Áfra János 2015-ben megjelent verseskötetének címe erőteljes olvasási módozatot kínál fel, hiszen megjelöli az egyik kulcsszót, amely kapcsán egy szerelmi lírát középpontba állító beszédmód kibontakozhat.
Sikert sikerre halmoz Vincze János Jászai Mari-díjas rendező – a Pécsi Harmadik Színház alapító igazgatója –, aki nagy harcokkal érte el mindazt, ami híressé tette az idén harminc éves teátrumot. Az uránbányászok egykori művelődési házában szövetkeztek a Pécsi Nyitott Színpad tagjai és a Pécsi Nemzeti Színház újat akaró, kezdeményező művészei. Profizmus és alternativitás együtt kel itt életre, ezért a név: Harmadik.
Szentgyörgyi József (1940–2014) a kortárs magyar festészet – nemrégiben elhunyt – kiemelkedő egyénisége, sajátságos stílusú invenciózus alkotója. Művészetét nehezen köthetjük az egyetemes stílusáramlatokhoz, hiszen több irányzat formamegoldása is jellemezte, olykor ezek szintézisét alkotta meg vásznain. Elméleti, filozófiai síkon festményei az egzisztencializmushoz kapcsolhatók – ami műveinek hangulatát, gondolatvilágát illeti: a lélek küzdelme, szorongása, folytonos harca a kilátástalansággal, elidegenedéssel szemben, – ugyanakkor képein az absztrakt expresszionizmus és az informel formavilága elevenedik meg élénk színekkel, figuratív és nonfiguratív elemekkel párosítva.
Válságkorban élünk. Átmeneti kornak nyilván átmeneti művészete van, ez persze nem zárja ki, hogy az ember maradandó művekbe ütközzön. Engem húszéves korom óta vonz a válságirodalom, Aiszkhülosztól és Kleisttől a Sátántangóig; s egyáltalán, a katasztrófák terápiája, az ezekről szóló beszéd. Viszont nem horrort írok, mint Stephen King. Ezek életigenlő könyvek, amelyekben próbára teszem a hősöket.
Quentin Tarantino nyolcadik filmjében a western külső jegyeinek felhasználásával rendezett kamaradrámát, melyben egy nagy rejtély megoldása mellett a polgárháború történelmi hagyatékát is mérlegre teszi. – Venyercsán Dávid filmkritikája.
Számtalan olyan művész van világszerte, aki az utcán eldobott szeméttől az újrahasznosítható anyagokon át, a talált kacatokig mindenben alapanyagot lát. Nem viccnek szánják alkotásaikat és nem is polgárpukkasztásnak. Legtöbbször a társadalom problémáira hívják fel a figyelmet, miközben magáról a művészetről vetnek fel kérdéseket.
A Stefánián két gyanús alakot látok, túlságosan jól öltözöttek, mintha két külföldi burleszkfigura került volna a magyar kétezres évekbe. Ténferegnek, azután bemennek egy vendéglőbe. Illetve az egyik inkább átesik a küszöbön. − Lesi Zoltán írása a Rendkívüli nyitvatartásban.
A Vörösmarty mozi helyén megnyílt Premier Kultcafé egy hete nyitotta meg kapuit, de a kulturális funkcióit még csak most kezdi el betölteni. A fogyatékossággal élő dolgozók mindenesetre már belerázódtak, és nagyon élvezik a munkalehetőséget.
„A fotó ebben az értelemben is modell: egyszerre a műtárgy mögött és előtt is állhat, miközben maga is műtárgy. Inspirálhatja a szobrászt, a festőt, így felfedezhetjük mint kép mögötti képet, majd reprodukálhatja a festményt és a szobrot, amikor is a fotó a néző modellje lehet a leképzett, rögzített eredeti elképzelését vagy felidézését segítve, esetleg épp saját, önálló kvalitásai miatt, az ábrázolttól függetlenül.”
Ritka, hogy egy ilyen hírességet köszöntsünk a PIM-ben, nyitja meg az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit bemutatóját a múzeum főigazgatója, E. Csorba Csilla, majd emleget Oscart, Kossuthot, Kertész Imrét. A híresség szerepében ezúttal Röhrig Géza, aki forgatja is a szemét, mert szó sincs most Saulról. A kamera kizárólag a versekre közelít, de azokhoz olyan közel megy, hogy az ember beléjük betegszik.
Katona József 1819-ben befejezett, majdnem 200 éves Bánk bánjából Zalán Tibor költői műfordításának, szellemiségének, dramaturgiai csiszolásának köszönhetően nagyszerű dráma született. A Békéscsabai Jókai Színház izgalmas, gondolatébresztő előadásában Szabó K. István rendező a történelmi ikon és a mára kifáradt pátosz helyett a töprengő, lelkiző embert állította középpontba, megformálását Demeter Andrásra bízta. (Niedzielsky Katalin kritikája)
Bada Dada halálának tízedik évfordulójára rendezett kiállítás két alkotó műveiből válogat, Bada és Hornyik Anna Manna nem csak az alkotásban, de az életben is társak voltak, és műveik sok esetben ennek a különleges kapcsolatnak, az egymással töltött időszaknak a lenyomatai. Két művész, két világszemlélet, egymásba gabalyodva, ellentétek és szélsőségek között. Ami mindkét művészben közös: a játékra, rögtönzésre, provokálásra való hajlam.
Ha meggyűlik a bajunk egy sárkánnyal, kerítsünk gyorsan egy elefántot, vagy kínáljuk meg gyönggyel és opállal, hátha ráharap. Weöres Sándor szerint elég az is, ha igába tudjuk fogni a fenevadakat, hiszen ők valójában a saját vágyaink, amelyeket meg kell fékeznünk. A sárkányok irodalomtörténete a legősibb mítoszoktól a sci-fi irodalomig ível, erről szól a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása.
A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínháznak 2011-től Dr. Borsós Beáta az igazgatója. Ő választotta pályázat útján Dobák Líviát a színház művészeti igazgatójának, akivel a színház elmúlt öt évéről, célkitűzéseikről, eddigi eredményeikről, terveikről beszélgetett az Ellenfény.
A 2013-as nagysikerű Allegro Barbaro után most a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének kiemelkedő darabjai mutatkoznak be a Musée du Luxembourgban.
Sirokai Mátyás 2015-ben megjelent kötetét először nagy lelkesedéssel és rácsodálkozással olvastam végig, míg a második olvasatot – a kötet kifejezetten megkívánja az újraolvasást – „kijózanítónak” nevezném, még ha itt is megmaradt a kezdeti pozitív benyomás. Eleinte lenyűgözött a nyelvi, stiláris elemek sajátos összefűzöttsége, összekevertsége; a különböző diskurzusokból származó szavak mesteri vegyítése egy viszonylag jól körülhatárolható tematikai regiszterben. Sirokai szándéka, hogy a szövegek utaztassanak, bátran mondhatom, teljes mértékben teljesül.
Olvasóid, akik ismerik munkáidat, tudják jól, hogy szívesen teremtesz magadnak alteregót, akinek a bőrébe bújhatsz. Két újabb prózakönyvedben (Csendes Toll élete; Csendes Toll utazik) Csendes Toll alakja elevenedik meg. Hogyan találtál rá?
Ilyen fejlődési utat kell hát bejárnia az embernek? Hajlott derékkal, énjét vesztett árnyként kell beleíródnia a gépek, a számítógépek világába, kreált valóságába, s ott társtalan lidércként bolyongania?
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.