Szemle

Mediális környezeteink, kulturális közegeink változásaival összhangban a külföldi és magyarországi bölcsészettudományos szférában manapság nagyon trendi az általában értett medialitás vagy a médiumok, ezen belül specifikusan a képek és a szövegek közti viszonyok problémaköreivel foglalkozni. Hosszan lehetne sorolni a vonatkozó, magyar nyelven írt irodalomtörténeti vagy -elméleti tanulmányokat, tanulmányköteteket, monográfiákat, szakdolgozatokat és doktori értekezéseket, amelyek örvendetes módon folyamatosan, módszeresen gazdagítják a témakör magyar nyelvű szakirodalmát — ennek könyvtárába tartozik immár Lanczkor Gábor Nem élhetsz odabent. Ekphraszisz-esettanulmányok című kötete is.

... a történelem maga is dadaista, minden és mindennek az ellenkezője is igaz benne – a politikai és a tankönyvkiadói érdekek szerint.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tárgyalkotó Tanszék fémműves ékszertervező hallgatóinak Wladis ♥ Talent című kiállítása Ékszerek Éjszakája Budapest programkeretein belül valósult meg a Wladis Galériában. A kiállítást Lipóczki Ákos, DLA Tárgyalkotó Tanszékvezető, egyetemi docens nyitotta meg, alább olvasható megnyitó szövege:

Tovább a mome.hu cikkére >>>

A szerző új regénye – ahogy ő maga fogalmaz: „egyszerre lezárás és újrakezdés” (KönyvesBlog, 2016.06.09.) az eddigi szövegeihez képest, amelyek közül minden bizonnyal a legnagyobb figyelmet monumentális regénytrilógiája (A patkány éve, 2013; A nyúl éve, 2014; A kecske éve, 2015) kapta. „Egy ilyen nagyívű vállalkozás után milyen poétikai és tematikai újdonsággal képes előrukkolni a szerző?” – hangozhat az örök kérdés az olvasó és a recenzens fejében. A regény „válasza” éppen az újdonsághajhászás, az innováció iránti elvárás parodisztikus megjelenítése – részben.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

lső alkalommal válogattak be magyar kulturális produkciót a montreali CINARS Biennale hivatalos programjába. A Recirquel előadása tegnap került műsorra.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Benkő Lilla festőművész 1986-ban született Debrecenben, az MKE festő szakán diplomázott. Számos helyen szerepelt csoportos kiállításon, például a Bálna, a Lengyel intézet, a Műcsarnok, a Paksi Képtár, a FUGA falai között, most pedig a Várfok Project Room rendezett egyéni kiállítást az elmúlt két évben született olajfestményeiből.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Az igazi feladat annak a középútnak a megtalálása, amikor a kiállítás nézője nem marad teljesen magára, de nem is rágnak mindent a szájába, véglegesen és fölényesen. Kálmán C. György a Kassák Múzeum MA-kiállítását szemlézte.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Határozottan azt gondolja a Viktória – A zürichi expressz főszereplőnője: senkinek nem kellene szabad akaratából prostituáltnak mennie. Farkas Franciska egyben reméli: a svájci film, illetve az Aranyélet után kitörhet a testét áruba bocsátó roma lány karakteréből. Elindult az HBO sorozatának második évada, mi pedig az Oszit megformáló színésznővel interjúztunk.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Hol vagyunk mi ezekben a festményekben most, a 21. században? - erre a kérdésre keresi a választ az idei Textúra. 2014-ben a Szépművészeti Múzeum indította útjára azt a programsorozatot, amelynek immár második éve a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont. Az idei rendezvény megtartotta jól működő hagyományteremtő gesztusait, ugyanakkor mégis valami izgalmasan újat láthat az, aki jegyet vált az időn és téren átívelő túrára.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Grecsó Krisztián a Debreceni Irodalmi Napok visszajáró vendégeként a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban mutatta be legújabb, Jelmezbál című regényét. A hirtelen érkező vagy el sem jövő sikerről, családtörténetekről és az emlékeket megszépítő messzeségről szóló beszélgetésben az író partnere Herczeg Ákos volt.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

„Lehet, hogy naiv hülyeség, de én komolyan gondolom ezt, hogy kezdjetek el élni” – mondja Pásztor Anna, aki szerint mindegy, melyik majom a főketrec díszállata. Már ami a politikát illeti. Zenekara, az Anna and the Barbies épp a Fővárosi Nagycirkuszban mutatja be új, Utópia című lemezét csütörtök és péntek este. A kertévékből is ismert rockdíva próbatermükben fogadott. A beszélgetéshez csatlakozott öccse, a gitáros-dalszerző Pásztor Sámuel is. Rock'n'roll életmód, gyereknevelés, baptista felmenők, három apa, istenkeresés, klotyóban lakás, szakadékok fölötti táncolás, gombócok, gyáva forradalmárok és a szeretettehén megfejése – nagyinterjúnk Pásztor Annával és tesójával.

Tovább az m.fesztival.mandiner.hu cikkére >>>

Vagyok, mint minden ember: fenség,/ Észak-fok, titok, idegenség,/ Lidérces, messze fény, /Lidérces, messze fény – jutnak eszembe Ady sorai Benkő Lilla szürreális, meditatív érzéseket, gondolatokat és virtuóz, mesebeli tájakat, fényjelenségeket idéző képei láttán. Az Északi-sark közelében látni lidérces fényeket, ahol ilyenkor nincsen éjjel, nincsen nappal. A sarki fényben a színkép látható tartományában az oxigén zöld, vörös, ultraibolya formái függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek, az egyenes fénynyalábok a Föld mágneses erővonalait követik, fátyolforma, diffúz, nagy kiterjedésű fénylések. Időleges fényjelenségek.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Baranyai László regénye, a Pálfordult világ a napokban fog feltűnni a könyvesboltokban, s biztosak lehetünk abban, hogy sokan megrökönyödéssel és megbotránkozással fogják olvasni Szent Pál életének és teológiájának(!) ezt a szokatlan nézőpontú előadását. (Másokat meg talán felszabadít.) Az 1943-ban született szerzőt megpróbáltuk kifaggatni arról, vajon mi „vitte rá”, hogy érett korában barackot nyomjon a zsidóság fejére, és megfricskázza a kereszténység orrát.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Tom Ford tehetséges divattervező, elképesztő érzéke van színekhez, fényekhez, anyagokhoz, képekhez, és ahhoz, hogy mindezzel atmoszférát teremtsen. És Tom Ford emellett filmrendező is: 2009-ben jelentkezett a Single Man című első filmjével, és 6 évébe telt, mire újra kamera mögé állt. Nem tudom, mi lehet a hosszú hallgatás oka. Lehet az, hogy azért mégsem ez az igazi hivatása. Lehet, hogy ennyi időbe telt megtalálni a tökéletes alapanyagot. De az is lehet, hogy ennyi időbe telt, mire képről képre, beállításról beállításra megálmodta ezt a filmet. Mert az Éjszakai ragadozóknak minden egyes beállítása, képkockája elképesztően gyönyörű: ezt a filmet kockánként be lehetne válogatni egy fotóalbumba, egy divatanyag illusztrációjaként, vagy fellógatni egy kortárs fotóművészeti galéria falára.

Tovább a divany.hu cikkére >>>

A magyar művészet nemzetközi pozícióinak a kiállítások mellett a szaksajtóban megjelenő írások is fokmérői. Most egy amerikai grafikai folyóiratban megjelent nagyobb tanulmányról számolunk be.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Fe­ke­te Vin­ce akadémi­kus, kézdivásárhe­lyi ma­gyar költő Vak vissz­hang című ver­seskötete kap­ta a Ma­gyar Művésze­ti Akadémia Iro­dal­mi Ta­go­zatának az év leg­jobb könyvét el­is­merő 500 ezer fo­rin­tos díját no­vem­ber 17-én, csütörtökön este az MMA intézményében, a fővárosi Műcsar­nok­ban. Az es­ten – mely a ta­go­zat Élőfolyóirat so­ro­zatába il­lesz­ke­dik – Szentmárto­ni János Szomjúság, Száraz Miklós György Apám da­ra­bok­ban című regényéért Könyv Nívódíjat ve­he­tett át.

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>>

Volt egyszer egy beatkorszak címmel beat-, pop- és rocktörténeti blog indul az NKA Cseh Tamás Programjának Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja keretében. A felület legendás zenekarok és koncerthelyek, valamint kevésbé ismert, de meghatározó háttéremberek bemutatását tűzte ki céljául. Az olvasók történeteit is várják.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Dübörög az aukciós piac itthon és a nagyvilágban is. A műtárgy.com eheti cikkében annak járt utána, hogy a londoni képzőművészeti aukciókon milyen magyar műalkotások jelennek meg. Nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy ebben az évben jóval több magyar művész alkotása kerül kalapács alá a brit fővárosban, mint a korábbi években.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

Leila Slimani marokkói-francia írónő Chanson douce című regénye kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat - jelentették be csütörtökön Párizsban. A Marokkóban született 35 éves szerző második regénye thrillerszerűen felépített történet egy gyilkosságról, amelyben egy nevelőnő végez két, gondjaira bízott kisgyerekkel. A társadalmi nyomorról szóló kötet az elmúlt hónapok egyik legnagyobb közönségsikere a francia könyvesboltokban.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Alföldi Róbert beszédkultúrája az utasítás-zuhatag, sorozatlövő intézkedés alig meg-megszakított folyamatában a tempó mellett az értelmezéshez is kiválóan elegendő. Míg világfivá alakítja és alakíttatja Fusst, Valakivé beszéli a senkit, szavaiban a döntések kommentárja, az előre gondolkodás logikája és mocsara ugyancsak megszólal.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>