Szemle

A Nagybányai Tájképfestő Telep húszéves, ünnepi kiállítása a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A statisztikák azt mutatják, hogy évről évre látogatottabbak a magyar színházak. Szeretünk színházba járni, ahol kiszakítanak a mindennapi mókuskerékből, vagy éppen jelenünk, társadalmunk problémáit jelenítik meg az alkotók, gondolkodásra késztetve a közönséget. Bárhogy is legyen, 2015-ben is rengeteg bemutató volt országszerte, melyeknek csak egy elenyésző töredékét láttam. Ezekből állt össze az alábbi – fővárosi prózai társulatok előadásaira korlátozódó – lista.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Óriási érdeklődést váltott ki, több százezres látogatottságot hozott, számtalan hozzászólást, like-ot eredményezett a Facebookon. Két magyar költő öt nap alatt felforgatta egymásnak játékosan felelgető verseivel a közösségi oldalt. Szabó T. Anna és Lackfi János előbb a negyvenes korosztály nehézségeiről, majd a férfi és nő társadalmi szerepvállalásairól, -kényszereiről verselt hol komolyan, hol fricskát vetve – a „versengésbe” aztán bekapcsolódott több neves írótárs és sok laikus poéta is.

Tovább a vasarnapihirek.hu cikkére >>>

Rekordlátogatottsággal zárta a 2015-ös évet a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú), az intézménybe 115 ezren látogattak el tavaly.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Százötven milliós induló támogatással új irodalmi tehetséggondozó kft.-t hozott létre a magyar állam, miközben a fiatalíró-szervezetek kevesebb pénzből gazdálkodhattak 2015-ben, mint az előző évben. De még ezt a támogatást is csak év végén kapta kézhez a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Alig három nappal hatvankilencedik születésnapja, illetve legújabb albumának megjelenése után szűk családi körben elhunyt David Bowie. A hozzátartozók közleményének egy momentuma azonban némiképp megváltoztatja a képletet: a zenész 18 hónapja küzdött a rákkal. Így szemlélve a történteket, sokkal inkább az történt tehát, hogy a haldokló David Bowie megjelentetett egy újabb zseniális szólóalbumot, miközben a közönsége nem sejtett semmit. Na de miért is nem sejtettek? Miért is nem sejtettük? David Bowie talán nem volt halandó?

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Jótékonysági árverések, karácsonyi vásárok gyakoriak, de magát a művészeti tevékenységet támogató fundraising-akció, aukció kevés van. Most volt néhány! És mintha kitörési irányt jelenthetnének.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A lemur-történetek kontemplációja a Garaczi-próza eddig kevéssé ismert tónusait emeli ki. A fragmentumok metafizikai térbe kerülnek, s mivel adott az átjáró a korábbi lemur-történetek világába, az újraírás a korábbi történetek kereteit is átrajzolja. - Mészáros Gábor kritikája Garaczi László Wünsch híd című könyvéről.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Sok vita folyik mostanában a klasszikus és a kortárs kötelező olvasmányok helyes arányáról az irodalomoktatásban. Sokak szerint a több száz éve íródott szövegek veszik el a kedvünket az olvasástól, mások az oktatás tudományosságát tartják riasztónak, miközben a kamaszokat gyakran az egyre nagyobb mennyiségben elérhető, színvonalas ifjúsági regények vezetik be a könyvek világába. Erről is beszélgettünk Péczely Dórával, a Tilos az Á könyvek főszerkesztőjével. - Szarka Károly interjúja

Tovább az articsoka.com cikkére >>>

Január 4-én hat szerző nyitotta meg Nagy Bernadette Színművek című kiállítását ez alkalomra írt szövegével, Kemény István, Bárdos Deák Ágnes, Péntek Orsolya, Kukorelly Endre, Wirth Imre és Tóth Krisztina. – Barcza Katalin járt a Nyitott Műhelyben

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Sok ezer veszélyben, izzadó orcával keltem át a tavalyi év verstengerén, odüsszeuszi kalandokat élve át. Mondanom sem kell, hogy az olvasás Szküllája és Karübdisze az unalom és a könnyű figyelemvesztés (s veresége a tekintet elfordítása), ám a költők nagy szerencséjére mást és mást érez és tart unalmasnak egyik és másik olvasó. Az alábbi verslistában a(z általam) leginkább érdekes(nek), izgalmas(nak tartott) verseket gyűjtöttem egybe.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Nem mindegy milyen elvárásokkal közelítünk Réz Pál életinterjúját tartalmazó Bokáig pezsgőben című könyvéhez. Ha elfogadjuk, hogy nem lehet benne a teljes 1945 utáni irodalom, és hogy ezúttal Réz Pál Jászai Mari téri lakásának ablakából nézünk Budapestre, akkor könnyű lesz megszeretni. Ha azt gondoljuk, hogy egy életinterjú lábjegyzeteiben meg kell jelenjen a teljes magyar irodalomtörténet, akkor inkább vegyük elő a száraz szakirodalmakat, és hagyjuk a memoárok élvezetét másra.

Tovább a nullahategy.hu cikkére >>>

Kovács Tamás (1942–1999) grafikusművész emlékkiállítása még ezen a héten, 2016. január 10-ig tekinthető meg a Vigadó Galériában. A hazai grafika kiemelkedő tudású alkotójának tárlata a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata jóvoltából valósulhatott meg. Munkásságáról jó ismerőjét, Somogyi Győző képzőművészt, a Nemzet Művészét kérdeztük.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A „világ legboldogabb zenekara” helyett egyetlen vérző fülű dobos a színpadon. Az együttes többi tagja az autópályán, darabokban. Persze a fellépés az fellépés, és egy ütőhangszeren is el lehet játszani mindent, még a Himnuszt is. A közönség tapsol. – Palojtay Kinga recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Számos alkotó szerzői jogi védelme szűnik meg 2016. január elején, többek között Szerb Antal íróé, Bartók Béla zeneszerzőé és Fényes Adolf festőművészé.

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

Saját csillagászati árai is rossz érzéssel töltik el a legdrágább kortárs festőt.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Gyenge Zoltán Kép és mítosz című monográfiája már az első oldalakon lebilincseli olvasóját, nem csupán stílusával – ami olykor mulattat, olykor felkavar –, hanem a téma újszerű megközelítésével is. Nemcsak az a célja, hogy összevesse, elemezze, bemutassa a görög mitológiát és annak képi ábrázolásait, hanem meg akarja nekünk mutatni azt is, hogy miért fontos és élő ez számunkra – miközben saját elmondása szerint ő csakis kérdez. Művét rögtön egy, a gyanútlan olvasó számára sokkolónak tűnő gondolattal kezdi: az ismeret az ember számára nyíltan el nem érhető. Az ismeret nem megszerezhető – folytatja Gyenge –, de a művészet és a mítosz a segítségünkre siet, burkoltan magukba rejtik az igazságot, a valóságot.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Jacques Audiard, a Rozsda és csont és A próféta rendezője, ismét egy komoly hangvételű alkotással állt elő, amely igen aktuális a jelenkorra nézve. A Cannes-i Filmfesztiválon Arany pálmát nyert: Dheepan – egy menekült története középpontjában három menekült áll, akik egy komplett családnak adják ki magukat, hogy bejussanak Európába. A harcok sújtotta Srí Lankáról Franciaországba veszik az irányt. Ahol megküzdenek a beilleszkedéssel, helybeliekkel, egymással, és ezen kívül még számtalan problémával.

Tovább az elteonline.hu cikkére >>>

Ászity Boglárka elképesztően aprólékos, misztikus grafikái és animációi magával ragadnak, és jó ideig nem engednek el, mint egy forró fürdő egy téli éjszakán. Bogi ráadásul nagy utat járt be azért, hogy nálunk kössön ki, aminek nagyon örülünk…

Tovább a desginisso.tumlbr.com cikkére >>>

Turi Tímea 1984-ben Makón született. Költő, író, irodalomtörténész, kritikus, 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője. Kisgyermekkorától ír verseket, kamaszkorától prózát. Én is csodáltam a kis Timi tehetségét. Makón a kislány hosszú vastag, copfba font lófarka és édesanyja, a gimnáziumi tanárnő, Gonda Júlia alakja felejthetetlen.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>