Szemle

Amikor az újrainduló magyar filmgyártás kapcsán a dramaturgia frissen kinevezett fiatal vezetőjével, Kovács Andrással találkozik a Rákosi-korszak nagy hatalmú kultúrairányítója, a szocialista realiz­mus­nak egyeduralmat követelő pártember, Révai József – elcsodálkozik: hogyhogy szemüveges, bajusz­talan, és mégis népi kollégista?

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Töredékek címmel nyílt kiállítás Balla Demeter fotográfus íróportréiból a Balassi Intézet galériájában. A felvételeken neves magyar írók, költők híres portréi, dolgozósarkaik jellegzetes részletei jelennek meg, megidézve a 20. századi magyar irodalom nagyjait. A kiállításon Balla Demeter portréi mellé Kincses Károly kurátor olyan képpárokat válogatott, melyek lazábban vagy szorosabban, érthetően vagy csak érezhetően kötődnek a lefényképezett művész életéhez, sorsához, műveinek valamelyikéhez.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

„Mert nincs irgalom – a képzeleten túli világ is megérett Allah szeretetére.” Bánki Éva regényében muzulmán invázió várható a normann királyok birodalmában. A történet mozgatórugója az ismeretlen – a régtől, emlékezet előtti időktől fogva való: a mágia és az új, a változást ígérő idegen invázió a zárt, önmagát felemésztő világban. Racionális és irracionális eredetűnek tűnő veszedelem a mindennapok szerves részévé válik, birodalmak és emberek sorsának meghatározójává, alakítójává lesz egy alternatív, koraközépkori Észak-Európában.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

Hetek óta egymásnak adják a kilincset az újságírók Cake-Baly Marcelónál. A budapesti utcán mindenütt a Bissau-Guineából származó, de évtizedek óta Magyarországon élő közgazdász arca köszön ránk a plakátokról. Csütörtökön mutatták be Az állampolgár című filmet, amelyben Cake-Baly játssza a főszerepet, a magyar állampolgárságra pályázó menekültét – ez élete első filmszerepe. A doktori fokozattal is rendelkező közgazdász 2005 óta villamosvezetőként keresi a kenyerét. Színész sose volt – a filmes karrierje úgy kezdődött, hogy az utcán utánaszaladt egy filmrendező, Vranik Roland, aki úgy érezte, hogy megtalálta a filmje főszereplőjét. Cake-Baly pedig úgy gondolta: nem veszíthet, ha megpróbálja.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Monet le akarja festeni a mozdonyfüstbe burkolózott Saint-Lazare pályaudvart, ezért kiharcolja, hogy – a forgalmat megbénítva – órákra lezárják azt. Cézanne pedig kijelenti, hogy egy almával fogja Párizst megdöbbenteni, és csendéleteivel elindítja a művészetet a kubizmus, a huszadik század áramlatai felé. Az impresszionista festészetnek szentelt kiállítások tömegeket vonzanak, Van Gogh, Monet, Renoir festményeinek reprodukciói a legeldugottabb vidéki házak faláról is visszaköszönnek. Miért?

Tovább a prea.hu cikkére >>>

Rejtőzködő író voltál egészen öt évvel ezelőttig, amikor első JAKkendő-díjasként Tangram című debütköteted is megjelent. Azóta folyamatosan publikálsz a legrangosabb folyóiratokban; látszik, hogy sokat dolgozol – újabb könyvvel azonban még nem jelentkeztél. Vezess be írói műhelyedbe: milyen írások születnek az utóbbi években?

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Hegymegi Mátét a pályakezdés dühe után a Bádogdobban a felnőtté válás helyzete érdekli. A függetlenek nehéz helyzetéről és a mozgás színpadi lehetőségeiről mesélt.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Az 1948-ban Kiskunlacházán született Horváth Dávid fotográfust 19 évesen ejtette rabul a fényképezés, majd 1974-ben fényképész szakmunkásvizsgázott a MÚOSZ Újságíró Iskolájában. 1974 és 1993 között az Ország-Világ fotóriportereként; 1995-től az Esti Hírlap főmunkatársaként dolgozott. A sajtófotó mellett elsősorban szociografikus töltésű fényképeket készít, legsikerültebb képriportjai a munkások, a csövesek és a cigányok között készültek. 1981-ben jelentős sorozatot készített a csövesekről, a rockkoncertek világáról. A különböző vallások hazai hívőit feldolgozó anyaga is kiemelkedő.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Roberto Bolaño (1953–2003) életműve kétségségkívül az utóbbi tíz év legnagyobb irodalmi diadalmenete – sztár lett szinte rögtön a halála után. Ráadásul Susan Sontag ajnározta, aki mindig megérezni vélte, mely európai szél fújja a passzátot New Yorkban. Az ilyen siker mindig csiklandós, és Bolaño magyarul eddig megjelent könyvei csak kevéssé győztek meg arról, hogy jelentős szerző. A 2666 című posztumusz kötete azonban valóban unikális jelenség. Szinte remekmű. Szinte.

Tovább az unikornis.hu cikkére >>>

A Cannibal Holocaust után sorozatunk következő darabja egy igen ismert és formabontó, egyben nagyszerű marketinggel felépített alkotás, a kézikamerás horrorműfaj újrafelfedezője:

Ideglelés / The Blair Witch Project (1999, rendezte: Eduardo Sánchez, Daniel Myrick)

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Elalvás előtt van egy szakasz, amikor az aznap elfogyasztott vizualitás maradékai lebegnek a szemed előtt. Egymáshoz úszva laza kötésű kapcsolatokat alkotnak, mert összehúzza őket a tekinteted felszínén létrejövő tömegvonzás, egybeolvadnak, mint a buborékok a fürdővízen. Megfejtheted a származásukat, hiszen mindet ismerned kell, már láttad őket. Illetve megfejthetnéd, ha a te életed részei lennének, de ezek itt nem a tieid, hanem Szűcs Attiláé. 

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>> 

„Felelősség terhel minket azért, hogy átörökítsük emlékeinket, értékeinket, ahogy azt teszi a Cseh Tamás Archívum, a Szentendrei Régi Művésztelep” – hangzott el a harmadik alkalommal megrendezett Alkotóművészeti Szalon alkalmával.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Tavaly a PIM-ben volt egy nagyon jelentős Kleist-kiállítás. Egyik fontos záróeseményén – tárlatvezetés és Kleistről szóló film vetítése – hangzott el a tárlatot bemutató fiatal drámapedagógus szájából, hogy színházi szakmai vélemény szerint jelenleg a legjobb előadásokat Jeles András rendezi. Itt volt a ragyogó alkalom megtapasztalni ezt a kijelentést.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Tőle tudjuk, hogy salátáért Soroksárra, mézért meg Pécelre kell utaznunk. Vele napoztunk Árnyékoson, és együtt vacogtunk Hévízen. Ő azelőtt Párizsban került a tűzhöz nagyon közel, hogy egy meghűlés másfelé parancsolja. Húsz évnél is hosszabban hallgatott, majd a magyar gyermeklíra egyik megújítója lett. Bár ez sem csekélység, legalább ilyen fontos munkásságának a korábbi szakasza. Expresszív és introvertált síkversei a hetvenes-nyolcvanas évek új avantgárdja számára szolgáltak előképül. Tamkó Sirató Károlyra kép- és térkonstrukciókkal a legméltóbb emlékeznünk. Az alakzatok nyomába eredőknek álljanak itt útravalóul a formákról csak bicegve beszélő szavak.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

„Bár a kötet jó, helyenként zseniális, a szerző szűk olvasóközönségnek szánta új regényét, mert a szöveg sűrű, végeérhetetlen mondatai általában (3-4 kiváló szöveghely kivételével) mellőzik azt a fajta gondolati könnyedséget, ami ezt az írástechnikát jól olvashatóvá teszi.”

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Ott állunk a végtelen lépcső alján a komlói drogrehab előtt. Anyja elkíséri, a biztonság kedvéért készít fiáról egy fotót. Körülbelül itt ér véget a Dizájneren című dokumentumfilm, amelyben végigkísérjük Gerivel azt az utat, ami elsodorta ideáig.

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Magánadományokból került a Pompidou gyűjteményébe az a 250 mű, amely a szovjet idők progresszív és tilalmas művészetét, valamint annak továbbélését reprezentálja. Beszámoló.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

M. Szlávik Tündével A Férfi illata című könyvéről beszélget Farkas Árpád  József Attila-díjas költő Sepsiszentgyörgyön, a kötet bemutatóján 

Tovább a napkeletnepe.blog.hu cikkére >>>

Márait játszik nagy sikerrel a Vígszínházban, nemzedékeket tanít a pesti színművészeti egyetemen, amelynek rektorhelyettese, s a POSZT Színházi Tanácsadó Testületének elnöke. Hegedűs D. Gézával beszélgettünk.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

Gajcsi Blanka Pécsett élő művész. Szobrászként végzett az egyetemen, de ékszereket készít nem középiskolás fokon: ezüstből, kerámiából, egzotikus termésekből, a legkülönbözőbb anyagokból. Cseri László fotóesszéje Gajcsi műhelyébe nyújt betekintést.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>