Szemle

Miért érdemes elmenni egy tárlatvezetésre? November 27-éig látható a Szalay Lajos argentínai rajzait bemutató tárlat a Jászi Galéria kiállításán a Széphárom Közösségi Térben. A nagy hatású magyar művész rajzai mellett egy kortárs argentin grafikus képeivel is megismerkedhetünk és olyan információkhoz juthatunk, amikhez egyszerű látogatóként nem.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Nem tudom, hogy mikor vertek meg utoljára költőt a kiadott verseiért – tegnap? kétszáz éve? –, de ha legközelebb Borbély Andrással találkozom, Szél című kötete miatt számíthat valami hasonlóra: rengeteg titkomat versbe írta, sőt a családomét és a közösségemét is.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A Treme azonban mindezek ellenére sem válik egy pusztulóban lévő kultúra zenei és vizuális emlékművévé – ami azt illeti, nyoma sincs benne semmiféle nosztalgiának (bármilyen könnyű kézzel adódnék is ez a témából). Sőt, éppen az teszi különlegessé, hogy a szórakoztatás mellett művészi formában képes felvállalni a politizálás, gyakran az aktuálpolitizálás, vagyis a közös ügyek rendezésének feladatát is.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A biológiai óra

Csak kiabált, mikor az ágyba tették.
Nem aludt el sem a ringatástól,
sem a szoptatástól. Taknyos volt, lázas
és türelmetlen. Elveimmel ellentétben
bekapcsoltam végül hát a tévét.
Mesét ilyen későn már nem adnak,
így hogy ne zaklassák a képek túlságosan,
néztem vele egy természetfilmet.
Amerika madártávlatból.
És Amerika irdatlanul messze.
A repülőgép-menetrendet nézve ezt
olyan könnyű elfelejteni.
Hiába kerülsz messze a kicsikor-szobákból,
ha távol vagy, hát új szobákba zárulsz.
A család: döntés eredménye, de ha így döntesz,
az természetes.
Pár évtized, és fantomemlékkép leszel
egy öregember emlékezetében.
Adat az anyja neve-rubrikában.
Még nem tudja, hogy végig fogja nézni,
ahogy elbutulsz, és lekésel minden járatot,
mert összekevered a becsekkolás idejét
a boarding time-mal.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Andrea Mary Marshall célja a nőiség egyfajta háromdimenziós bemutatása, szemben a mainstream média egydimenziós, hazug női test-kultuszával, testképével. De vajon sikerült neki?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az irodalmi alkotásaiban rejlő humorról, a bennük felbukkanó karakterekről valamint a személyes traumákkal való együttélés lehetőségéről is szó esett Szvoren Edina önálló estjén, melyet november 17-én, csütörtökön a Rózsavölgyi Szalonban rendeztek meg. A szerzőt Turi Tímea kérdezte, a beszélgetést Söptei Andrea színművész kísérte egy-egy Szvoren-elbeszélés felolvasásával.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

A 89. évében járó Harper Lee életében egyetlen regényt jelentetett meg – mostanáig. A Ne bántsátok a feketerigót! folytatása a Go Set a Watchman, aminek felbukkanása és kiadása több mint érdekes. A kézirat nemrég került elő az írónő széfjéből. Idézzük fel az alapregényt és a filmet, lássuk, mi lehet a mostani helyzet.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Szabó Ábel képei titokzatosságukkal hatnak nézőjükre. Ez azért tűnik meghökkentőnek, mert egyébként minden festményén a tárgyak, az alakok és a formák fölismerhetők, könnyen dekódolhatók. Stílusát realistának is mondatnánk, de ez erős leegyszerűsítés, hiba lenne részünkről. Fotó-realisztikus képei a csalóka látszat ellenére szimbolikus tartalmakkal teljesek. A látszólag a retinának szóló képek rejtett, dekódolható üzenetekkel telítettek.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

November 12-én 19 órakor jelentették be az Unplugged Kávézóban, ki nyerte el 2015-ben a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. A zsűri a három jelölt közül Áfra Jánost tartotta a díjra érdemesnek, Két akarat című kötetéért.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Szálinger Balázs Becsvölgye című darabjának ősbemutatója 2015. december 5-én lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. A szerzővel Görcsi Péter beszélgetett.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

A Zóna anyaga perfekt, Kerekes céljait tökéletesen beteljesítő mestermunka. Kerekes a Zónával eljutott oda, ahonnan indult, eljutott oda, ahol mindig is volt.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Borbáth Péterrel a Csimota Kiadónál hamarosan megjelenő, rendkívül izgalmasnak ígérkező mesekönyve, a Sündör és Niru Sündör nyomában apropóján beszélgettünk.

Tovább a csimota.hu cikkére >>>

Ma este, pontban 8 óra és 8 óra 5 perc között oltsák le a lámpákat – írta a Bild Zeitung című német újság 2007. december 8-án, így hívták fel a figyelmet arra, mennyire fontos a környezetvédelem, a tudatos áramfogyasztás, satöbbi. Mindez nem történt hiába, a belga művész-kutató David Weber-Krebs ugyanis az újság hangzatos kampányát vette alapul, amikor megszületett Tonight, lights out! című részvételi színházi előadása. A sötétség közösségi megteremtésének élményét ígérő előadást november 19-én az OPEN Fesztiválon mutatják be a magyar közönségnek. Interjú a rendezővel, David Weber-Krebs-szel.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Jakatics-Szabó Veronika kezdetektől fogva a Molnár Ani Galéria művésze, aktuális kiállítása, a Supra urbem jelenleg épp itt látható. A galériához tartozás előnyeiről, a városi létről, aktuális munkáiról és jövőbeli terveiről kérdeztük őt.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Nagypál István (Budapest, 1987) költő, író, műfordító, szerkesztő, a legfiatalabb szerző, aki válaszolt a kérdéseimre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója volt. 2010-től kezdődően publikál rendszeresen országos lapokban. Verseit, prózáit azóta többek között az Élet és Irodalom, az Alföld, a Bárka, a Prae, a Hitel, a Várad, a Kortárs, a Tiszatáj, a Műhely közölte. 2009 óta tagja a József Attila Körnek, illetve a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesületnek, alapító tagja az Új Hormon Csoportnak.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Nemrég került a mozikba Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című filmje. Hősiességről, a múlttal való szembenézésről és filmes macsókról is beszélgettünk vele.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

A kiállítóterem felé tartva az utcán zuhog az eső, a városi fények tompák, homályosak, tükröződnek az esőcseppekben. A terembe lépve a nagy monitoron a videoinstalláció homályos napkorongját csillogó vízesés váltja fel. Fürdik a nap? A videó valósidejű, rá kell szánnunk fogyó időnket ahhoz, hogy a változások ritmikáját megtapasztalhassuk.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Ahmed Amran egy kis jemeni faluban született, ahol még iskola sem volt. Ma Szolnokon lakik, geofizikus mérnök és kutatásiterület-vezető a Molnál. Csaknem harminc éve él Magyarországon, amelyet nem második, hanem másik hazájának tart. Arab nyelven kamaszkora óta publikált verseket, novellákat, nemrég azonban magyarul kezdett el írni. Első novellája az Eső című irodalmi lap nyári számában jelent meg. Hazánkban a növényzet ragadta meg először, és a bőrfejűeknek köszönhetően olvasott rengeteg napilapot – árulta Ahmed Amran. De az interjúból az is kiderül, miben látja a különbséget az arab és az európai kultúra között, és hogy mit gondol a menekültválságról.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Mi sül ki abból, ha a kortárs tánc, az ipari alpinizmus és az újcirkusz házasságra lép? Mi is az a vertikális tánc? A következőkben azt próbáljuk körbejárni, hogy honnan ered pontosan a műfaj, mi különbözteti meg a légtánctól és milyen új esztétikai izgalmakkal kecsegtet?

Tovább a psmagazin.hu cikkére >>>

drMáriás az utóbbi hetekben sorra osztja meg új, közéleti eseményekre reagáló festményeit a Facebookon. A képekből valahogyan árad az ágyék- és ammóniaszagú korszellem, mégis inkább hahotázunk.

Tovább az origo.hu cikkére >>>