Szemle

Dulovits Jenőt a magyar fotótörténet és fototechnika-történet egyik legismertebb és legjelentősebb alakjának nevezhetjük. Évtizedekkel halála után is a japán, német, angol és amerikai gyűjtők, szakírók érdeklődésének középpontjában állnak életművének egyes részletei. Dulovits Jenő - aki a korabeli fotótechnikát tíz évvel előzte meg - Ipolyságon (ma Sahy, Szlovákia) született 1903. június 22-én. A pesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, ezután középiskolai matematikatanárként, a második világháború után a Gamma Művekben konstruktőrként dolgozott. Az 1920-as évek közepén kezdett el intenzíven fényképezéssel foglalkozni.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Ha valaki csak kicsit is követi a külföldi könyves toplistákat és kritikákat, akkor nem kerülhette el a figyelmét Elena Ferrante felemelkedése. Az olasz szerző négykötetes regénysorozata („Nápolyi regények”) az elmúlt évek legnagyobb irodalmi sikere volt: rajongtak érte a kritikusok és az olvasók is, számos nyelvre lefordították, és nagyon nagyot futottak angolszász országokban is.

Tovább a 444.hu cikkére >>>

Az idei Szemrevalón a tabudöntögető német rendezőnő, Anne Zohra Berrached új filmjét is bemutatták. A 24 hét c. felkavaró abortuszdráma társforgatókönyvírója, a szintén német Carl Gerber válaszolt kérdéseinkre.

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Nemrég zárult a Nagyítások - 1963 című kiállítás, amely Jancsó Oldás és kötésének képkockáiból kiindulva beszélt nagyon figyelemreméltóan 1963-ról, és közben 2016-ról. A kiállítás kurátorát kérdeztük.

Tovább az artportal.hu cikkére >>> 

A Vígszínház fiatal színésznője élete első díját vehette át szeptember 28-án. Azt vallja, azóta él harmonikus életet, amióta a színészettel foglalkozik.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Andy Vajna a szegényekért fohászkodik, Lázár János piros hóesés közepette korcsolyázik, II. Erzsébet pedig Geronazzo Máriával csónakázik drMáriás monstre pécsi kiállításán, amely szándéka szerint az 50 éves művész egész eddigi életművét mutatja be. Provokáció, irónia és egy sikeres migráns a megnyitón.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Az Irodalmi Jelen csapata október 4-én, népes közönségével együtt ünnepelte 15. születésnapját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Komoly és vidám felolvasások, slam és vetítés, ünnepi falatok – beszámolónk a helyszínről, sok képpel.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

2016. október 8-án, szombaton reggel a Mediaworks Zrt. azonnali hatállyal felfüggesztette a Népszabadság és a Népszabadság Online (Nol.hu) működését, az átalakulás idején nem jelentet meg több nyomtatott lapszámot, bezárja az online kiadványt, a lapnál dolgozó újságírókat elküldi. Az írók tiltakozását közöljük.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Annie Leibovitz (eredeti nevén Anna-Lou Leibovitz), amerikai fotográfus 1949. október 2-án született a Connecticut államban található Waterburyben. Leibovitz 1970 és 1983 között a Rolling Stone zenei magazinnak dolgozott, különleges portréfotóival ezalatt lett világszerte ismert. 1983-ban elhagyta a Rolling Stone-t és – immár exkluzív szerződés nélkül – a Vanity Fair magazinnak kezdett fényképezni. A 80-as években kilépett a rock-fotós skatulyából, reklámkampányokhoz és könyvekhez is fotózott, portréival számos díjat is nyert. Elismertségét jól jelzi, hogy ő volt a második fotós, akinek még életében önálló kiállítást szentelt a washingtoni National Portrait Gallery. 

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Az én meggyőződésem szerint nincs egyetlen helyes és adekvát leképezése a valóságnak. Nem vagyok ismeretelméleti realista, agnosztikus állásponton volnék. Nem gondolom, hogy létezne egy szupernyelv, amivel le lehetne írni a valóságot, vagy meg lehetne fogalmazni a törvényeinket. Egy ír népmese, egy japán haiku vagy a busmanok éneke mind-mind kísérletek a világleírásra, és minden ilyen kísérlet érvényes pillanata a megismerési folyamatnak, vagyis inkább ennek a képtelen vállalkozásnak, amit megismerésnek hívunk.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A rendszerváltás után a hirtelen jött szabadság összezavarta a fejeket, mára azonban kicsit bekeményedtek a dolgok: mindenki a másikat hibáztatja a saját bajáért – fogalmazott lapunknak Szomjas György, aki a Roncsfilm folytatását tervezi, és Savanyú Jóskáról is forgatna. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezővel a Gólyáról és a láthatósági mellény szépségversenyről, Andy Vajnáról, a politikai megosztottságról és a betyárokról beszélgettünk.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Kontakt – Keleti Éva fotói címmel nyílt kiállítás csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a fotográfus művészekről készített, eddig kiállításon nem szerepelt 85 felvétele is látható.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A Seb, noha kíméletlen látlelet a mai magyar társadalom egy részéről, mégsem szomorú könyv. A sorsok vigasztalanságát ellensúlyozza a cselekményszövés ritmusa és lendülete, a szereplők élettelisége és a szituációkban megmutatkozó visszafogott, finom irónia. Hidas Judit munkája nyeresége a kortárs magyar prózának – és az olvasónak is. (Márton László)

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Ha azt mondom, plázacica, te azt hiszed, ez egy új keletű fogalom. Pedig dehogy! Már a népmesékben is léteztek „plázacicák”, csak akkor másképp nevezték őket. Hét nagyon aktuális jelenséget gyűjtöttünk össze Bajzáth Máriának, aki a mesepedagógia módszertanának kifejlesztője, valamint a Meseközpont Alapítvány szakmai vezetője. Abúzus, transzneműség, feminista, spermadonor… Bizony, mindegyiknek megvan a mesei párja.

Tovább a vmn.hu cikkére >>>

Kincses Kolozsvár remekművei ritkán vándorolnak Budapestre. Az Európai utasok – kolozsvári képzőművészet az ezredforduló után című kiállítást 2011-ben láttam a Műcsarnokban. Akkori írásom bevezetőjében írtam: Elfogult vagyok e város iránt. Ott éltem, tanultam, dolgoztam, majd Ceauşescu aranykorából menekülve lettem magam is európai utas. Tarisznyámban azóta is magammal hordozom ennek a városnak szellemi kincseit. Hisz minden léleknek van valahol a mélyben egy dédelgetett, megsiratott, eltemetett, feltámasztott, ezerszer visszaálmodott Kolozsvárja (Reményik Sándor).

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a boldog északon.

Tovább a konyvesblog.hu cikkébe >>>

Mindig egy különös izgalom lesz úrrá rajtam mikor nem klasszikus plüssben ülős előadásra megyek. Ez vasárnap sem volt másként, amikor az RS9 felé lépkedtem. Aki először jár itt, egy fiatalos bohém világot fedezhet fel lent, ebben a nagyon hangulatos enyhén dohos és nedves pincehelységben. Bárpult, elnyűtt kanapé, puffok, sejtelmes világítás, sajátos dekoráció és a gyülekező közönség morajlása. A hely adottságaiból adódóan családias hangulat alakul ki már az elején, a személyzet régi ismerősként üdvözli az ismeretleneket is.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

A kortárs művészet afféle slágerlistáin feltűnt egy új, magyar név. Idehaza kevesen ismerik, igaz, nem is itt született. Londonban van galériája, s most, hogy Budapesten járt, megkerestük.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Költőjére emlékezik a Fedél Nélkül. Az idén nyáron elhunyt, korábban villanyszerelőként és újságíróként is dolgozó Herceg Árpád a Vámház körút üzleteinek lépcsőjén terjesztette a hajléktalanok által írt lapot, amelyben sorra jelentek meg saját versei.

A menekültekről, s „gyönyörű hajléktalanjai hontalanságáról” szóltak e költemények, a sehova se tartozásról, a kilátástalanságról.

Tovább a nol.hu cikkére >>>