VideóA Maszol csatorna videója Keresés a honlapon: |
SzemleKinek jutott eszébe valaha is, hogy megnézze Google Street View-n hogyan néz ki a Sinsitra körzet? Akiknek nem, vajon azért, mert úgy gondolják, a történet helyszíneinek nincs is valós megfelelője? Vagy mert hiába a pontosan megadott valóságreferenciák, Bodor Ádám stilizált szövege úgyis eltávolítja a történeteket a monitoron bárki által megnézhető világtól? Tovább a barkaonline.hu cikkére >>> Ha a Pasolini-jelenség számunkra csak egy ürügyet jelent a szexi táncolgatásra, akkor jobb, ha letesszük a fegyvert, és bevalljuk: nem vagyunk korunkhoz szólni képes művészek, és a tánc nem egyéb, mint csupán érzéki vágyakat felkeltő testlátványosság. Tovább a tanckritika.hu cikkére >>> Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című operájának magyarországi bemutatója volt az év, sőt az elmúlt évek legfontosabb eseménye a Magyar Állami Operaház életében. Az állami kultúrairányítási rendszer a múlt felé közelít, a Kádár-kor jellegzetes mintázatait mutatja. Helyzetelemzés, kárfelmérés, esélyek. Mélyi József évértékelője. Tovább az artportal.hu cikkére >>> Budapest után Bécsben is ad újévi koncertet Mága Zoltán, aki az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy újabb hagyományt teremtve szeretné hirdetni a magyar zenei kultúrát és a zene határtalanságát az operett fővárosában. Elkészült a Könyvesblog év végi listája, melyben bemutatjuk az idei év 50 legjobb könyvét. 2014-ben számos izgalmas folyamat indult be - jó ifjúsági regények jelentek meg (külön listán mutattuk meg a 10 legjobbat), több erős elsőkönyvest olvastunk, és végre voltak a non-fiction kategóriájába tartozó sikerkönyvek is. Mi minden héten igyekeztünk kiválasztani a legjobbakat, legérdekesebbeket, legfontosabbakat. Sokféle szempont érvényesült a lista összeállításában, de számunkra ilyen volt ez az év, mert csak azokból válogattunk, amiket olvastunk is. Sok szépirodalom és remek magyar regények a listán, de szerepeltetünk sci-fit, riportkönyvet és szakácskönyvet is. Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>> Nyári Szilvia, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője kapta az idén a Domján Edit-díjat. Az elismerést a 41 esztendős színésznő pénteken a Magyar Elektra előadása előtt – melyben a kórus tagja – vehette át. Tovább a sonline.hu cikkére >>> Elkészült a Könyvesblog év végi listája, melyben bemutatjuk az idei év 50 legjobb könyvét. 2014-ben számos izgalmas folyamat indult be - jó ifjúsági regények jelentek meg (külön listán mutattuk meg a 10 legjobbat), több erős elsőkönyvest olvastunk, és végre voltak a non-fiction kategóriájába tartozó sikerkönyvek is. Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>> Az emigráció kérdésköréről többnyire az az általános vélekedés, hogy kint – a felmerülő nehézségek ellenére is – sokkal jobb, mint idehaza, ahol a korlátok szorítanak. A rózsaszín szemüvegen túl azonban ott vannak azok az emberi történetek, amelyeket mérlegre rakva sokkal árnyaltabb képet kaphatunk. A Külhon – Magyarok New Yorkban című közülük válogat. Tovább a psmagazin.hu cikkére >>> Még ha mára a műalkotások fogyasztási cikké váltak is, nehéz úgy találkozni ezekkel a művekkel, hogy ne legyünk valamennyire érintettek általuk. – Szatmári Áron koncertkritikája. Tovább a jelenkor.net cikkére >>> Miközben a bíróval elhaladtak a rettegett Cserepes mellett, ahol tudvalévőleg a gerontológia működött, a joghallgatónak akaratlanul is eszébe jutott a nagyanyja, aki tízéves kora óta nevelte, s aki már fél éve küzd a májzsugorral. Nem a marokszám beszedett gyógyszer számos mellékhatása, nem is a végzetes legyengülés viselte meg leginkább nagyanyját, hanem a megaláztatás. Orvostól orvosig járt a bajával, és a sarlatán hírében álló medikustól a legkiválóbb specialistáig mindegyiknek az volt a legelső kérdése, vajon italozó életmódot folytatott-e korábban. Tőle kérdezték, akit különleges alkalmakkor is hasztalan kínáltak pezsgővel, a pálinkának pedig a szagát se bírta. Daguerre 1839-ben tette közzé világszenzációt jelentő képrögzítő eljárását. A derék franciának köszönhetően új hóbort kapott lábra, egyre többen akartak képet magukról, idővel a képrögzítés művészetté fejlődött. A Szahara hangjaként is aposztrofált világzenei felfedezett, a WOMEX-díjas, nyugat-afrikai származású Aziza Brahim fellépése igazi meglepetés a Müpa ünnepi programjai között. A magyar festészetet megújító Rippl-Rónai József és az európai szobrászat számára új utat mutató Aristide Maillol barátságának történetét idézi fel több mint 200 művön keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szerdától látogatható kiállítása. Tovább a muvesz-vilag.hu cikkére >>> Felháborodott nézők mennek haza a Zsótér Sándor által színpadra állított, A bűvös vadász szünetében az Erkel Színház zsúfolt nézőteréről. Lehetnek vagy százan, százötvenen, tán még többen. Jó néhányan goromba megjegyzéseket tesznek, akár úgy, hogy más is abszolút hallhassa ezeket. A legdurvább, amit halottam, hogy „ezt az állatot meghívják rendezni, és biztos még fizettek is neki.” Mások pedig lelkesen ünneplik a produkciót. Tovább a nepszava.hu cikkére >>> Polcz Alaine első házasságáról és II. világháborús megpróbáltatásairól szóló Asszony a fronton című regénye 1991-ben jelent meg először, most, 2014-ben Székely Kriszta vitte színre a Vígszínház Házi Színpadán. Tekintve, hogy egy témát általában azért vesznek elő a színházban, mert aktualitása van, elég tragikus, hogy az előadás vezérmondata – amely a címben szerepel – abszolút igaz a jelenünkre is. Tovább a psmagazin.hu cikkére >>> A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti, valamint Film- és Fotóművészeti Tagozata által hirdetett Humántapéták című kiállítás díjátadó ünnepségét december 15-én 18 órakor rendezték meg a Pesti Vigadóban. A pályaművekből rendezett tárlat 2015. január 27-ig látogatható. A megnyitón köszöntőt mondott M. Novák András az MMA rendes tagja, a kiállítást megnyitotta Haris László, az MMA rendes tagja. Nagyon szép címe van ennek a tanulmánykötetnek. És nagyon találó is, mert 2010-től napjainkig kutatja-elemzi a média(politika) világát. De ugyanezzel a címmel megjelenhetett volna könyv az 1950 vagy 1956 vagy 2000 utáni időkről is. Tovább az olvassbele.com cikkére >>> Újra fel kell fedeznünk a hagyományainkat – vallja Németh Ványi Klári, aki Anarcsi Boszorkányok címmel a költő Czóbel Minka és Büttner Helén festőművész tabukat döntögető kapcsolatáról írt regényt. A szöveg a tények és a fikció rejtelmes keverékében idézi meg a Nyugat előfutárának tartott Czóbel legendákkal és boszorkánytörténetekkel teli életét, valamint a hazai arisztokrácia alkonyát. Németh Ványi Klárival a Kalligram Kiadónál megjelent kötet kapcsán a folklórról, a boszorkányokról és a tabukról beszélgettünk. A magyar üvegművészeket újra egyre inkább számon tartják a világban, egyre több művük kerül be fontos helyekre. A folyamat felgyorsítására szövetkeztek most össze néhányan. Tovább az artportal.hu cikkére >>> |