Szemle

Aki Szőnyi művészetét kellőképpen ismeri annak az Emlékmúzeum időszaki kiállítása csak részben meglepetés. Köztudott, s számos más tárlaton is feltűnt, hogy a mester mennyi vázlatot készített festményeihez – vázlatokat, előtanulmányokat, kompozíciós skicceket. Mint akárhány klasszikus mester, Szőnyi is nagy gonddal, alaposan készült a munkálatokhoz, a különböző témákhoz számtalan vázlat állt rendelkezésére.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Szőcs Henriette: A hűség a kutyáknak való /Egy szexturista feljegyzései – Athenaeum Kiadó, 2016 – 224 oldal, puha kötés – ISBN 978-963-2935-911

Kedvelem, sőt izgatónak tartom azokat a helyzeteket, amikor az Olvasónak fogalma sincs arról, hogy kinek a szövegét olvassa (ilyen szempontból is „jó projekt” volt Spiegelmann Laura, vagy éppen Petrence Sándor). A (ön)leleplezéseket és lelepleződéseket azért nem kedvelem, mert azzal már visszavonhatatlanul véget ér a játék.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Egyre-másra indulnak a zsebkönyvsorozatok a magyar piacon, pedig már többször temették a műfajt. Utánajártunk, kinek áll ez érdekében.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

A Gallery Weekend hosszú hétvégéjénél keresve sem találhatott volna jobb alkalmat Száguldó Riporterünk, hogy ismét elmerüljön a budapesti kortárs galériák világában! Három nap alatt körbesuhantuk a fővárost, íme az eredmény.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

... a kilenc tanulmány tematikája mintegy ezer évet ölel fel. A viszonylag széles időintervallumot a szerző négy esemény és öt történelmi személy kiemelésével ívelte át. Ezáltal a kötetben a következő témáknak jut kiemelt szerep: a magyarok eredete, a mohácsi csata, a kiegyezés és, a trianoni béke, illetve I. (Szent) István király, Dózsa György, Bethlen Gábor, Martinovics Ignác és Horthy Miklós.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Nem láttam a Honfoglalást, de a Saul fiát igen; untam a Kutyaszorítóban-t, a Kutyaharapás viszont tetszett: most akkor mennyire számítok magyarnak?

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Az ezüsttől a vasig, illetve Hiperrealisták címmel magyar ipar- és képzőművészek alkotásaiból nyílt csoportos tárlat a Római Magyar Akadémián szeptember 12-én.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Szeptember 12-én jelent meg a Műút online-on a folyóirat Dűlő-melléklete, amely a nyáron rendezett Szöveggyár-tábor fiatal résztvevőinek verseit, írásait közli. A Kalicka Bistróban már aznap megrendezett lapszámbemutatón jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A tizedes meg a többiek apropóján Eperjes Károllyal mesterekről, tanítványokról, a hatalom és művészet kapcsolatáról, valamint színház-igazgatói pályázatról beszélgettünk.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Nyilvánosságra hozták a pályázat eredményét: Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektje képviseli Magyarországot jövőre Velencében.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>                       

2016. szeptember 16-án, pénteken elhunyt Edward Albee, amerikai drámaíró. A Nem félünk a farkastól szerzője 88 éves volt.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A 73. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon idén nem szerepelt magyar film, de a címeket böngészve két olyan produkciót is találtunk, amelyek többé vagy kevésbé hazai vonatkozással is bírnak. Az argentin Kékszakállú a biennálé Orizzonti szekciójában versenyzett és nyerte el a FIPRESCI-díjat, a francia Rocco pedig a párhuzamosan futó Venice Days speciális vetítésén mutatkozott be. Mellettük láttunk még hangulatos kolumbiai westernt, ausztrál és iráni coming of age sztorikat, valamint Ana Lily Amirpour új filmjét is.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A reduktív költészet kifejezés véleményem szerint több egy tizenkét darabból álló képsorozatnál. Sokkal inkább maga a bohári művészeti paradigma. Művei esetében ugyanis legtöbbször ténylegesen vizuális eszközök segítségével életre hívott költészetről van szó. Egyfajta posztmodern képírásról, mely mintha képes lenne variábilisan felhasználni, kombinálni a szó, valamint a vizuális jelrendszer nyújtotta lehetőségeket. Ám magában foglal ez a jelleg még egy, hangulati, így egyszersmind ikonográfiai, ikonológiai és stiláris tényezőt is. A művész által megvalósított képírás ugyanis szinte felfoghatatlan erőket képes egyensúlyba hozni.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Magyar irodalom kategóriában Ács Margit író, magyar képzőművészet kategóriában Benkő Imre fotográfus, Bukta Imre képzőművész és Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező. Magyar színház- és filmművészet kategóriában Marton László rendező, színigazgató; magyar építészet és építőművészet kategóriában Tima Zoltán építész; magyar zeneművészet kategóriában Medveczky Ádám karmester.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A Fehér istennel az Un Certain Regard szekció fődíját nyerte el Cannes-ban, azóta még a szokásosnál is sűrűbb az élete az egyik leg(el)ismertebb magyar filmrendezőnek. Mundruczó Kornél itthon színdarabot, külföldön operát rendez, és miközben most egy szír bevándorló fiú és egy kiégett magyar orvos barátságról készíti a Felesleges ember című utópikus filmjét, már Hollywood is sorban áll érte.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Szép megérkezés, mondhatjuk a bevezető képsorok kapcsán, arra gondolva, hogy Mengyán András képzőművész olyan tárlattal tér vissza szülővárosába, amely, miközben áttekintést ad fél évszázados művészi pályafutásáról, olyan új elemekkel gazdagítja művészi pályáját, amelyek szervesen kötődnek korábbi, a külső és a belső tér összekapcsolását célzó megoldásaihoz.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Szeptember 14-én a régi-új helyszínen, a Nyitott Műhelyben vagyunk, a nyárzáró duplaszám bemutatóján, így az otthonosság-érzet még erőteljesebb, zsúfolásig telve a kuckósra rendezett apró kultúrkocsma. A lap főszerkesztője, Szálinger Balázs két „Hévíz-rekord” ismertetésével kezdi az estét. - A Hévíz folyóirat nyárzáró duplaszámának bemutatóján jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A Színházak Éjszakája nem is éjszaka: szeptember 17-én szinte egész nap lehet színházba menni. Egy nap alatt akár harmincba is – kíváncsiság és némi logisztika kérdése az egész. Komáromi György, a Radnóti Színház gazdasági igazgatója, az esemény főszervezője elmondja, hogyan. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

Úgy száz évvel ezelőtt, a 20. század 10-es éveire, a klasszikus-modern ellentét forrásponting hevült. A modern törekvések számtalan formájának felbukkanásával, valamint az avantgárd mozgalmak megjelenésével a klasszikusokkal való szembenállás minden korábban tapasztaltnál radikálisabbá vált, és utólag látjuk, meghatározónak bizonyult. 

Tovább a prae.hu cikkére >>>

A világirodalom magyarországi helyzetét érintő, az utóbbi időben megélénkülő diskurzus egyik legfontosabb (és persze nem meglepő) tanulsága, hogy a műfordításpiac igazi mostohagyermekének a líra számít. Habár olyan újabb kezdeményezéseknek köszönhetően, mint a Versum online, egyre több kortárs, illetve huszadik századi költőtől olvashatunk szövegeket magyarul, a nyomtatásban kiadott fordításkötetek mennyisége elenyésző.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>