Szemle

… a művészetkritika létérdeke, hogy a fiatal, mai művészetről megszólalók – megtalálva maguknak a saját hangot, formát, módot és fórumot – rendszeresen és markánsan egyedi hangon szólaljanak meg.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Kubinyi Anna (1949–2015), Kossuth-, Prima Primissima és Magyar Örökség díjas alkotó a magyar textilművészet egyedülálló személyisége volt. Az emlékére megrendezett, március végéig nyitva tartó kiállítás középpontjában a Csíksomlyói imatextil című utolsó munkája áll, amelyet egy 2014-es pünkösdi zarándoklaton tapasztalt Szűz Mária-jelenés ihletett.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A Dániában élő indiai író regénye az Iszlám Állam körüli kínzó kérdésekre keresi a választ. Harasztos Ágnes recenziója

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Januárban a hónap szerzője a Literán Marno János volt. Rendhagyó filmajánlója egy beszélgetés közte és fia, Dávid között, Michelangelo Frammartino Le Quattro Volte („Négy fordulat”) című, 2010-es filmjéről.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Kísértetek és kísérletek a címe Szűcs Attila Ludwig Múzeumban február 19-ig látogatható kiállításának. Találó cím. Az egész kortárs festészet problematikáját leírja két szóban. Jellemzi azt a kortárs képzőművészetet, amely képtelen megküzdeni a saját démonaival, kiüresedésével, kérdőjeleivel és mégis kísérletet tesz arra, hogy valami maradandót hozzon létre.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Megkésve jutott el hozzánk a rejtélyes Hendrik Groen naplója, de annál nagyobb sikert aratott a magyar olvasók körében is. A Hollandiában 2014-ben megjelent kötet ugyanis azóta is a bestseller listák élén áll, s mostanára legalább 30 fordítást tudhat maga mögött.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Vajon mi történik, ha tizenkét földön kívüli űrhajó érkezik a Földre, és nincs Superman vagy Batman, hogy megmentse a világot? Ilyenkor kerülnek színre a hétköznapi hősök. Azok a tudósok és bölcsészek, akikről megfeledkezünk a sok szuperhősös film tömkelegében. Az Érkezés, Denis Villeneuve rendezésében ezt mutatja be: egy nyelvészprofesszor megpróbáltatásait mondja el; egy idegen nyelv dekódolását és saját életének megértését.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Komoly életművet mutat be egy nagy kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban. Nem lehet elmenni mellette. Nem is mentünk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Petőfi Irodalmi Múzeumban „hol megfejtődik száz titok” címmel, a Jelenkor Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent, Nemes Nagy Ágnes verseit összegyűjtő kötetről rendeztek beszélgetést. Az Összegyűjtött versek közel száz, eddig publikálatlan verset tartalmaz.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Amikor az újrainduló magyar filmgyártás kapcsán a dramaturgia frissen kinevezett fiatal vezetőjével, Kovács Andrással találkozik a Rákosi-korszak nagy hatalmú kultúrairányítója, a szocialista realiz­mus­nak egyeduralmat követelő pártember, Révai József – elcsodálkozik: hogyhogy szemüveges, bajusz­talan, és mégis népi kollégista?

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Töredékek címmel nyílt kiállítás Balla Demeter fotográfus íróportréiból a Balassi Intézet galériájában. A felvételeken neves magyar írók, költők híres portréi, dolgozósarkaik jellegzetes részletei jelennek meg, megidézve a 20. századi magyar irodalom nagyjait. A kiállításon Balla Demeter portréi mellé Kincses Károly kurátor olyan képpárokat válogatott, melyek lazábban vagy szorosabban, érthetően vagy csak érezhetően kötődnek a lefényképezett művész életéhez, sorsához, műveinek valamelyikéhez.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

„Mert nincs irgalom – a képzeleten túli világ is megérett Allah szeretetére.” Bánki Éva regényében muzulmán invázió várható a normann királyok birodalmában. A történet mozgatórugója az ismeretlen – a régtől, emlékezet előtti időktől fogva való: a mágia és az új, a változást ígérő idegen invázió a zárt, önmagát felemésztő világban. Racionális és irracionális eredetűnek tűnő veszedelem a mindennapok szerves részévé válik, birodalmak és emberek sorsának meghatározójává, alakítójává lesz egy alternatív, koraközépkori Észak-Európában.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

Hetek óta egymásnak adják a kilincset az újságírók Cake-Baly Marcelónál. A budapesti utcán mindenütt a Bissau-Guineából származó, de évtizedek óta Magyarországon élő közgazdász arca köszön ránk a plakátokról. Csütörtökön mutatták be Az állampolgár című filmet, amelyben Cake-Baly játssza a főszerepet, a magyar állampolgárságra pályázó menekültét – ez élete első filmszerepe. A doktori fokozattal is rendelkező közgazdász 2005 óta villamosvezetőként keresi a kenyerét. Színész sose volt – a filmes karrierje úgy kezdődött, hogy az utcán utánaszaladt egy filmrendező, Vranik Roland, aki úgy érezte, hogy megtalálta a filmje főszereplőjét. Cake-Baly pedig úgy gondolta: nem veszíthet, ha megpróbálja.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Monet le akarja festeni a mozdonyfüstbe burkolózott Saint-Lazare pályaudvart, ezért kiharcolja, hogy – a forgalmat megbénítva – órákra lezárják azt. Cézanne pedig kijelenti, hogy egy almával fogja Párizst megdöbbenteni, és csendéleteivel elindítja a művészetet a kubizmus, a huszadik század áramlatai felé. Az impresszionista festészetnek szentelt kiállítások tömegeket vonzanak, Van Gogh, Monet, Renoir festményeinek reprodukciói a legeldugottabb vidéki házak faláról is visszaköszönnek. Miért?

Tovább a prea.hu cikkére >>>

Rejtőzködő író voltál egészen öt évvel ezelőttig, amikor első JAKkendő-díjasként Tangram című debütköteted is megjelent. Azóta folyamatosan publikálsz a legrangosabb folyóiratokban; látszik, hogy sokat dolgozol – újabb könyvvel azonban még nem jelentkeztél. Vezess be írói műhelyedbe: milyen írások születnek az utóbbi években?

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Hegymegi Mátét a pályakezdés dühe után a Bádogdobban a felnőtté válás helyzete érdekli. A függetlenek nehéz helyzetéről és a mozgás színpadi lehetőségeiről mesélt.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Az 1948-ban Kiskunlacházán született Horváth Dávid fotográfust 19 évesen ejtette rabul a fényképezés, majd 1974-ben fényképész szakmunkásvizsgázott a MÚOSZ Újságíró Iskolájában. 1974 és 1993 között az Ország-Világ fotóriportereként; 1995-től az Esti Hírlap főmunkatársaként dolgozott. A sajtófotó mellett elsősorban szociografikus töltésű fényképeket készít, legsikerültebb képriportjai a munkások, a csövesek és a cigányok között készültek. 1981-ben jelentős sorozatot készített a csövesekről, a rockkoncertek világáról. A különböző vallások hazai hívőit feldolgozó anyaga is kiemelkedő.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Roberto Bolaño (1953–2003) életműve kétségségkívül az utóbbi tíz év legnagyobb irodalmi diadalmenete – sztár lett szinte rögtön a halála után. Ráadásul Susan Sontag ajnározta, aki mindig megérezni vélte, mely európai szél fújja a passzátot New Yorkban. Az ilyen siker mindig csiklandós, és Bolaño magyarul eddig megjelent könyvei csak kevéssé győztek meg arról, hogy jelentős szerző. A 2666 című posztumusz kötete azonban valóban unikális jelenség. Szinte remekmű. Szinte.

Tovább az unikornis.hu cikkére >>>

A Cannibal Holocaust után sorozatunk következő darabja egy igen ismert és formabontó, egyben nagyszerű marketinggel felépített alkotás, a kézikamerás horrorműfaj újrafelfedezője:

Ideglelés / The Blair Witch Project (1999, rendezte: Eduardo Sánchez, Daniel Myrick)

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Elalvás előtt van egy szakasz, amikor az aznap elfogyasztott vizualitás maradékai lebegnek a szemed előtt. Egymáshoz úszva laza kötésű kapcsolatokat alkotnak, mert összehúzza őket a tekinteted felszínén létrejövő tömegvonzás, egybeolvadnak, mint a buborékok a fürdővízen. Megfejtheted a származásukat, hiszen mindet ismerned kell, már láttad őket. Illetve megfejthetnéd, ha a te életed részei lennének, de ezek itt nem a tieid, hanem Szűcs Attiláé. 

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>