Szemle

Ismerős arcok, Kis csődület, Strandolók – akár gyors balatoni helyzetjelentésnek is fölfoghatnánk Magyar József festőművész néhány alkotását, vagy előrejelzésnek a várható balatongyöröki időjárásról. Egyes műveit – Pusztai jelek, Pásztor, Tamáshida – a magyar táj inspirálta, máskor – Szobrok a Giardiniban (vigyázat, nem az Il Giardinoban, amely név alatt a györöki kiállítások kurátora, Palásthy Bese és felesége tulajdonában lévő panziót kell érteni!) Oázis – távoli tájak, kultúrák, időbeli síkok. Érdekli A pék pókja, a Madár a képtárban, a Macska a halastóval és a Macska a gombolyaggal. Fura pók, mondhatnánk pestiesen, ha nem tudnánk, hogy Magyar József festészetét egyrészt épp e sokirányú érdeklődés, másrészt a különös nézőpontok választása teszi izgalmassá. Arra biztatja művei nézőjét, hogy merjen másként látni, merje másként értelmezni a dolgokat, merjen közöttük új összefüggéseket felfedezni.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

A következőkben a modern magyar költészet két közismert darabjához, Babits Mihály Esti kérdés és József Attila Külvárosi éj című költeményéhez fűzök megjegyzéseket. Kiindulópontom, hogy mindkét szöveg, bár különböző módokon, a szubjektum és az idő kapcsolatáról fogalmaz meg valami fontosat. A modern költészetben, ahogyan azt már sokan jelezték, az idő és a szubjektum viszonya kitüntetett problémaként jelenik meg, sőt sok esetben az idő és a szubjektum viszonya az a probléma, mely keretet ad vagy épp korlátot szab annak, hogy előállítható legyen és megtörténhessen az igazság. Ezzel mintegy előzetesen körül is rajzoltam, hogy a jelen esetben mit értek igazságon: valamit, ami nem áll rendelkezésre, tehát létre kell hozni; továbbá be kell vezetni az időbe.

Tovább az aszem.info cikkére >>>

Zsótér egyik nagy erőssége, hogy a sablonosan megírt karakterekből és felszínes történetből is sokrétegű előadást tud létrehozni.

Tovább a 7ora7.hu cikkére >>>

Egy képben csak talán, s csupán a lényeget. Tétova ódai üzenete ez a Pannonhalmi Főapátság Osztás 10×10 című fotókiállításának, amelyen tíz kivételes ember történetét ismerhetjük meg képeken keresztül. Ennél azonban sokkal többet kapunk: az univerzális embernek lenni parancsa köszön vissza a fotókon.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Költő, a cigánymisszió kommunikációs munkatársa, egyházkerülőből lett keresztyén. Legszívesebben telekürtölné a világi sajtót azokkal a példaértékű emberi történetekkel, amelyekkel munkája során találkozik. Kortárs irodalomról, reformátussá válásáról, a cigánymisszióról és a művészet értelméről beszélgettünk a budapesti Adna kávézóban Molnár Illéssel.

Tovább a parokia.hu cikkére >>>

Napközben jógával és interaktív énekórákkal csábított az udvarába, este csodálatos énekhangjával, vagy éppen pszichedelikus szemüvegével ejtette rabul a közönségét. Villáminterjúnk Harcsa Veronikával, az egyik legnépszerűbb udvar házigazdájával az idei Művészetek Völgyéről.

Tovább az ujszo.com cikkére >>>

Az 1920-as években a fotóművészetben bekövetkező fordulatot, a festészetutánzás gyors letűnését és az avantgárd irányzatok általános előretörését a kor jelentős politikai-társadalmi változásai tették lehetővé. Az első világháború nagy megrázkódtatása után az élet minden területén szükségszerűvé vált a radikális szakítás a múlt azon eszméivel, melyek tudatosan vagy sem, a háborúhoz vezettek. A háború utáni kiábrándulás az intézményes értékek megvetéséhez, a művészetben elfogadott konvenciók felbomlásához vezetett.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Dante a maga idejében újító szellemű, modern költőnek számított, aki nem volt hajlandó latinul írni, hanem minden erejével azon fáradozott, hogy a mindennapokban használt olasz nyelven hozzon létre valami kimagaslót. Hiszen a művet a kortársainak szánta, és azt szerette volna, hogy az Isteni színjáték minél szélesebb tömegekhez eljusson. Nádasdy Ádám ugyanerre törekedett, amikor néhány éve úgy döntött, újrafordítja Dante monumentális alkotását. Az eredmény legalább olyan izgalmasra sikerült, mint maga a mű.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Engem a halálban is az életigenlés érdekel. Annak a folyamatos észben tartása, hogy az élet bármikor véget érhet, ezért addig kell résen lennünk, amíg még vagyunk.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

A Műcsarnok Két szobrász, két nemzedék című tárlata Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor, a Nemzet Művésze életművét mutatja be. A július 26-án nyílt kiállítás október 16-ig tekinthető meg a Magyar Művészeti Akadémia városligeti intézményében.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Fekete Vince kézdivásárhelyi író, költő, műfordítóval, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettesével a kezdetekről, új meseregényéről, készülő verseskötetéről, a díjak jelentőségéről és a felnőtté válásról beszélgettünk.

Tovább a hirmondo.ro cikkére >>>

Idén a Nagy Utcaszínház fellépője a francia Transe Express társulat, akik egyszer már 2007-ben elkápráztatták a Sziget közönségét.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Autodidaktaként indult, ám régóta az egyik legelismertebb hazai képzőművész. Faluja közéletében is tevékeny, de pár évvel ezelőtti afférja a Magyar Művészeti Akadémiával nagyon megviselte, arról már nem akar beszélni. HVG-portré.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Vécsei Rita Andrea bírónőből lett költő. A jogi szaknyelv az Egy reggel futni kezdek című első kötetében is megjelenik. A néhol naplószerűvé váló versek egyéb titkokat is feltárnak az olvasó előtt. Kadlót Nikolett mutatja be a könyvet.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

A filmekkel nemi szempontból foglalkozó tanulmányokban visszatérő motívum, hogyan sokkolt egyeseket és milyen pozitív hatással volt más – általában női – nézőkre Sarah Connor figurája a Terminátor 2-ben (Terminator 2: Judgement Day. James Cameron, 1991), aki az első rész hisztérikus imázsát hátrahagyva immár okosan, magabiztosan, izmosan és felfegyverkezve várta a jövőből érkező újabb robottámadást (Tasker 1993: 3, Brown 2011: 29, Chotiner 2009: 74-75.). Sarah Connor mindezzel a feminizmus egy popularizált és leegyszerűsített képzetét kínálta. A mozgalom a ’80-as években elsősorban a férfiak és a nők poláris szembehelyezésének felszámolására törekedett, aminek egyik legvilágosabb terepe a nő háztartásbeliként és/vagy szexuális tárgyként való elképzelésének a dekonstrukciója volt.

Tovább az uj.apertura.hu cikkére >>>

Nézem Mészáros Szabolcs spenótról festett képét és mosolygok saját magamon. Pontosabban röhögök. Igen, kiröhögöm saját magamat. Az utolsó fátylon át nézi tárgyait ez a festő, utána már ott a valóság, túlontúl hidegen vagy épp nagyon is forrón, s ez a kevés, ez a mosolygós távolságtartás még éppen megvéd minket a végtelentől. - 2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában.

Tovább a drot.eu cikkére >>>

A babaház úrnője felvonultatja az élet nagy kérdéseit: Burton a ma emberét foglalkoztató problémákat – másság, tolerancia, női egyenjogúság, női szerepek stb. – vet fel régi díszletek között. Balogh Tamás recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Tegnap jelentették be a világ legrégebbi mozgóképes seregszemléjének, a 73. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválnak a hivatalos programját. A fantasztikus névsorban Wim Wenders, Terrence Malick, Mel Gibson és Emir Kusturica is szerepel, nekünk viszont a legnagyobb szenzációt egy fiatal argentin rendező jelenti. Gastón Solnickit meghívták a Horizontok (Orizzonti) versenyszekcióba Kékszakállú című filmjével, amely Bartók Béla világhírű operájának kortárs argentin környezetbe helyezett átirata.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A Regionális Összművészeti Központ 2015 decemberétől egy különlegesen értékes képzőművészeti tárlat megnyitásával búcsúzott az óévtől, egyben köszöntötte az újesztendőt januárra is átívelő Rejtett kincsek c. tárlatával. A REÖK kétemeletes teljes kiállító felületén a Csongrád Megyei Önkormányzat Képzőművészeti Gyűjteményéből 180 művet meghaladó izgalmas válogatás csábította be a különböző korosztályú látogatókat, művészeket és persze a múzeumpedagógiai foglalkozásokra csoportjaikat regisztráló pedagógusokat, a sok száz gyermeket, fiatalt a szegedi művészeti galériába. A vásárhelyi és szegedi művészekre, később országos gyűjtőkörre is kiterjedő vásárlások festményeiből, grafikáiból és kisplasztikáiból kaphattunk ízelítőt öt héten át.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Nádas Pétert 2014-ben kérte fel a Litera, hogy egy éven keresztül írjon havonta 2flekken rovatukba egy cikket, ebből a felkérésből született Az élet sója című rövidke folytatásos regény (a hét könyve is volt nálunk, kritikánk róla ITT olvasható!). Gombosszegi otthonában találkoztunk Nádas Péterrel: a kétrészes videó második részében vallásról, urbanizálódásról, az ember tekintélyhez való viszonyáról beszélgettünk. Az első részt itt lehet megnézni.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>