Szemle

Hol vagyunk mi ezekben a festményekben most, a 21. században? - erre a kérdésre keresi a választ az idei Textúra. 2014-ben a Szépművészeti Múzeum indította útjára azt a programsorozatot, amelynek immár második éve a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont. Az idei rendezvény megtartotta jól működő hagyományteremtő gesztusait, ugyanakkor mégis valami izgalmasan újat láthat az, aki jegyet vált az időn és téren átívelő túrára.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Grecsó Krisztián a Debreceni Irodalmi Napok visszajáró vendégeként a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban mutatta be legújabb, Jelmezbál című regényét. A hirtelen érkező vagy el sem jövő sikerről, családtörténetekről és az emlékeket megszépítő messzeségről szóló beszélgetésben az író partnere Herczeg Ákos volt.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

„Lehet, hogy naiv hülyeség, de én komolyan gondolom ezt, hogy kezdjetek el élni” – mondja Pásztor Anna, aki szerint mindegy, melyik majom a főketrec díszállata. Már ami a politikát illeti. Zenekara, az Anna and the Barbies épp a Fővárosi Nagycirkuszban mutatja be új, Utópia című lemezét csütörtök és péntek este. A kertévékből is ismert rockdíva próbatermükben fogadott. A beszélgetéshez csatlakozott öccse, a gitáros-dalszerző Pásztor Sámuel is. Rock'n'roll életmód, gyereknevelés, baptista felmenők, három apa, istenkeresés, klotyóban lakás, szakadékok fölötti táncolás, gombócok, gyáva forradalmárok és a szeretettehén megfejése – nagyinterjúnk Pásztor Annával és tesójával.

Tovább az m.fesztival.mandiner.hu cikkére >>>

Vagyok, mint minden ember: fenség,/ Észak-fok, titok, idegenség,/ Lidérces, messze fény, /Lidérces, messze fény – jutnak eszembe Ady sorai Benkő Lilla szürreális, meditatív érzéseket, gondolatokat és virtuóz, mesebeli tájakat, fényjelenségeket idéző képei láttán. Az Északi-sark közelében látni lidérces fényeket, ahol ilyenkor nincsen éjjel, nincsen nappal. A sarki fényben a színkép látható tartományában az oxigén zöld, vörös, ultraibolya formái függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek, az egyenes fénynyalábok a Föld mágneses erővonalait követik, fátyolforma, diffúz, nagy kiterjedésű fénylések. Időleges fényjelenségek.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Baranyai László regénye, a Pálfordult világ a napokban fog feltűnni a könyvesboltokban, s biztosak lehetünk abban, hogy sokan megrökönyödéssel és megbotránkozással fogják olvasni Szent Pál életének és teológiájának(!) ezt a szokatlan nézőpontú előadását. (Másokat meg talán felszabadít.) Az 1943-ban született szerzőt megpróbáltuk kifaggatni arról, vajon mi „vitte rá”, hogy érett korában barackot nyomjon a zsidóság fejére, és megfricskázza a kereszténység orrát.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Tom Ford tehetséges divattervező, elképesztő érzéke van színekhez, fényekhez, anyagokhoz, képekhez, és ahhoz, hogy mindezzel atmoszférát teremtsen. És Tom Ford emellett filmrendező is: 2009-ben jelentkezett a Single Man című első filmjével, és 6 évébe telt, mire újra kamera mögé állt. Nem tudom, mi lehet a hosszú hallgatás oka. Lehet az, hogy azért mégsem ez az igazi hivatása. Lehet, hogy ennyi időbe telt megtalálni a tökéletes alapanyagot. De az is lehet, hogy ennyi időbe telt, mire képről képre, beállításról beállításra megálmodta ezt a filmet. Mert az Éjszakai ragadozóknak minden egyes beállítása, képkockája elképesztően gyönyörű: ezt a filmet kockánként be lehetne válogatni egy fotóalbumba, egy divatanyag illusztrációjaként, vagy fellógatni egy kortárs fotóművészeti galéria falára.

Tovább a divany.hu cikkére >>>

A magyar művészet nemzetközi pozícióinak a kiállítások mellett a szaksajtóban megjelenő írások is fokmérői. Most egy amerikai grafikai folyóiratban megjelent nagyobb tanulmányról számolunk be.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Fe­ke­te Vin­ce akadémi­kus, kézdivásárhe­lyi ma­gyar költő Vak vissz­hang című ver­seskötete kap­ta a Ma­gyar Művésze­ti Akadémia Iro­dal­mi Ta­go­zatának az év leg­jobb könyvét el­is­merő 500 ezer fo­rin­tos díját no­vem­ber 17-én, csütörtökön este az MMA intézményében, a fővárosi Műcsar­nok­ban. Az es­ten – mely a ta­go­zat Élőfolyóirat so­ro­zatába il­lesz­ke­dik – Szentmárto­ni János Szomjúság, Száraz Miklós György Apám da­ra­bok­ban című regényéért Könyv Nívódíjat ve­he­tett át.

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>>

Volt egyszer egy beatkorszak címmel beat-, pop- és rocktörténeti blog indul az NKA Cseh Tamás Programjának Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja keretében. A felület legendás zenekarok és koncerthelyek, valamint kevésbé ismert, de meghatározó háttéremberek bemutatását tűzte ki céljául. Az olvasók történeteit is várják.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Dübörög az aukciós piac itthon és a nagyvilágban is. A műtárgy.com eheti cikkében annak járt utána, hogy a londoni képzőművészeti aukciókon milyen magyar műalkotások jelennek meg. Nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy ebben az évben jóval több magyar művész alkotása kerül kalapács alá a brit fővárosban, mint a korábbi években.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

Leila Slimani marokkói-francia írónő Chanson douce című regénye kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat - jelentették be csütörtökön Párizsban. A Marokkóban született 35 éves szerző második regénye thrillerszerűen felépített történet egy gyilkosságról, amelyben egy nevelőnő végez két, gondjaira bízott kisgyerekkel. A társadalmi nyomorról szóló kötet az elmúlt hónapok egyik legnagyobb közönségsikere a francia könyvesboltokban.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Alföldi Róbert beszédkultúrája az utasítás-zuhatag, sorozatlövő intézkedés alig meg-megszakított folyamatában a tempó mellett az értelmezéshez is kiválóan elegendő. Míg világfivá alakítja és alakíttatja Fusst, Valakivé beszéli a senkit, szavaiban a döntések kommentárja, az előre gondolkodás logikája és mocsara ugyancsak megszólal.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

Vannak azok a bizonyos pillanatok, amikor az önként külhoni száműzetésbe vonult magyar embernek egy aprócska, öntudatlan felismerés hatására kicsit nagyobbat dobban a szíve, félúton a szája felé megáll a kezében a kanál, vagy megbotlik a saját lábában. Ennek a pillanatnyi eszméletvesztésnek a leggyakoribb esetei, amikor egy ablakpárkányon piros-fehér-zöld virágokat lát, elcsíp néhány magyar szót az utcán vagy valahonnan enyhe lángosillatot vél érezni. Ilyen pillanat volt az is, amikor gyanútlanul böngészve az El País mobilra optimalizált felületét, a spanyol nyelvű szövegmassza közepén egyszer csak megjelent Sándorfi István neve. Túlzott teatralitással hajítottam el a telefont és jelentettem be életem mit sem sejtő párjának, hogy a hétvégén kiállításra megyünk a MEAM-ba.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

„Olyan nincs, hogy az íróság csak egy szakma” – vélekedett Gács Anna kritikus, műfordító egyetemi tanár, a Szépírók Társaságának elnöke. A nagyváradi Illyés Gyula könyvesboltban pénteken megtartott Törzsasztal vendége egyedül érkezett, eredetileg vele és férjével, Csuhai István irodalomkritikussal, szerkesztővel, az Élet és irodalom versrovatának szerkesztőjével beszélgetett volna Kőrössi P. József, Csuhai István azonban sajnos betegség miatt nem utazhatott Nagyváradra.

Tovább a maszol.ro cikkére >>>

Bárhol dolgoztam a világban, mindig Magyarországot, a magyar és az európai kultúrát képviseltem – hangsúlyozta Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr és rendező, akit november elején a Nemzet Művésze címmel is kitüntettek.

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Az itt következő két szoborban sok közös vonás van. Nagyjából ugyanabban a korszakban születtek, mindkettő alkotója nő, mindkettő Balatonszemesen áll, egymástól körülbelül 200 méterre ugyanabban az utcában, és mindkettő amolyan eltűnőfélben lévő szobor: egykor valamilyen vállalati vagy állami balatoni üdülő területén, zárt kertben állították fel őket, a vállalat vagy az állami szervezet a rendszerváltás után átalakult, megszűnt, az üdülők gazdát cseréltek, alkalmanként többször is, és mindkét szobor sorsa, jövőbeli egzisztenciája ma tulajdonképpen a jóindulaton áll, vagyis tökéletesen kiszámíthatatlan.

Tovább a csuhai.com cikkére >>>

Az idei Frankfurti Könyvvásár egyik magyar vendége Böszörményi Zoltán volt, akinek Regál című regényét a hallei Mitteldeutscher Verlag jelentette meg németül a vásárra. A szerzőt frankfurti tapasztalatairól, könyve fogadtatásáról kérdeztük.

Tovább a litere.hu cikkére >>>

2016 november 16-án a 70 éves Körner Tamás tiszteletére rendezett születésnapi koncertre került sor a Pesti Vigadó Nagytermében.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

A Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a Műcsarnok kiállítása a közelmúltban elhunyt Bencsik István (Marcali, 1931. május 29. – Pécs, 2016. augusztus 13.), az MMA néhai tagja, és egykori pécsi és budapesti főiskolai, illetve egyetemi növendékeinek munkáit mutatja be. A november végéig látható kamaratárlatot Farkas Ádám szobrászművész nyitotta meg.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Négy olyan emberrel találkozhattunk november 10-én, akik kétségkívül nagyobb közönséget érdemeltek volna meg. A sorra kerülő Helikon Est meghívottjai Kollár Árpád, Orcsik Roland, Sopotnik Zoltán és Térey János voltak, akikkel Balázs Imre József beszélgetett. A szerzők „Wikipédia szócikkeinek” ismertetése után oldott hangulatban folyt a beszélgetés. Első körkérdés in medias res: mindannyian több műfajban írnak, melyik tehát a fontosabb, jobb számukra?

Tovább a helikon.ro cikkére >>>