Szemle

Amit ma embernek nevezünk, a jövő záloga, ugyanakkor csak evolúciós állomás, ezért nevetségesen naiv azt a kérdést föltenni, hogy vajon az általunk teremtett mesterséges intelligencia legyőzhet-e bennünket. - Istennel, vagy nélküle címmel, a Kalligramnál jelent meg Csaplár Vilmos könyve. A szerzővel beszélgettünk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

“Az emberi szellem fejlődésének két leghatalmasabb mozgatója a beszéd és az írás.” 120 éve született Várkonyi Nándor könyvtáros, művelődés- és irodalomtörténész, aki jelentős szerepet játszott Pécs kulturális, irodalmi életének megszervezésében.

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

Fulladás nejlonszatyorban, pszichopata tekintetek, szadomazó fétis, véres gorillamaszk, koponyák, vér, fegyverek és TEK-esek: a galériákat járva manapság aligha ütközhetünk bizarrabb művészeti élménybe Verebics Ágnes My Freaks (Furcsaságaim) című új kiállításánál. Aki persze találkozott már a fiatal képzőművész korábbi munkáival, éppúgy nem lepődhet meg a belvárosi kArton Galéria átmeneti horrortári hangulatán, mint azon, hogy a humorral oldott látvány révén újraértékelheti önmaga és a valóság elfojtott kapcsolatát.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Van egy költő, Papp-Für János, aki már négy éve, hogy az országot járja, és azoknak tart zenés irodalomórákat, akiknek nem szokás: tanulásban akadályozottaknak, értelmükben enyhén, középsúlyosan vagy súlyosan akadályozott diákoknak. Miért csinál ilyet egy költő? És miért lett szakképzett ápoló? Huszonnégy évesen miért fogadott örökbe egy négyéves kisfiút, s ápolóból miért lett gitárművész? És hogyan lett költő?

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Szeretek diplomakoncertre járni, s nem csak azért, mert virtuóz műveket hallgathatok, hanem egyszerűen a jövőbe vetett hitemet erősítik az ilyen események. WEBER KRISTÓF ÍRÁSA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

Verebics Ági My Freaks című kiállítása, 2016.04.22. – 2016.06.03., kaArton Galéria és Múzeum, 1054 Budapest, Alkotmány utca 18.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A Pető Intézet második emeleti díszterme sok kicsi mankóval, járókerettel, speciális székkel van tele, és olyan kisgyerekekkel, akiknek még jó ideig nagy szükségük lesz a felnőttek segítségére.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Lackfi János legújabb gyerekvers-kötetében a menzakosztot igyekszik megszerettetni az érintett célközönséggel. Ennek ellenére nemcsak az olyan nemszeretem fogások a főszereplők, mint a sóska vagy a tökfőzelék, hanem a kicsik által javarészt kedvelt ételeket tálalt fel az író-költő.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Darvasi László legújabb novelláskötete a figyelemfelkeltő Isten. Haza. Csal. címet viseli. Három tőmondat egymás mellett, mely félreérthetetlenül az Isten, haza, család „szentháromságának”, értékrendjének ironikus értelmezése. Mintha arra kérdezne rá, létezik-e ilyen? Van-e létjogosultsága ezeknek az értékeknek a világban, vagy egyszerűen csalás, (ön)ámítás az egész? A kötet szövegei pedig egyhangúlag azt a választ adják, hogy a három fogalom mögött semmi sincsen: nincs Isten, nincs haza (és szűkebb értelemben, nincs hová hazamenni, nincs otthon), család pedig végképp nem létezik, vagy nem abban a formában, ahogy léteznie kellene.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Miért Tintaló a név?

Ez csak egy szójáték, nincs mögöttes tartalma. Szerettünk volna olyan nevet találni magunknak, ami játékos, ezzel tükrözve némileg talán a bennünk és általában a bábszínházban rejlő örök játékosságra való hajlamot.

Tovább az artlimes.hu cikkére >>>

A pécsi Zsolnay-gyár kimagasló eredményeit a nemzetközi szakirodalom rendszeresen méltatja, ám az építészeti kerámiára vonatkozóan csak rövid utalások találhatók. Ezért is hiánypótló az a kötet, amely alapos betekintést nyújt ebbe a világba – Cseri László recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Május 28-án elindul Budapest több pontján és néhány vidéki városban az első Zsidó Művészeti Napok. A rendezvénysorozat nem csak zsidóknak szól, fő célja bemutatni e sokszínű kultúrát színvonalas művészeti produkcióival, változatos, köztük világi helyszíneken. Szeged várhatóan jövőre kapcsolódik be.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Lázár Helga, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves, bábrendező szakos hallgatója sűrű egymásutánban két vizsgarendezéssel is előrukkolt. Előbb Térey János Epifánia királynőjét tette színpadra, majd Gyásztánc címmel egy népmese, A szörnyeteg királykisasszony saját kezű átirata következett. Mintha éppen királynős, királylányos történetekkel szeretne szembemenni a nemi sztereotípiákkal, mégpedig úgy, hogy kifordítja a megszokott szituációkat. Az Epifánia királynőben hímsoviniszta társadalom helyett egy nősoviniszta világba látunk.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Hol kezdődnek a szavak és hol végződnek a képek? Hol végződnek a szavak és hol kezdődnek a képek? Petőcz András munkáinak esetében ez azért releváns kérdés, mert a hetvenes-nyolcvanas évek átmeneti periódusában induló életmű egyik fő iránya, különösen a kiindulópontot tekintve a szöveg és kép határmezsgyéjén elhelyezkedő kérdés; a nyitott mű és az avantgárd továbbfolytatásának lehetősége.

Tovább a spanyolnatha.hu cikkére >>>

Biztosan nem volt szerencsétlen napja annak, aki péntek 13-án ellátogatott a Fiatal Írók Szövetsége legújabb programsorozatának első állomására és Térey Jánossal töltötte a délutánt. Az új Vers Szimpózium rendezvényei egy-egy fontos kortárs költemény köré szerveződnek szövegelemző előadásokkal, szándékoltan azon a helyszínen, amely valamiképpen kötődik az adott alkotáshoz és így a költőhöz. Ezért kerülhetett elsőként Vámospércsen terítékre Térey János Zártkert című verse, amelyet paratextusa szerint a vámospércsi Báthori kert ihletett.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Goda Gábor koreográfus, az Artus Kortárs Művészeti Központ alapítója kapta idén a Lábán-díjat a Cseppkánon –Hogy vagy Hérakleitosz? című darabért, amit legközelebb május 21-én láthatunk a Müpa színpadán.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Írogatsz? Szeretnél megjelenni? Már meg is jelentél, de nem éred be ennyivel? Szeretnél elsajátítani néhány szakmai mesterfogást? Szívesen hallgatnál előadásokat mai hús-vér mesterektől?
Itt az alkalom. Tizedszer is indul Turczi István nyári írásművészeti műhelytábora, amelynek szakmai partnere az Irodalmi Jelen és a Parnasszus.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Bánki Ákos alkotói terepe továbbra is az absztrakt festészet, melyet új anyagok, technikák és formák alkalmazásával tágít. Új sorozata a festészet és tér, festmény és lokalitás konceptuális átgondolásán alapul. Az absztrakt tér szemlélete nem új keletű munkásságában, jelenlegi, a byArtban látható kiállítási anyaga nemcsak a formázott képek és a keret feszültségét kutatja, hanem feszültséget teremt a kép és megalkotásának helye között is, percepcionális feszültséget generálva ezáltal ittlét és ottlét, lét és nemlét között.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe, állapítja meg Örkény klasszikusa; s ha valami, hát az abszurd frappáns csattanója vitathatatlanul nem a Térey-univerzum sajátja – a szerző negyedszázados irodalmi pályája azonban olyan jellegzetes világot hozott létre, amelyben az elfoglalt társadalmi grádicsoktól függetlenül hétköznapi figurák, nem egyszer antihősök és élethelyzeteik a végességre, kisszerűségre, a semmiből érkezésre és oda távozásra emlékeztetik az olvasót. Nem indokolatlan az univerzum mint irodalmi toposz elpufogtatása sem, hiszen Térey János emlékezetes verses epikai műveivel letűntnek, idejét múltnak tekintett műfajt élesztett fel mai keretek között, nagyvárosokban bolyongva, azok szubkulturális jelenségeire és többféleségükben is a középosztály környéki, jobbára disztingvált alakjaira fókuszálva – elég a Protokoll, a Termann hagyatéka, az Asztalizene vagy a Nibelung-lakópark és velük Debrecen, Brüsszel, Berlin, Frankfurt, Drezda képeire gondolni.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Hidegen hagyja Zsótér Sándort, hogy III. Richárdot beazonosít­ható diktátorról mintázza, ahogy vérfürdőt sem rendez a Maladype Színház előadásába. Egy majd 200 éves fordítással küzd a felszínesség ellen. A rendező-színésszel a Saul fiáról, közönségreakcióról és arról beszélgettünk, miért ment el rendezni a Nemzeti Színházba.

Tovább a nol.hu cikkére >>>