Szemle

Dunajcsik Mátyás első gyerekkönyve, A szemüveges szirén a Kolibri kiadónál jelent meg az idei Könyvhétre. Ennek apropóján Németh Eszter kérdezte a szerzőt.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Monaco mára összekapcsolódott a fényűzéssel, a Côte d’Azur csillogásával. A budapesti kánikulából nézve inkább csak a felsőbb tízezrek luxus játszóterének tűnik. Egy estére, a Budapesti Nyári Fesztiválon most mégis Budapestre jön Monte Carlo. Ám jobb ha elfelejtjük a Kék part fényűzését: a Monte Carlo Balett ugyanis a maga letisztult formájával éppen azt viszi színre, amit a legkevésbé várnánk: minden pompától, minden túlzó gesztustól megtisztított egyszerűséget.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Mi történik, ha a bulizni vágyóknak lépten-nyomon kortárs művészet akad az útjába? Jó ez nekik? Szeretik? És jó a művészetnek? A kérdéseket az idei Bánkitó Fesztiválon jártuk körül.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Csaknem huszonöt éve, hogy kitört a délszláv térséget alapjaiban megrengető háború. A trauma emléke elevenen él — erről tanúskodhat két tavalyi prózakötet: Danyi Zoltán és Sirbik Attila regényei. Számos bosnyák, horvát, montenegrói és szerb szerző foglalkozott a háborús kataklizma eseményeivel, következményeivel. Miljenko Jergović, Igor Štiks, Slavenka Drakulić vagy Dubravka Ugrešić Szarajevó ostromáról, a hágai bírósági tárgyalásokról vagy az emigráns léthez kötődő identitáskrízisről szóló írásai hozzájárulnak a történelmi félmúlt megrázó történéseinek feldolgozásához. Csakúgy, mint Sirbik Attila első prózakötete, amely a háborús léttapasztalatról egy vajdasági kamasz nézőpontjából ad hírt.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Francia fesztiváldíjat nyert a Wonderland címmel tavaly megjelent könyvhöz kapcsolódó kisfilm, Angyalosy Eszter és Szőke Dániel rendezése.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Csak a határok illegálisak, az emberek nem. Elég egyértelmű állásfoglalás a tőlünk kerítéssel elválasztott Szerbiából, azon belül is Újvidékről. A Pesten kezdődött Cold Wall-kiállítás második része.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Man Booker zsűrije nyilvánosságra hozta annak a 13 könyvnek a címét, amelynek esélye van a díjra. A longlisten David Szalay is szerepel, akinek, bár Kanadában született angol író, hazai kötődése is van, édesapja ugyanis magyar.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

1996 nyarán alapította meg a Józsefvárosi Önkormányzat és a Csányi János vezette csapat a Bárka Színházat, amely 2015 nyarán megszűnt. Az Ördögkatlan Fesztivál a Majdnem 20 programsorozattal idézi meg a színház kultúrateremtő hagyományát. Az archív felvételek vetítésén és a nosztalgiázáson túl létrejön egy előadás is, amelyet a Bárka ifjúsági előadásaiban szereplő, mára színésszé lett fiatal generáció tagjai és egykori rendezőjük, Vidovszky György állít színpadra. Erről a rendhagyó színháztörténeti munkáról, a bárkás évekről kérdeztük a rendezőt.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Fényutazás – ezt a címet adta kiállításának Mengyán András Munkácsy-díjas képzőművész, s ahogyan már a múzeum külső falain megjelenő képek is jelzik, valóban a fény a főszereplője a kiállításnak. A fény hívja elő azokat a képeket, képsorokat is, amelyeket Mengyán András a Munkácsy Mihály Múzeum négy sarkára. A történelemről, a természeti környezetről, az itt élő emberek életformájáról, kultúrájáról beszél, a város kialakulásáról, történetének jeles dátumairól, híres szülötteiről és etnikumairól, a szlovákságról, a magyarokról, a zsidókról és a cigányokról, a zsíros és a szikes földekről, amelyek körülveszik.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Hat golyó lesz. Három Lilynek, három Conradnak. Lily meghal. Conrad nem, úgyhogy egyes szám első személyben tudja elmesélni a hat lövedék útját a testekben, a testeken keresztül, ezzel pedig azokat a dolgokat, amik az életfunkciók leállása előtt meg után velük történtek.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Augusztus elején újra Dél-Baranyában találkoznak a művészeteket kedvelő „nemnormális” kicsik és nagyok. Az eredetileg baráti vágyakozásból született Ördögkatlan Összművészeti Fesztivál idén már kilencedik alka­lom­mal vendé­geskedik Nagyharsányban, Kis­har­sány­ban, Bere­men­den, és idén először Villány­kövesdet is elfog­lal­ják a „mezít­lábasok”.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású előadóművésze, az idén januárban elhunyt David Bowie műgyűjtőként sohasem állt a nyilvánosság elé. Pedig lett volna mit megmutatnia.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Beszélő levelek – kinyílik a hírességek postaládája címmel egy olyan új színházi-irodalmi programsorozat indul útjára szeptemberben, amihez még csak hasonló sem volt eddig Magyarországon.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

12 alkotó (Bodor Éva, Boráros Milada, Boráros Szilárd, Grosschmid Erik, Horváth Márk, Lehőcz Zsuzsa, Lovászi Edina, Markó Róbert, Markó‒Valentyik Anna, Kovács Domokos, Somogyi Tamás, Takács Dániel ) találkozott Boráros Szilárd meghívására Hottón azért, hogy 9 nap alatt létrehozzon egy színházi előadást az eredetileg nem színházi produkciók számára épült helyen, a Böde-Zalaszentmihályfai templomban és környékén.

Tovább az artlimes.hu cikkére >>>

A természetművészet alkotásai rendre zavarba hozzák az örökösen megragadásra törő gondolkodást, s ezzel szemben a spontaneitásban és az átmenetiségben rejlő autopoézist engedik működésbe lépni: Ha az alkotó és a befogadó engedi magát együtt mozogni a művekben esszenciálisan benne rejlő változás áramával, akkor – egy zen buddhista képpel szólva – olyan lehet, mint egy labda a hegyi patakban, s az átmenetiség tudatából egyfajta eksztázis támadhat. A természetművészet a szellem és a természet fuzionáló viszonyából jön létre, és rendre arra próbál rávilágítani, hogy a dolgok, a tények, az események határai nem a természetből származnak, hanem az emberi leírásból, és váltakozó nézőpontunktól függ, hogyan osztjuk fel és írjuk le őket.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

A tavalyi a nagyjában-egészében sötét „generációs” regények emlékezetes évének mutatkozik. Hiszen Totth Benedek Holtversenye és Potozky László Élese mellett Márton Evelin új munkája is feltétlen ebben a vonalban említhető, ilyenformán pedig lassan már olyan „méretű” jelenségről beszélhetünk, mint korábban az aparegények kapcsán. Nem egyszerűen csak azért, mert valamiféle felnövéstörténetet mond el mind a három – vagy talán pontosabb, hogy azt, ami egy felnövéstörténet helyére kerül –, hanem mert mindegyikben erős vonásokkal rajzolódik meg a sötét oldal: a bűn, az üresség; nagy szerepet kap a szex és a drog, és több-kevesebb mértékben mindegyik fontos része az erőszak.

Tovább a helikon.ro cikkére >>>

A Star Trek-franchise újraélesztési kísérletének legújabb alanya, a Star Trek: Mindenen túl egész jól visszahozza a Sötétségben, azaz az előző rész által mélybe taszított szériát a szakadékból, de azért ez még mindig távol áll a klasszikus sorozatok és filmek színvonalától.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Mi számít: a mű vagy a művész élete? Mindkettő, azzal a megszorítással, hogy a művek beszélnek, a művek mondják el, hogy ki vagy, ki voltál. Ebből a szempontból másodlagos kérdés, hogy Gilot Picasso szerelme volt, két gyerekük is született. Gilot nem csak festő, hanem költő, filozófus, aki a kubizmus, posztkubizmus irányzat mentén alkotta meg életművét, és alkotja tovább ma, 95 évesen is. Erős egyénisége tette lehetővé, hogy legyőzze Picasso gravitációs terét, és önálló pályára állhasson, és saját jogán legyen az, aki.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Monográfia jelent meg Lénárd Sándorról, a különlegesen sokoldalú, modern humanistáról. A pályáját orvosként kezdő tudóst épp a magyar irodalomtól és a hazájától való távolság tette nagy íróvá – állapítja meg Lénárt-Cheng Helga és Vajdovics Zsuzsa, a Lénárd-kutató szerzőpáros. – Laik Eszter recenziója.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Löszdomb tetején ülök a kora délutáni napsütésben. A nyár az örök jelen idő. A török kávé a sistergő Dél. Felettem fák. Fajtájukat nem tudom pontosan, pontosabban egyáltalán nem tudom: az urbánus irodalmárt könnyű bevinni az erdőbe, ha az csak liget, akkor is.

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>