Szemle

Személyes tereim – ezt a címet kapta a Magyar Vízfestők Társasága kiállítása, amelyen a társaság harminchárom tagjának majd félszáz munkája látható. A meghívón s a plakáton a nemrégiben elhunyt Rákóczi Gizella munkájának reprodukciója látható, amely egyszerre emlékezteti nézőjét labirintusra, mag-formára vagy éppen a jin és a jang kettőséből kialakuló teljességre. Ennek a teljességnek az elérhetőségéről – vagy legalábbis a feléje vezető út megtalálásának fontosságáról – beszél Jávor Piroska munkája is, amely A bennünk és fölöttünk lévő ismeretlen fürkészése kínai ji-king módszer segítségével címet viseli, s a több mint háromezer évvel ezelőtt Kínában született Változások könyve tanítása alapján azt kívánja tudatosítani, hogy nincs a világban sem kifejezetten jó, sem kifejezetten rossz, minden attól függ, hogy mi magunk milyen viselkedést tanúsítunk azokban a helyzetekben, amelyeket a ji-king módszer alkalmazásakor használt jelek körvonalaznak.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Izsák korán megőszült, hiába próbált az áldozat után felépülni. Izsák soha nem hagyta el szülőföldjét, soha nem ment idegenbe. A kezdet és a folytatás közé zárva élt, két atya között, pontosan a középen. Jól őrzött félelme alig hallatszik ki a csendből. Az ő félelmét mindenki ismeri. Izsák szófukar, pedig a neve szerint az ellenkezőjére számítunk. Ó Istenem, soha nem tudjuk meg, hogyan végződött az áldozat!

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A magány, az egymástól való elhidegülés leképezése egyetlen lépcsőházra abszurd történeteken keresztül. A lakók életékbe váratlanul betoppanó idegenek kizökkentenek mindenkit a komfortzónájából és elhozzák a változást. Egyszerre humoros és szomorú mozi szokatlan megközelítéssel és emlékezetes alakításokkal.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Konok Tamás: Mikroludiumok
2015. 09. 24. – 2016. 02. 12.
Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Biblia Múzeuma
1092 Budapest, Ráday u. 28.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A tragikusan fiatalon, mindössze negyvenöt éves korában elhunyt, már életében kultikus rangra emelkedett szerző a Magvetőnél megjelent posztumusz kötetét olyan neves pályatársak gondozták, mint Garaczi László, Németh Gábor, és a szerkesztő, Berta Ádám. Ennek ellenére, a recenzens bevallja, aggódással vette kezébe a tizenöt novellát tartalmazó kecses könyvecskét.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Magyar Attila pályázatát támogatta a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező cég ügyvezetői posztjára a cég tulajdonosaiból álló bírálóbizottság, amely hétfőn hallgatta meg a pályázókat - közölte Őri László, Pécs alpolgármestere.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

A világban minden mozgásban van, változik – és ez alól az emberiségben élő Madonna-kép sem kivétel.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A kerekasztal-beszélgetésekre, az élő-hangzó kritikára, vitára szükség van, mondja komolyan a költő-Krusovszky, akinek arcán a beszélgetők közül legkevésbé látszik a zavar. − Krusovszky Dénes december 16-ai, a Nyitott Műhelyben megrendezett estjéről Modor Bálint és Szmerka Dániel beszélget.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Új produkció készül a Nemzetiben

Január 17-én mutatja be a Nemzeti Színház a Betyárjátékot. Az előadás műfaja: magyaros betyárleves gazdagon – zene, tánc, próza, árnyjáték és film keveredik a produkcióban. Szomjas György rendező és Ferenczi György zenész, a Rackajam zenekar vezetője válaszolt.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Magánkezdeményezések, magángalériák nélkül szürke lenne a kép, amit a hazai képzőművészetről idén láthattunk. A civilek az állami intézményekhez mérhető szerepet vállaltak kiállítások, fesztiválok szervezésében, a modern művészet népszerűsítésében. A magyar művészek közül itthon Csontváry Kosztka Tivadar, külföldön Reigl Judit volt a sztár.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Sokszor éreztem, fárasztó ez az év. Persze lehet, hogy csak öregszem. S így visszatekintve, tulajdonképpen nem is volt rossz időszak. De nehéz volt, ebből nem engedek.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Most épp egy izlandi film építésze, de a minap adták át hajléktalanoknak szánt mosodáját is. Diktatúrákról, félelmekről és ilyenekről beszéltünk – szigorúan építészeti szemszögből.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

Soós Bertalan képei velünk is szembejönnek mindennap az utcán, csak nekünk eszünkbe sem jut elővenni a fényképezőt. Szerencsére neki igen! 2015 legjobb fővárosi pillanataiból válogattunk.

Tovább a 444.hu cikkére >>>

Idén a kiadók nemigen borzolják az olvasók idegeit képileg újszerű gyermekkönyvekkel. Akik mégis kitartanak amellett, hogy gyerekeik kezébe vizuálisan izgalmas, képileg friss szemléletű kötetet kívánnak adni, jól teszik, ha ezúttal a magyarul megjelent külföldi rajzolók munkái között keresgélnek. A fiatal, portugál grafikus, Catarina Sobral és a neves, francia illusztrátor, Rémi Courgeon könyvei ilyenek: grafikailag igényes albumok, amelyek életkortól függetlenül színvonalas alkotások, méltók arra, hogy felnőttként is őrizgessünk könyvespolcunkon azokat.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Pár év alatt a pannonhalmi gimnáziumból eljutott a Star Wars csapatába, és jelenleg Hollywood legnagyobb filmjeinek effektjein dolgozik. Török Attilával arról beszélgettünk, hogyan készülnek és milyen irányba haladnak a számítógépes effektek, és persze arra is kitértünk, mivel járult hozzá az új Star Wars filmhez, Az ébredő erőhöz.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Lehet, hogy ez az egész helyzet majd megoldja saját magát... - szól az egyik graffiti szövege. Banksy most széljegyzeteket fűzött a menekültkérdéshez, az egyik gócpontban, Calais-ban.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

2015. december nyolcadikán került sor a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) jegyezte Kritikustusa legutóbbi alkalmára, amelyen olyan kortárs ifjúsági regények kerültek bemutatásra, amik a halál és az öngyilkosság problémakörét járják körül. Az eseménynek – az utóbbi években Budapest egyik legizgalmasabb irodalmi szalonjává váló – Hadik kávéház adott otthont. Antal Nikolett moderálásával a beszélgetés meghívottjai, Szekeres Nikoletta, kritikus, Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója és Fenyő D. György, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium tanára osztották meg észrevételeiket a nagy számban összegyűlt közönségnek.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Bartis Attila új regényének főszereplője (és egyben elbeszélője) egy helyütt idézi Jurij Gagarin ismert mondatát, amelyet az űrhajós – legalábbis az utólagos, valószínűleg nem teljesen megbízható szovjet híradások szerint – első és utolsó, 1961-es űrsétája során fogalmazott meg: „Én nem látok itt semmiféle Istent”. Dermesztő belegondolni, hogy a 20. század emblematikus pillanatában a kommunista propaganda miért tartotta annyira fontosnak, hogy ezt az üzenetet közvetítse a Föld lakosságának. Semmi más nincs odakint az űrön kívül, kár abban reménykedned, hogy nélkülünk bármit is megérthetsz a világegyetemből – sugallta Gagarin (vagy talán maga Hruscsov) elhíresült kijelentése. Pedig Szabad András, A vége fotográfus főhőse számára Gagarin – majd nyolc évvel később Neil Armstrong – űrutazása éppen azért volt fontos, mert látta benne a megértés, a világ kívülről, „egészben” való szemlélésének lehetőségét.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

Van a régi magyar nyelvben egy szép kifejezés: „lelkes állat”. Olvasható a Bibliában is Ezékiel próféciáinál, majd János jelenéseiben. No meg a népmesékben, s hosszú a sor Phaidrosztól Lázár Ervinig. Valószínűleg Pithecantrophus-korunk óta leheljük a lelket, animáljuk az animát az animálokba. Állataink ott állnak a magyar nyelvű irodalom kezdetén, 1538-ban Pesti Gábor Aesopus-fabulái szereplőiként, s az első magyar nyelvű zoológiai összefoglalóból, Miskolci Csulyak Gáspár Egy jeles Vad-kert c. 1702-ben megjelent művéből kiderül például, hogy Bartus egyes képeinek hősei, a majmok kiváltképp örülnek, ha Marcinak, Hermánnak vagy Konrádnak nevezik őket, míg a delfinek például inkább a Simon elnevezést kedvelik.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Weöres Sándor roppant gazdag életműve a jelen horizontjából feltett kérdések, az újabb és újabb megközelítési irányok szempontjából is érdekesnek és fontosnak bizonyul — ezt támasztja alá két, a közelmúltban megjelent tanulmánykötet: Harmath Artemisz 2013-ban kiadott Szüntelen jóvátétel — újraolvasni Weörest, és Bartal Mária idén bemutatott (a költő 1976-os Áthallások kötetére is [áthallásosan] utaló) Áthangzások című tanulmánykötete. A két könyv ugyan meglehetősen eltérő utakat kínál fel egyazon korpusz gyakran egyazon darabjainak értelmezéséhez, ám éppen ezért az együttes olvasás során még jobban láthatóvá válik az általuk is — és ennyiben mindenképpen egyetértenek a tanulmányírók — az életmű legfontosabb jellemzőjének tekintett rétegzettség, és az egymással feszültségben lévő elemek összjátékából adódó jelentésszóródás.

Tovább a muut.hu cikkére >>>