Szemle

A Hetedhéthatár az alábbi írással köszönti a pár napja születésnapját ünneplő Nagy Bandó Andrást.

Tovább a hetedhethatar.hu cikkére >>>

A művészetkutató központ a Szépművészeti ernyője alá kerül, majd folytonosan változó Liget projektben megvalósuló Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet része lesz. A sajtájon jártunk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Szép Albumot jelentetett meg a Magyar Napló Kiadó, az idei Könyvhétre. Ez az Album, ez a kötet, Filip Tamás, költő, válogatott és új verseit tartalmazza: csupa kép, hasonlat, metafora, és gondolat. Vaskos, erős, nagy, kemény kötésű és súlyos (mondanivalójú) kötet ez. Mondhatni válogatott – Ady szavával élve – önkínzások ezek, vagyis: versek. A javából. Mert a költő eddigi hét kötetéből válogatta össze az anyagot, Nyírfalvi Károly, kiegészítve az Éjfél-torony című utolsó ciklus, új verseivel.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

November 13-án került sor a Hangraforgó együttes soron következő klub-fellépésére a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében, ahol ezúttal Ratkó József munkásságából kaptunk zenei ízelítőt a költő 75. születési évfordulójának tiszteletére összeállított CD-lemez anyaga alapján.

Tovább a gyoriszalon.hu cikkére >>>

Egy kiállítás erejéig visszatérni látszik a korábbi Ernst Múzeum: a fotográfia mellett most olyan műfajok, határterületek is megjelennek tereiben, amire mostanában nem volt példa. Mozgókép, szöveg, hang, szobor és installáció: három művész, Esterházy Marcell, Forgács Péter és Gerhes Gábor friss munkáit láthatjuk az év kiállításának beharangozott eseményen.

Tovább a mandarchiv.hu cikkére >>>

Az eKönyv Magyarország 2010. márciusában alakult a Libri-Shopline és a Líra Könyv Zrt. közös leányvállalataként. A cég kínálatában jelenleg mintegy 12 000 e-könyv található, és próbál minél több könyvkiadóval megállapodást kötni. Az eKönyv Magyarország ügyvezetőjével, Csordás Attilával beszélgettünk a digitalizált tartalmak másolásvédelméről, nemzetközi trendekről, a szerzői jogról és a nyomtatott könyv jövőjéről.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Papp Károly Kása bábanimátor – mondjuk így. Aztán majd ő elmondja erről a véleményét. Mindenesetre 2008-ban animátorként dolgozott az Oscar-díjat kapott Péter és a farkas című bábfilmben. A munka során a stop motion technikát alkalmazták, aminek a lényege, hogy kockáról kockára veszik fel a filmet. Kása szerint a stop motion animátor furcsa fajta, egy nagy család tagja. Egyszer Dániában dolgozott és a producer be akarta mutatni a többieknek: a francia, belga, dán animátoroknak. Mikor beléptek az irodába a kollégák mind felugrottak és azt kiabálták: Kássa, Kássa! A producer csak nézett. INTERJÚ

Tovább a filmkultura.hu cikkére >>>

A dunaföldvári kötődésű Baglyas Erika egyik művét beválogatták a Boston Center for the Arts Mills Galériájának pár héttel ezelőtt megnyílt kiállítására.

Tovább a duol.hu cikkére >>>

Rég járt már magyar verseskötet ilyen mélységben – Görföl Balázs recenziója Fekete Richárd Bányaidő című könyvéről.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Vannak könyvek, amelyek túlmutatnak önma­gukon. Fontosabbak annál, pontosabban: fon­to­­sabb témát boncolgatnak annál, semhogy önma­gukban értéke­len­dők lennének. A Veszet­tek ilyen. Olyan könyv, aminek olva­sása­kor meg kell próbálnunk eltekinteni attól, hogy nem tökéletes, mert fontosabb a gondo­lat, mint a papírra vetett szó: ez a regény el akar mondani valamit.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Miért érdemes elmenni egy tárlatvezetésre? November 27-éig látható a Szalay Lajos argentínai rajzait bemutató tárlat a Jászi Galéria kiállításán a Széphárom Közösségi Térben. A nagy hatású magyar művész rajzai mellett egy kortárs argentin grafikus képeivel is megismerkedhetünk és olyan információkhoz juthatunk, amikhez egyszerű látogatóként nem.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Nem tudom, hogy mikor vertek meg utoljára költőt a kiadott verseiért – tegnap? kétszáz éve? –, de ha legközelebb Borbély Andrással találkozom, Szél című kötete miatt számíthat valami hasonlóra: rengeteg titkomat versbe írta, sőt a családomét és a közösségemét is.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A Treme azonban mindezek ellenére sem válik egy pusztulóban lévő kultúra zenei és vizuális emlékművévé – ami azt illeti, nyoma sincs benne semmiféle nosztalgiának (bármilyen könnyű kézzel adódnék is ez a témából). Sőt, éppen az teszi különlegessé, hogy a szórakoztatás mellett művészi formában képes felvállalni a politizálás, gyakran az aktuálpolitizálás, vagyis a közös ügyek rendezésének feladatát is.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A biológiai óra

Csak kiabált, mikor az ágyba tették.
Nem aludt el sem a ringatástól,
sem a szoptatástól. Taknyos volt, lázas
és türelmetlen. Elveimmel ellentétben
bekapcsoltam végül hát a tévét.
Mesét ilyen későn már nem adnak,
így hogy ne zaklassák a képek túlságosan,
néztem vele egy természetfilmet.
Amerika madártávlatból.
És Amerika irdatlanul messze.
A repülőgép-menetrendet nézve ezt
olyan könnyű elfelejteni.
Hiába kerülsz messze a kicsikor-szobákból,
ha távol vagy, hát új szobákba zárulsz.
A család: döntés eredménye, de ha így döntesz,
az természetes.
Pár évtized, és fantomemlékkép leszel
egy öregember emlékezetében.
Adat az anyja neve-rubrikában.
Még nem tudja, hogy végig fogja nézni,
ahogy elbutulsz, és lekésel minden járatot,
mert összekevered a becsekkolás idejét
a boarding time-mal.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Andrea Mary Marshall célja a nőiség egyfajta háromdimenziós bemutatása, szemben a mainstream média egydimenziós, hazug női test-kultuszával, testképével. De vajon sikerült neki?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az irodalmi alkotásaiban rejlő humorról, a bennük felbukkanó karakterekről valamint a személyes traumákkal való együttélés lehetőségéről is szó esett Szvoren Edina önálló estjén, melyet november 17-én, csütörtökön a Rózsavölgyi Szalonban rendeztek meg. A szerzőt Turi Tímea kérdezte, a beszélgetést Söptei Andrea színművész kísérte egy-egy Szvoren-elbeszélés felolvasásával.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

A 89. évében járó Harper Lee életében egyetlen regényt jelentetett meg – mostanáig. A Ne bántsátok a feketerigót! folytatása a Go Set a Watchman, aminek felbukkanása és kiadása több mint érdekes. A kézirat nemrég került elő az írónő széfjéből. Idézzük fel az alapregényt és a filmet, lássuk, mi lehet a mostani helyzet.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Szabó Ábel képei titokzatosságukkal hatnak nézőjükre. Ez azért tűnik meghökkentőnek, mert egyébként minden festményén a tárgyak, az alakok és a formák fölismerhetők, könnyen dekódolhatók. Stílusát realistának is mondatnánk, de ez erős leegyszerűsítés, hiba lenne részünkről. Fotó-realisztikus képei a csalóka látszat ellenére szimbolikus tartalmakkal teljesek. A látszólag a retinának szóló képek rejtett, dekódolható üzenetekkel telítettek.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

November 12-én 19 órakor jelentették be az Unplugged Kávézóban, ki nyerte el 2015-ben a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. A zsűri a három jelölt közül Áfra Jánost tartotta a díjra érdemesnek, Két akarat című kötetéért.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Szálinger Balázs Becsvölgye című darabjának ősbemutatója 2015. december 5-én lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. A szerzővel Görcsi Péter beszélgetett.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>