Szemle

Vécsei Rita Andrea bírónőből lett költő. A jogi szaknyelv az Egy reggel futni kezdek című első kötetében is megjelenik. A néhol naplószerűvé váló versek egyéb titkokat is feltárnak az olvasó előtt. Kadlót Nikolett mutatja be a könyvet.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

A filmekkel nemi szempontból foglalkozó tanulmányokban visszatérő motívum, hogyan sokkolt egyeseket és milyen pozitív hatással volt más – általában női – nézőkre Sarah Connor figurája a Terminátor 2-ben (Terminator 2: Judgement Day. James Cameron, 1991), aki az első rész hisztérikus imázsát hátrahagyva immár okosan, magabiztosan, izmosan és felfegyverkezve várta a jövőből érkező újabb robottámadást (Tasker 1993: 3, Brown 2011: 29, Chotiner 2009: 74-75.). Sarah Connor mindezzel a feminizmus egy popularizált és leegyszerűsített képzetét kínálta. A mozgalom a ’80-as években elsősorban a férfiak és a nők poláris szembehelyezésének felszámolására törekedett, aminek egyik legvilágosabb terepe a nő háztartásbeliként és/vagy szexuális tárgyként való elképzelésének a dekonstrukciója volt.

Tovább az uj.apertura.hu cikkére >>>

Nézem Mészáros Szabolcs spenótról festett képét és mosolygok saját magamon. Pontosabban röhögök. Igen, kiröhögöm saját magamat. Az utolsó fátylon át nézi tárgyait ez a festő, utána már ott a valóság, túlontúl hidegen vagy épp nagyon is forrón, s ez a kevés, ez a mosolygós távolságtartás még éppen megvéd minket a végtelentől. - 2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában.

Tovább a drot.eu cikkére >>>

A babaház úrnője felvonultatja az élet nagy kérdéseit: Burton a ma emberét foglalkoztató problémákat – másság, tolerancia, női egyenjogúság, női szerepek stb. – vet fel régi díszletek között. Balogh Tamás recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Tegnap jelentették be a világ legrégebbi mozgóképes seregszemléjének, a 73. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválnak a hivatalos programját. A fantasztikus névsorban Wim Wenders, Terrence Malick, Mel Gibson és Emir Kusturica is szerepel, nekünk viszont a legnagyobb szenzációt egy fiatal argentin rendező jelenti. Gastón Solnickit meghívták a Horizontok (Orizzonti) versenyszekcióba Kékszakállú című filmjével, amely Bartók Béla világhírű operájának kortárs argentin környezetbe helyezett átirata.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A Regionális Összművészeti Központ 2015 decemberétől egy különlegesen értékes képzőművészeti tárlat megnyitásával búcsúzott az óévtől, egyben köszöntötte az újesztendőt januárra is átívelő Rejtett kincsek c. tárlatával. A REÖK kétemeletes teljes kiállító felületén a Csongrád Megyei Önkormányzat Képzőművészeti Gyűjteményéből 180 művet meghaladó izgalmas válogatás csábította be a különböző korosztályú látogatókat, művészeket és persze a múzeumpedagógiai foglalkozásokra csoportjaikat regisztráló pedagógusokat, a sok száz gyermeket, fiatalt a szegedi művészeti galériába. A vásárhelyi és szegedi művészekre, később országos gyűjtőkörre is kiterjedő vásárlások festményeiből, grafikáiból és kisplasztikáiból kaphattunk ízelítőt öt héten át.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Nádas Pétert 2014-ben kérte fel a Litera, hogy egy éven keresztül írjon havonta 2flekken rovatukba egy cikket, ebből a felkérésből született Az élet sója című rövidke folytatásos regény (a hét könyve is volt nálunk, kritikánk róla ITT olvasható!). Gombosszegi otthonában találkoztunk Nádas Péterrel: a kétrészes videó második részében vallásról, urbanizálódásról, az ember tekintélyhez való viszonyáról beszélgettünk. Az első részt itt lehet megnézni.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

A napokban ünnepli félévszázados létét Bánkövi Gyula kortárs magyar zeneszerző, aki fiatalokat megszégyenítő nyitottsággal, elemzőkre jellemző figyelemmel és ölelő szeretettel fordul a világ, a természet és a mindennapok kincsei felé. A Bartók Rádió programkoordinátora, szerkesztő-műsorvezetője, emellett tevékeny tagja népes családjának, sőt egyéni sportrekordját megdöntve ezüstérmes lett 400 és 800 méteres gyorsúszásban is a legutóbbi Szenior Országos Bajnokságon. Mindeközben körbeveszi őt egyfajta érinthető magányosság, ami az igaz alkotók sajátja.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Négy nő közösen állított össze egy tárlatot a női bűnbe esésről a budapesti 2B Galériában. Az első bibliai asszony, Éva tettét élik át újra és újra, sőt tartósítják a bűnét: lekvárt főznek a tudás gyümölcséből. Akinek szüksége van rá, ingyen kaphat belőle.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Egy téma, két teljesen különböző regény arról, ki hogyan dolgozza fel a háborús tragédiákat. Fel lehet-e egyáltalán dolgozni, mennyire és miben sérül az ember, hogy tud megküzdeni a kínzó emlékekkel, el lehet-e felejteni az átélt szörnyűségeket? A kimondás, elmondás által elérhető-e a gyógyulás? Ezeket a témákat járja körbe Sirbik Attila St. Euphemia és Danyi Zoltán A dögeltakarító című kötete.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A Tünet Együttes csapata vitte színre Sóvirág címmel Fahidi Éva és Cuhorka Emese találkozását. Éva annak idején túlélte Auschwitz-Birkenaut, kilencven éves. Emese kíváncsi, táncos, harmadannyi idős. PROICS LILLA ÍRÁSA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

Mi az, amihez 1,5 db radír, 52 db rotring hegy, egy 140 cm x 94 cm-es papír és 96 óra elkészítési idő kell? Az alábbi hozzávalókat Gellérfi Pál használta föl Melpomene c. grafitrajzához. Ő egy ifjú realista rajzművész, akinek ott voltunk Eysium c. debütáló kiállításán az AmaTÁR Galériában. Iski Kocsis Tibor nyitotta meg beszédével a családias légkörű tárlatot.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Dunajcsik Mátyás első gyerekkönyve, A szemüveges szirén a Kolibri kiadónál jelent meg az idei Könyvhétre. Ennek apropóján Németh Eszter kérdezte a szerzőt.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Monaco mára összekapcsolódott a fényűzéssel, a Côte d’Azur csillogásával. A budapesti kánikulából nézve inkább csak a felsőbb tízezrek luxus játszóterének tűnik. Egy estére, a Budapesti Nyári Fesztiválon most mégis Budapestre jön Monte Carlo. Ám jobb ha elfelejtjük a Kék part fényűzését: a Monte Carlo Balett ugyanis a maga letisztult formájával éppen azt viszi színre, amit a legkevésbé várnánk: minden pompától, minden túlzó gesztustól megtisztított egyszerűséget.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Mi történik, ha a bulizni vágyóknak lépten-nyomon kortárs művészet akad az útjába? Jó ez nekik? Szeretik? És jó a művészetnek? A kérdéseket az idei Bánkitó Fesztiválon jártuk körül.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Csaknem huszonöt éve, hogy kitört a délszláv térséget alapjaiban megrengető háború. A trauma emléke elevenen él — erről tanúskodhat két tavalyi prózakötet: Danyi Zoltán és Sirbik Attila regényei. Számos bosnyák, horvát, montenegrói és szerb szerző foglalkozott a háborús kataklizma eseményeivel, következményeivel. Miljenko Jergović, Igor Štiks, Slavenka Drakulić vagy Dubravka Ugrešić Szarajevó ostromáról, a hágai bírósági tárgyalásokról vagy az emigráns léthez kötődő identitáskrízisről szóló írásai hozzájárulnak a történelmi félmúlt megrázó történéseinek feldolgozásához. Csakúgy, mint Sirbik Attila első prózakötete, amely a háborús léttapasztalatról egy vajdasági kamasz nézőpontjából ad hírt.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Francia fesztiváldíjat nyert a Wonderland címmel tavaly megjelent könyvhöz kapcsolódó kisfilm, Angyalosy Eszter és Szőke Dániel rendezése.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Csak a határok illegálisak, az emberek nem. Elég egyértelmű állásfoglalás a tőlünk kerítéssel elválasztott Szerbiából, azon belül is Újvidékről. A Pesten kezdődött Cold Wall-kiállítás második része.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Man Booker zsűrije nyilvánosságra hozta annak a 13 könyvnek a címét, amelynek esélye van a díjra. A longlisten David Szalay is szerepel, akinek, bár Kanadában született angol író, hazai kötődése is van, édesapja ugyanis magyar.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

1996 nyarán alapította meg a Józsefvárosi Önkormányzat és a Csányi János vezette csapat a Bárka Színházat, amely 2015 nyarán megszűnt. Az Ördögkatlan Fesztivál a Majdnem 20 programsorozattal idézi meg a színház kultúrateremtő hagyományát. Az archív felvételek vetítésén és a nosztalgiázáson túl létrejön egy előadás is, amelyet a Bárka ifjúsági előadásaiban szereplő, mára színésszé lett fiatal generáció tagjai és egykori rendezőjük, Vidovszky György állít színpadra. Erről a rendhagyó színháztörténeti munkáról, a bárkás évekről kérdeztük a rendezőt.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>