Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Nemes Márton alkotásaiból nyílt kiállítás 2014. november 29-én a Paksi Képtárban. A bemutatóhoz kapcsolódó Kortársalgó című program apropóján beszélgetett vele Joó Julianna művészetközvetítésről, befogadásról és a közönséggel kapcsolatos gondolatairól - See more at: http://www.artmagazin.hu/artmagazin_hirek/..._ok_felnonek_es_osztonosen_fogjak_erteni_hogy_mi_a_lenyeg._.2755.html?pageid=81#sthash.FpVYg77w.dpuf

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

 

Miklya Annával Szőcs Petra (Kolozsvár, 1981) költő, filmrendező, egykori lakótársa készített interjút.

Tovább a centrifuga.blog.hu cikkére >>>

 

A Balassi Bálint verseit anyanyelvére fordító Muzafer Dzaszohov oszét költőt és műfordítót, valamint Kiss Anna költőt díjazták az idén a Balassi Bálint-emlékkarddal. A rangos irodalmi kitüntetést február 14-én vehették át a díjazottak Budapesten, a Gellért Szállóban.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

 

Részben a bezárt Szépmű feladatait is átveszi a Galéria – átmenetileg. Lássuk, mit kínálnak ebben az esztendőben a látogatóknak. De, hogy aztán mi lesz..?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Van olyan névjegyed, valamiféle jellemzője a filmjeidnek, amelyről csalhatatlanul felismerhetők a munkáid?

Ha lenne olyan, amire te most gondoltál, annak az lenne a borzasztó hátránya, hogy különböző történetekre próbálnám a stílusomat ráhúzni és ez nagyon nem lenne jó.

Tovább a design.hu cikkére >>>

 

Fényterápia mellett és helyett is jó szívvel ajánljuk a Várkert Bazárban a Csók István – A derűs élet festője című kiállítást, hiszen a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar festőnek számító piktor képei az élet szeretetének színpompás lenyomatai. A gazdag életmű több nézőpont segítségével tárul fel a tegnap nyílt tárlaton.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

 

Lesi Zoltán második, Orcsik Roland és Sopotnik Zoltán szerkesztette verseskötete sok tekintetben összehasonlítható a szintén e szerkesztőpáros által gondozott Nagy Márta Júlia-kötettel, az Ophélia a kádban-nal. Mindkét könyv alapját egy sajátos mesevilág képezi, azonban míg Nagy Márta Júliánál egységes a narratíva (a felvett alteregó a shakespeare-i hősnő, Ophélia), addig Lesi Zoltán folyamatosan zavarba hozza az olvasót. Ki beszél ezekben a versekben? Anyák, apák, gyermekek, mesehősök bolyonganak egy mágikus világban.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

M. Kecskés András pantomimművész, koreográfus, rendező idén ünnepli 60. születésnapját.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

 

A magyar szociofotó-iskola újabb kiváló képviselőjének nyílt nagyszabású kiállítása Franciaországban. De ki is Nicolás Muller?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

„Múzsaként tekintett rám. Ezért hagytam el végül. Nem tudtam, nem akartam múzsa lenni. Önmagamat akartam megvalósítani, a saját írásaimmal foglalkozni. Amit Jánosnak a legnehezebb volt elviselni, amíg együtt éltünk, az az volt, hogy van valami más is az életemben, mint ő.” Jutta Scherrer beszélt Pilinszky Jánoshoz fűződő kapcsolatáról.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Lehet, hogy újra felemelkedőben Örkény csillaga. Nem mintha a szememben valaha is leáldozott volna. Talán a kor abszurditásai hívják elő – mert ha imitt-amott felbukkan, ijesztően friss. Persze van egy korosztály, amely amúgy is napi szinten idézi, s színpadi megformálásainak változatlanul nagy a nézőközönsége. Néhány híres, nagy est mellett – gyakran tapasztalom – színjátszók kísérleteznek újra meg újra az egypercesek megjelenítésével. Számomra mégis olvasva az igazi, s csak ritkán mellbevágó a pódiumi előadás. Most azonban Orbán György, szekszárdi előadóművész értő tolmácsolásában valójában új minőséget kaptam, kaptunk.

Tovább az olvassbele,com cikkére >>>

 

A gobelin műfaj kiemelkedő egyénisége, Érdemes és Kiváló Művész Hajnal Gabriella Rejtett munkák című kiállítását március 14-ig láthatjuk a Palmetta Design és Textilművészeti Galériában.

Tovább a design.hu cikkére >>>

 

Az egyedüllétet tudni kell kívánni, annak pedig nyelve van, amit ismerni kell. Egyfajta meditatív útkeresés ez a saját magányban, ahova az életritmus szüneteiben nemcsak visszavonulni, hanem ahonnan másokat kitiltani, elriasztani is szükséges - Roginer Oszkár kritikája Antalovics Péter Örökszoba című verskötetéről

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

 

Miért ragadjunk le az ételeknél – miért ne ennénk könyveket? Persze nem a könyvlapokról és a borítóról van szó. Rengeteg jó olvasmányban fordulnak elő ízletes ételek. Indul a bakterház? Sörgyári Capriccio? Micimackó? Tessék választani, aki jól időzít, talán a Harry Potterből jól ismert vajsört vagy sütőtöklevet is megkóstolhatja, mindenízű drazséval desszert gyanánt. Erzsébetvárosban, a Dob utca 45-ben nyílt új Könyvbár egyik alapítójával, Szalay Gáborral beszélgettünk.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Hatalmas, fekete-fehér portrék. Hogy ki néz kit? Ezt mindenki döntse el maga. A nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív kultúrájának egykori szereplői ők. Déri Miklós képeiből válogatott egy kiállításnyit a Deák Erika Galéria. Töredéke annak a százhúsz portrénak, ami az elmúlt két évben készült. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

 

A magyar kultúra napján jelent meg Szálinger Balázs Fehérlófia című bábjátékának szövegkönyve az előadás képeivel. A szerzővel az újfajta kihívás, a mesék és a folyóiratszerkesztés mellett arról is beszélgettünk, hogy mit szól írótársa, Kemenes Géfin László perrel való fenyegetéséhez.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 

Máté Angi az egyik legtehetségesebb, igazi varázsnyelvvel rendelkező meseíró. Vele beszélgettünk a mesék rejtelmes világáról, az alkotás folyamatáról, s egy megdöbbentő hírről is értesültünk.

Tovább az uveghegy.com cikkére >>>

 

A pécsi művész különleges technikával készülő műgyanta és üvegkompozícióit a világ minden részében árulják, és sztárok vásárolják. A high-tech munkákról az alkotó Gáspár Györgyöt kérdeztük.

Tovább a bama.hu cikkére >>>

 

A nemrég Mészöly Miklós-díj­jal is kitüntetett íróval, A har­ma­dik híd című, hajléktala­nok­ról szóló, a szegedi haj­lék­ta­la­nok világába bevezető re­gé­nyé­ről, rendszerváltásról, emig­rá­lás­ról, hazugságokról és ön­ámí­tás­ról, perifériáról és provincialitásról beszélgettünk.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

A függetlenek legfőbb előnye az intézményes keretek között működő színházakkal szemben, hogy kizárólag a nekik tetsző darabok közül válogathatnak. A szegedi Genéziusz Színház társulatvezetőjével beszélgettünk.

Tovább a szegedma.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal