Szemle

Újra hétköznapivá és kézzel foghatóvá vált hazánkban a menekült. Fiatalon, gyerekestül, átmászva a kerítésen, országúton menve és földön fekve a pályaudvar mellett… Nem a félmúlt a Jugoszláv háborújának főként magyar anyanyelvű menekültjeiről van szó, avagy a régmúlt 20. század közepének nagyitól sokat hallott (vagy inkább elhallgatott?) menekültje ő. Kijött a tévénkből, megjelent a vasútállomásunkon, a falunk szélén-közepén, az ajtónkban. Első ránézésre olyan, mint mi, vagy mégsem?

Tovább a konyvkultura.kello.hu cikkére >>>

Hatalmas színészek között nőttem föl, szerencsém volt filmen és színpadon egyaránt – vallja Törőcsik Mari Kossuth-díjas színművész. A nemzet színésze, aki két készülő filmben is szerepel, a Nemzeti Színházban ősszel egy Ibsen-darabban lép színpadra, tavasszal pedig egy Brecht-bemutatóra készül, 80. születésnapja alkalmából adott interjút az MTI-nek.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A csendben építkezésből – téglából készült műalkotásokról lévén szó – első reakcióként a cselekvés, a konstrukció mozzanata ragadja meg a figyelmet. Hiszen logikus – nem igaz? Ebből az univerzális építőanyagból fel lehet húzni kályhát, kerti grillt, a legváltozatosabb épületcsodákat, sőt már a 14–15. században ez kínálkozott alapanyagul a gyulai várnak is. Miért ne lehetne hát üzenetközvetítő, képzőművészeti nyersanyag is belőle? Amelyből megformázható egy karakter, egy szakrális momentum vagy akár egy teljes társadalom, jellemző figuráira lebontva.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Mikor a kezembe vettem Totth Benedek Holtverseny című könyvét és (latin dolgozat helyett) a buszon hazafelé belemélyedtem, két nagyon erős első benyomásom volt: „Úristen, de alpári, és de utálom magam, hogy tetszik!” A másik pedig, hogy ezt a könyvet már olvastam. Tudtam, hogy ez nyilván nincs így, hiszen aznap hallottam életemben először a műről és a szerzőről, de valami azt sugallta, hogy már volt hasonló élményben részem. Aztán egy csapásra beugrott. Salinger Zabhegyezője.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A csodafa tündére nem maszkírozza magát indiainak, és nem nélkülözi az alkotói leleményt sem (bár ez utóbbiból szívesen látnék többet!). Egyes részek bájos humorukkal hatnak, mint például az a jelenet, melyben a szolgahad fülét-farkát behúzva sertepertél a nyugtát nem lelő, egyre haragosabb király körül. Vagy mikor a király kidüllesztett mellkassal szeli a habokat, útban a tündér felé.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Talán nincs még egy szó, amellyel ennyiszer éltek vissza, egy fogalom, ami ennyi mindent jelent. Ez a sok jelentés születésünktől belénk épül. Nemzet. A Privát nacionalizmus két helyszínén jártunk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Gyűlnek a linkek „nő-femin-gender”-dokumentumomba, naponta 2-3-mal bővül a gyűjteményem. Ezeket küldtem tovább munkatársaimnak, hallgatóimnak, amikor készültünk Nőuralom!?-rendezvényünkre, hogy reflektáljunk rájuk háttéranyagainkban. (A megmaradtakat most szétosztom tudósításomban.) Negatív kedvencem a feltáruló jelenségek közül a következő mondás mögöttese: a nő szoknyája mindent eltakar.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Esterházy darabjában újra és újra felhangzik az Úr kedvenc dala, Janis Joplintól a Mercedes Benz. Nekünk már korábban megsúgta, miért ez a legjobb dolog a világon.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

René Magritte 1898. november 21-én született Belgiumban. A szürrealizmus kiemelkedő alkotójaként a mai napig sokakat megihlet – Raphaëlle Martin digitális munkáin például megmozdulnak a képei.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

November első felében kerül könyvesboltokba a Kortárs Kiadó gondozásában Onagy Zoltán és Zalán Tibor beszélgetőkönyve. Zalán hatvanadik születésnapja táján, 2014 nyarán fogott Onagy Zoltán író-kritikus beszélgetéssorozatába, amit több mint egy éven át készített-bővített. A tematizált interjú-lánc sorra veszi Zalán Tibor életének, pályájának meghatározó szereplőit, eseményeit, s azok életműre gyakorolt hatását: a gyermekkort és vándoréveket (Abonytól Szegeden át Budapestig és Békéscsabáig), legendás folyóiratokat (Tiszatáj, Kortárs) és szerkesztőket-írókat – Ilia Mihálytól Baka Istvánon, és Páskándi Gézán át Fodor Ákosig. Felszálazódnak az elmúlt évtizedek literátornemzedékének generációs, ideológiai problémái, élményei, döntéshelyzetei (barátságok és árulások), alkotói válságai, de szó esik sikerről és sikertelenségről, mester és tanítvány kapcsolatáról, színmű- és kritikaírásról, olvasmányélményekről is. Valamint hogy mekkora sarokházat készül venni Zalán Tibor írói honoráriumaiból.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A Hetedhéthatár az alábbi írással köszönti a pár napja születésnapját ünneplő Nagy Bandó Andrást.

Tovább a hetedhethatar.hu cikkére >>>

A művészetkutató központ a Szépművészeti ernyője alá kerül, majd folytonosan változó Liget projektben megvalósuló Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet része lesz. A sajtájon jártunk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Szép Albumot jelentetett meg a Magyar Napló Kiadó, az idei Könyvhétre. Ez az Album, ez a kötet, Filip Tamás, költő, válogatott és új verseit tartalmazza: csupa kép, hasonlat, metafora, és gondolat. Vaskos, erős, nagy, kemény kötésű és súlyos (mondanivalójú) kötet ez. Mondhatni válogatott – Ady szavával élve – önkínzások ezek, vagyis: versek. A javából. Mert a költő eddigi hét kötetéből válogatta össze az anyagot, Nyírfalvi Károly, kiegészítve az Éjfél-torony című utolsó ciklus, új verseivel.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

November 13-án került sor a Hangraforgó együttes soron következő klub-fellépésére a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében, ahol ezúttal Ratkó József munkásságából kaptunk zenei ízelítőt a költő 75. születési évfordulójának tiszteletére összeállított CD-lemez anyaga alapján.

Tovább a gyoriszalon.hu cikkére >>>

Egy kiállítás erejéig visszatérni látszik a korábbi Ernst Múzeum: a fotográfia mellett most olyan műfajok, határterületek is megjelennek tereiben, amire mostanában nem volt példa. Mozgókép, szöveg, hang, szobor és installáció: három művész, Esterházy Marcell, Forgács Péter és Gerhes Gábor friss munkáit láthatjuk az év kiállításának beharangozott eseményen.

Tovább a mandarchiv.hu cikkére >>>

Az eKönyv Magyarország 2010. márciusában alakult a Libri-Shopline és a Líra Könyv Zrt. közös leányvállalataként. A cég kínálatában jelenleg mintegy 12 000 e-könyv található, és próbál minél több könyvkiadóval megállapodást kötni. Az eKönyv Magyarország ügyvezetőjével, Csordás Attilával beszélgettünk a digitalizált tartalmak másolásvédelméről, nemzetközi trendekről, a szerzői jogról és a nyomtatott könyv jövőjéről.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Papp Károly Kása bábanimátor – mondjuk így. Aztán majd ő elmondja erről a véleményét. Mindenesetre 2008-ban animátorként dolgozott az Oscar-díjat kapott Péter és a farkas című bábfilmben. A munka során a stop motion technikát alkalmazták, aminek a lényege, hogy kockáról kockára veszik fel a filmet. Kása szerint a stop motion animátor furcsa fajta, egy nagy család tagja. Egyszer Dániában dolgozott és a producer be akarta mutatni a többieknek: a francia, belga, dán animátoroknak. Mikor beléptek az irodába a kollégák mind felugrottak és azt kiabálták: Kássa, Kássa! A producer csak nézett. INTERJÚ

Tovább a filmkultura.hu cikkére >>>

A dunaföldvári kötődésű Baglyas Erika egyik művét beválogatták a Boston Center for the Arts Mills Galériájának pár héttel ezelőtt megnyílt kiállítására.

Tovább a duol.hu cikkére >>>

Rég járt már magyar verseskötet ilyen mélységben – Görföl Balázs recenziója Fekete Richárd Bányaidő című könyvéről.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Vannak könyvek, amelyek túlmutatnak önma­gukon. Fontosabbak annál, pontosabban: fon­to­­sabb témát boncolgatnak annál, semhogy önma­gukban értéke­len­dők lennének. A Veszet­tek ilyen. Olyan könyv, aminek olva­sása­kor meg kell próbálnunk eltekinteni attól, hogy nem tökéletes, mert fontosabb a gondo­lat, mint a papírra vetett szó: ez a regény el akar mondani valamit.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>