Szemle

Ha körüljárjuk a címet, egyszerre jutunk el a könyv egészének egyik melléktémájához, és egy olyan szálhoz, amelyre az egész mű felfűzhető. Az egész regény? Könyvet írok regény helyett, mert egy megtervezett könyv-műalkotásról van szó, vagyis az első és a hátsó borító, és valamennyi kép, sőt szerintem még a tipográfia is a szerzőtől, Alfonso Cruztól való. Nos, a Kokoschka babája birtokos szerkezet legalább három jelentésű.

Tovább az ujnautilus.hu cikkére >>>

„Nincs annál nagyobb díj, mint amikor az embert az utcán megszólítja egy néző egy ölelésre, egy puszira, de az is hatalmas elismerés, ha a pályatársai emlékeznek meg alakításairól” – hangzott el december 12-én a Bajor Gizi Színészmúzeumban, ahol átadták az Aase-díjakat, valamint a Bálint Lajos-vándorgyűrűt, a Domján Edit-díjat és az Ivánka Csaba-díjat.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Több mint háromszáz munkát vonultat fel Árny a kövön címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szombattól látható Ország Lili-kiállítása, melyhez felépült a 90 éve született képzőművész által elképzelt labirintus is.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Könyvet ajándékozni szerintem remek móka (hát még kapni!). De vajon milyen könyvet vegyen az ember, hogyan tudjuk a legjobban eltalálni a másik ízlését? Olyat adjunk inkább, amiért mi rajonganánk? Vagy inkább valami biztosra kell menni, hiszen a Háború és béke mindenkinek a polcán kötelező kellék? Mivel a könyvesboltok polcain is az újdonságokat lehet a legbiztosabban megtalálni, különösen nem egyszerű a választás, hiszen ezekből még mi sem olvastunk túl sokat. Keressük a legnagyobb hírverést kapó műveket? Válogassunk azok közül, amik legalább műfajukban közel állnak ahhoz, akinek vesszük? Esetleg próbáljuk „nevelni” olyan alkotásokkal, amiket el „kell” olvasnia?

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

Minden és mindenki kifordul magából, akik élnek, valójában halottak, akinek pedig halottnak kéne lennie, valójában él. Az anya ebben a már helyre nem hozható bizarr egyensúlyban teremt egy fokkal nagyobb, még bizarrabb rendet. A tág helyszínek is zártnak ható térben valósulnak meg, a kerek forgószínpad a rajta lévő hintával egyben az egyetlen díszletelem.

Pablo Picasso és Alberto Giacometti: a XX. század két kiemelkedő művésze, két barát, két rivális. S hogy mi volt bennük a közös? Erről szól Párizsban egy kiállítás, amely új felfedezéseket is ígér.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Megállapodást kötött a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) december 14-én a Pesti Vigadóban. A felek a továbbiakban kölcsönösen segítik egymás munkáját: egyebek mellett a magyar művészeti alkotások megismertetésében és az ezt szolgáló programok megvalósításában. A megállapodást Fekete György, az MMA elnöke és Hóvári János, a MANK főigazgatója írta alá.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

1914/1915/1916: a címet olvasva rögtön az első világháború jut eszünkbe, magyarként pedig természetesen előbb-utóbb Trianon is. Ez az előadás azonban nem a Trianonról szól, hanem arról, amiről sokan hajlamosak elfeledkezni; hogy húszmillió ember halt meg a csatamezőkön és rengetegen csonkán, lelki sérülésekkel tértek haza. Mennyi szenvedéssel és fájdalommal jár valaki elvesztése, vagy milyen nehéz a háború borzalmait feldolgozni. A monodráma a háború szörnyűségeit és a céltalanságának érzetét jeleníti meg, különböző megemlékezések alapján.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Úgy néznek ránk, mintha mi lennénk a kiállítás tárgyai, nem pedig ők. Keményen, talán dacosan is – nem csupán szemérmesen tűrik, hogy szemléljük őket. Amíg bizonyos történetek, mondjuk, a magyar népmesék határozott női főszereplőinek jutalma nem más, mint hogy végre megkérik a kezüket, elveszik őket feleségül, ezzel jutalmazva talpraesettségüket, bátorságukat, addig Magérusz Anna Pandórái időtől, helyzettől, helytől függetlenül léteznek, csupa ajándékból összerakva, de az ajándékokat gondosan megtartva maguknak.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Kilenc év telt el Tolvaj Zoltán legutóbbi kötete óta: hosszú idő egy költő életében. Mámoros szóáradatok, kíméletlen szerkesztés. A Fantomiker mégis a „következetlenség produktuma”. A JAK gondozásában megjelent lírakötetet péntek este mutatták be a Kalicka Bistróban. - Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Miről szóltak és miről nem az 56-os tematikájú színházi előadások? Urfi Péter a Színház decemberi számában elemzi a 60. évforduló színházi termését.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Egy egykori debreceni egyetemista izgalmas könyvet írt a Kádár-rendszer művészeti életének figyelemre méltó kezdeményezéséről, a DOTE Galéria tizenhárom éves működéséről.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Közép-európaiként soha nem menekülhetsz a szorongásaidtól és a kisebbségi komplexusodtól. Még akkor sem, ha Jaguart vezetsz, vagy az örökpanorámás penthouse-odban a legmodernebb digitális wc-illatosító berendezést szerelteted be. A nyugat-európai identitás megélhetése utáni örök sóvárgás az alapja Fabricius Gábor Más bolygó  című regényének is, hiszen a főhős folyton ezen túráztatja magát, miközben a Föld lelassult forgása következtében megváltozott világban azt próbálja kideríteni, kicsoda is ő valójában. 

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Egy film, amely megmutatja, milyen az élet a hegyen, milyen a napi kemény munka, a tűz melege, és a különböző évszakok eljövetele. A Hideg hegyek dokumentarista-etnográfiai érdeklődéssel vizsgája szereplőit, mégis egy megkomponált, üzenetet megfogalmazó alkotásról van szó – kérdés, hogy értjük-e azt a nyelvet, amin elmondja nekünk?

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

A pécsi főpályaudvar az egyik legszebb a hazai vidéki pályaudvarok közül. Különösen azóta, hogy 2015-ben felújították. Cseri László fotóesszéje ezt a létesítményt mutatja be.

Tovább a jelenkor.hu cikkére >>>

Roberto Bolaño 2003 nyarán már a harmadik helyen állt a májátültetésre várók listáján, és alig néhány lépésre volt a világhírtől. A chilei születésű író azonban egyiket sem érhette meg. Július 15-én májelégtelenségben elhunyt egy barcelonai kórházban. Halála kapcsán legendák keltek életre, amelyekben Bolaño mint egy rocksztár jelent meg (egy szerencsétlen újságírói hasonlat nyomán sokáig az irodalom Kurt Cobainjének is nevezték).

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Örkény műveivel nehéz mellényúlni. Ha színházba kerülnek, még nehezebb, hiszen talán nincs is olyan érett kori műve, amiből jó kezű rendező ne tudna eredményt kihozni. Most Kováts Kriszta szerkesztett minden eddigitől elütő előadást az Egypercesekből.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A 70. születésnapjához közeledő Szemadám György festőművész alkotásaiból, a 80 éves Kováts Albertnek és a Magyar Festők Társásága tagjainak a munkáiból, valamint Zoltán Márai Flóra műveiből nyílt kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban a Kertek és műhelyek című kiállítássorozat keretében, az intézménynek Az első aranykor című reprezentatív történeti tárlatához kapcsolódóan.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Idén ön kapta a Prima Primissima Díjat. Mit jelent az elismerés, és az a figyelem, amely a díjnak köszönhetően önre és műveire irányul?

Kezdjük ott, hogy boldog vagyok, amiért én kaptam. Megoszlanak a vélemények a díjakról, mert eszünkbe juthat Charles Baudelaire álláspontja: aki díjat vár el vagy fogad el, az elismeri, hogy az uralkodónak (akkor még csak a király osztogatott ilyesmit) jogában áll eldönteni, ki a jó író.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Egy házasság anatómiája

Egy házaspár női tagját megtámadják, ám egy olyan kultúrában, ahol az áldozatot ugyanúgy (ha nem jobban) felelősségre vonhatják és meghurcolhatják, mint a tettest, óvatosnak kell lenni. Az őket ért sérelem miatt a férj bosszúhadjáratba kezd, ami nem feltétlenül tesz jót az amúgy is döcögve működő házasságuknak.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>