anne Imhof lett FAUST című projektjével. Korábbi performanszáról, az ANGST II-ről, amelyen szintén a biennálés csapattal közösen dolgozott Rácz Rebeka írt tavaly szeptemberben.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Pierre Niney egy François Ozon filmben, kell ennél több? Első világháború után játszódó kosztümös dráma két férfival, egy nővel és Édouard Manet Az öngyilkos című festményével. A rendezőtől szokatlanul visszafogott, de a jelenléte minden képkockán érezhető.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

A költőiség és a mérnöki precizitás egyszerre jellemzi Gyárfás Miklós művészetét. Bár a 29 éves alkotó gépészmérnök szakon diplomázott, már évek óta alkot absztrakt és figuratív képeket. Mérnöki tehetségét ráadásul a precíz rajzok elkészítésénél is kamatoztatja. A művésznek nemrég nyílt kiállítása a budai Ágens Fotóművészeti Galériában.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

2017. május 13. és június 4. között Kepenyes Pál műveiből látható kiállítás a Vigadó Galériában. A kiállítás a fél évszázada Mexikóban élő és alkotó magyar művész – az MMA köztestületi tagja – páratlan életútját mutatja be a szemlélőknek, akik kirobbanó erejű, gondolatébresztő és lebilincselő formájú alkotásokkal találkozhatnak. Művei világszerte keresettek, és láthatóak tereken, gyűjteményekben, ékszereiért világhírességek rajonganak. Kepenyes Pál szobrászművész Káosz című kiállítása a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közreműködésében valósul meg.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetével Jászberényi Sándor kapta a Libri irodalmi díjat hétfőn este Budapesten. A Libri irodalmi közönségdíjat Világkép című könyvéért Kepes András vehette át.
Az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazó elismeréseket 2016-ban adták át először. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, valamint 25-25 millió forint értékű médiatámogatást.

Tovább a szinhaz.org cikkére >>>

A közelmúltban jelent meg magyarul is nagysikerű önéletrajzi könyve, A nevem Moore. Roger Moore címmel. A kedves őszinteséggel, önirónikus humorral megírt mű nálunk is azonnal bestseller lett, csakúgy, mint az egész világon.

Tovább a filmvilag.blog.hu cikkére >>>

Feketén, fehéren – ha ezt a szókapcsolatot halljuk, első körben alighanem a kíméletlen őszinteség jut eszünkbe. A szavak írott formájában a kötőjellel összekapcsolt szókapcsolat ezt a jelentést is hordozza, a debreceni Hal Köz Galéria tárlata esetén viszont vessző választja el a két ellentétes kifejezést, mintegy a különállóságukat hangsúlyozva.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Jubileumot ünnepel a világ legnagyobb A-kategóriás mustrája, a dél-franciaországi városban szinte moccanni sem lehet a nagy hajcihőtől. Ennek ellenére nem hiányzik a pedigré, a versenyprogram első remekműve rögtön a nyitónappal érkezett.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

„Illő kissé megrendülnünk ezek előtt a képek előtt” – fogalmazott Pilinszky János Kondor Béla alkotásairól. Bibliai történetek, szentek, angyalok, Budapest bombázása, a Dózsa-felkelés és a Holdra szállás is „élővé válik” Kondor művein. A Várkert Bazár testőrpalotájában két szinten megrendezett, a Kondor Béla életművet bemutató tárlat után ma is megrendülten lépünk ki az utcára.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Tizennyolc évesen érkezett Marosvásárhelyről Budapestre, és húsz-egynéhány évesen robbant be a köztudatba. Nem szokványos könyvei a felületes emberi kapcsolatokat, az álságos viszonyokat kezdték ki. Írói sikereivel párhuzamosan egyre több tévéműsorban is felbukkant. Szép, fiatal lány, és még ír is – több mint gyanús. Sokaknak nem tetszett. Tisza Kata a rosszindulat, a pletykák, az előítéletek elől Délkelet-Ázsiáig menekült. Bár az önkifejezést tíz évvel ezelőtt „örökre” megtiltotta magának, a napokban megjelent Akik nem sírnak rendesen című „pszichopróza” kötete.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Az idei életműdíjat Rácz Tibor színművész vehette át.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Az amszterdami Zsidó Kulturális Negyed szívében, a Zsidó Történeti Múzeumban május 29-én nyílik meg és szeptember 24-ig látogatható A fauvizmustól a szürrealizmusig: Zsidó avantgárd művészek Magyarországról című kiállítás. A Zsidó Történeti Múzeum a hollandiai zsidóság életét rendkívül gazdag anyaggal bemutató állandó kiállítása mellett időszaki tárlatoknak is helyt ad, melyek sorában 2007-ben indított egy, a kelet- és közép-európai országok avantgárd zsidó művészeinek munkáit bemutató sorozatot. Az első kiállítás a Modern mesterművek Moszkvából. Oroszországi zsidó művészek 1910-1940 címet viselte, a második, 2011-ben, Zsidó avantgárd művészek Romániában címmel került megrendezésre.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Magyar PEN Club vendége volt Aleksander Nawrocki, aki nem is igazán vendégségbe, inkább hazalátogatni jár Budapestre. A költőnek új kötete jelent meg magyar nyelven, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Csisztay Gizella és Mandics György beszélgettek az alkotóval.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

A csütörtök délután már Cannes-ban ért, éppen a magyar versenyfilmre érkeztem meg, és nem is tudtam, hogy már előre büszke legyek-e Hazánk Sikereire, vagy kínosan érezzem magam, mert a Jupiter holdja előzetese nem volt valami meggyőző. Bár nem is az előzetessel volt a baj, inkább Mundruczó Kornél előző rendezésével, a Fehér Istennel.

Tovább a prizmafolyoirat.com cikkére >>>

A kortárs magyar művészetet mutatja be a Ludwig Múzeum Rómában.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

Emlékszem, amikor az Íliász seregszemléjével bajlódtam, kedvem támadt kellemetlen kérdéseket feltenni a klasszika-filológusoknak. Némileg monotonnak találtam a leírást, ami szerint valakik jöttek valahonnan ennyi meg ennyi „jó barna hajóval” több oldalon keresztül. Később tudatosult bennem, hogy valószínűleg az ókori olvasó számára éppen ez volt az egyik legizgalmasabb részelt, az enumeráció, nem pedig a keveset ütő, annál többet dumáló csatajelenetek.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

François Ozon most nem provokál. Vagy nem úgy akar, ahogy szokta. Fekete-fehérben, klasszikus hangnemben mesél, filmje szép, színészei szintúgy. Míves-artfilmes melodráma ez, amelyre mégis rávetül valami, ami miatt nem lesz feltétlenül izgalmas.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>